Hogyan lett az alkalmazottaival, ügyfeleivel ordibáló „baltás gyilkosból” kenyérre kenhető „buddhista szerzetes”?
Avagy a 100 milliós cégtulajdonos, aki nemzetközileg is elismert minőségbiztosítási szaktekintély volt, de fékevesztett dühe miatt elbukta a cégét, és 2 házasságát is.
István egy budapesti, több diplomás egyetemi tanár, aki nem mellesleg feltaláló, biológus, közgazdász, egy nagyon okos, informatív, hiteles, szókimondó ember.
Bár a szókimondó kifejezés meg sem közelíti a nyers valóságot. Nála bármikor felmenet a pumpa, ezért nem kellet neki, hogy a toalett mellé üljön.
Mivel a minőségbiztosítás (ISO) volt a szakterülete, sok időt töltött “külső” munkán, cégeknél – vállalatoknál. Ez a szakma éppen arról híres, hogy könnyű ellenségeket szerezni, hiszen a hibákra való rámutatást senki sem szereti.
Istvánnak minden ilyen helyzet kifejezetten csemege volt, bármelyik pillanat alkalmas volt számára, hogy belekössön valakibe, beszóljon valakinek, megalázzon, vagy megszégyenítsen valakit, és nem számított, hogy a takatítónőről van-e szó, vagy a vezérigazgatóról, ő nem volt válogatós.
Folyamatosan arról panaszkodott, hogy hogy bír el a Föld ennyi hülyét ilyen kis helyen, hogy hogy lehet, hogy ennyi az elmeháborodott, félnótás, tehetségtelen idióta? Miért van ő körülvéve ennyi együgyű egysejtűvel, és szörnyű, hogy az ilyenek még szaporodnak is.
A Jó Istennek, vagy hívhatjuk életnek is, – kinek – kinek álláspontja szerint-, a lényeg, hogy szerencsére van humorérzéke. Valószínű ezért, vagy a nem létező véletlennek köszönhetően egyszer mi is találkoztunk, elérhetőséget cseréltünk.
Röviddel ezután kérésére elküldtem neki egy anyagot, amin abban az időben dolgoztam, mert érdekelte a téma, és valamiért én is felkeltettem az érdeklődését. Az anyag fontos volt számomra, régen kutattam, sok időt, energiát tettem bele, és volt bennem egy félsz, hogy miért adom ki a kincsemet egy vad idegennek, de a lelkemre, az intuíciómra hallgattam az eszem helyett, és milyen jól tettem…!
Az anyag, egy 30 oldalas Project Brief volt, és az amit visszakaptam, olyan volt, hogy nem jutottam szóhoz. Szóról szóra átnézte, megvéleményezte, mit hova, mit miért nem, mit igen, és mit javasol helyette. Kész voltam.
Így ismerkedtünk meg.
A benne lévő zseninek, akit csak csodálni lehet, volt egy másik énje, a dühöngő fenevad, a megfékezhetetlen vadállat, aki amikor átvette az irányítást, ott kő kövön nem maradt.
Meg volt győződve róla, hogy ő maga Berzebuk, és amikor “megjelenik”, mindenki fusson amerre lát, mert olyankor a dühe mellett, az elszabadult fizikai erejét sem tudja kordában tartani.
Abban a tévhitben élt, hogy Ő nem lehet a mesebeli szörnyeteg, aki egyébként a jó királyfi, csak el van varázsolva, akihez eljön a szépség, és megtöri a varázst.
Azt gondolta az élete magáért beszél, ez van, ő ilyen, és ezen, senki nem tud, és ezen nem is lehet változtatni.
Több száz, nem ritkán több ezer embert foglalkoztató cégnek volt a minőségbiztosítási szakembere, közben Európa minden táján nagyon magas szinten oktatta is a minőségbiztosítást, és több témában oktatott, egyetemeken is.
Közben indulatossága miatt a családi élete romokban, két házasság, és gyerekek hullottak ki a rostán, mert a dühe mindig ott vicsorgott benne, mint a sakál, aki éppen lakmározik a tetemből, és nem adja a jussát.
Második feleségével együtt csinálták az ISO-t, de közel egy időben mindkettő kilhullott az életéből.
A munkájával egyre inkább elégedetlenek voltak, többen perrel fenyegették, tanítási óraszámai lecsökkentek, autója is tönkrement, és észrevette, hogy az egész világ összefogott ellene. Most már, nem hogy mindenki hülye volt körülötte, de arcátlanul bunkó, és fogyatékos is, mint ahogy mondogatta, „azt nem tudom, hogy talál egyedül haza, aki ilyen …”
A pszichés problémák, amik nyilvánvalók voltak, hozták magukkal édestestvéreiket, a gerinc, és hát panaszokat, cukorbetegséget, magas vérnyomást.
Egy csendes faházba költözött messze Budapesttől, és a világ zajától, és magányosan élt, mert ekkorra mindenki elfordult tőle, és egyedüli társasága hol egy, hol több kutyus maradt csupán. Így nem lehetett rámondani, hogy a kutya sem néz rá, de azt igen, hogy csak a kutya, senki más.
Továbbra is zseni volt, és továbbra is őrült. Aki arra tévedt véletlen, és nagyobb sebességgel, mint „kellet” volna, baltát ragadott, és ordítva rontott neki az autónak, és sofőrjének is. Innen ered a „baltás gyilkos „elnevezés.
Segítséget kért, és nagyon sokat dolgoztunk.
Elmondása szerint, azon kevés ember közé tartoztam az életében, akiben megbízott, akire felnézett, és akinek adott a szavára.
Lassan de biztosan kezdett lecsendesedni, és rámutattam, hogy „a sorozatos sikertelenségek mindegyike kivétel nélkül az önmagad tükörképeként van jelen, és nemhogy mindenki hülye, hanem éppen ellenkezőleg, (habár a legtöbb esetben nem tudatosan, de tudat alatt mindenképp), neked szeretnének segíteni”.
Azt tapasztalom, és ez nemcsak a fenti példa szerint, hogy amikor őszintén, elvárások, és feltételek nélkül kezdjük a másik embert szeretni, szinte mindenki kezes báránnyá (de nem birkává) változik, rejtekhelyéről előbújik a lélek, és minden megváltozik, az örök télből örök nyár lesz, mint Narniában.
István nem állt le a tanulással, folyamatosan fejlesztette magát, maradt egy egyetem, ami befogadta, és taníthatott, kutatott, „feltalált”, közel- és távol keleti országok is érdeklődtek találmányai iránt. Volt, hogy 5 nap alatt 300 oldal szakmai anyagot írt meg.
Azt mondtam neki, hogy a munkába forgatott energia nagyon helyes hozzáállás, de azt is megkérdeztem, mi a helyzet a harag faktorral?
Extrán sok időt fordítottunk erői jó oldalon való működtetésére, és sikerrel.
Talán furcsa lehet az erői kifejezés, mert ez nem egy önjelölt Jedi képző, de tény, ami tény, már Yoda mester is megmondta, hogy erő egy van, az egyik végét a Sithek, a másik végét a Jedik működtetik, csak mindenki a maga rendszerében másként, és másként.
Már többször beszéltem az ellentétpárok kontra ikertulajdonság kérdéséről.
Ebben a világban, amiben élünk, hogy egy példát mondjak csupán: a Föld Nap felőli oldala mindig napos, a másik oldal mindig sötét, és amikor ezt megfelelő távolságból nézzük, ez nem (vagy – vagy), hanem (is – is).
Ugyanígy, az etalon rúd egyik, és másik végén lévő, de nem megegyező tulajdonságok is nem ellentétei egymásnak, hanem ugyanannak az egynek más más minőségbeli megnyilvánulásai, vagyis egymás ikertulajdonságai.
Amikor az egyik véglet láthatóvá válik, a másik is jelen van, bár lehet, hogy nem látható, de attól nagyon is ott van.
Ez a szemlélet, módszer, rendszer segítette Istvánt abban, hogy értelmezze a benne élő őrültet, és a zsenit, ez segítette abban, hogy a számára nagyon is ismert aranymetszés arány szabályát be tudja építeni új életébe, és ez vezette ki meggyötört lelkét az elméje rabságából.
Ebben az időszakban ismerkedett meg egy nagyon magasan kvalifikált nemzetközi üzletemberrel, aki hozzám hasonlóan meglátta belső értékeit, és megismertette Istvánnal a Buddhizmust. Ez a tény azt is jelenti, hogy a magasan kvalifikált üzleti életben is alanyi jogon van már jelen a tudatosság, és ez duplán jó hír.
Mindaz, amit tőlem tanult, és az, amit ehhez a számára új vallásából hozzá tudott tenni, teljesen megváltoztatta ŐT. Innen ered a „szerzetes” kifejezés.
Teljesen átalakult, minden szinten megváltozott.
István ma már úgy beszél régi énjéről, mintha az egy teljesen másik ember lett volna. Ki, és megbékélt önmagával, rendezte a volt feleségekkel, gyermekeivel a kapcsolatát.
Volt élsportolóként, újra intenzíven elkezdett sportolni. Figyel magára, testben, lélekben, tudatosságában. Nincs gerincfájdalom, a vércukorszintje normalizálódott a vérnyomásával együtt.
Amennyiben te is eljutottál odáig, hogy felismerted, hogy ahogy eddig éltél, az a gondolkodásmód, az a stílus, az a cselekménysor, és azok az eredmények több szinten rombolóak voltak magadra, környezetedre, vállalkozásod, céged sikereire egyaránt, és változtatni szeretnél, sőt szintet szeretnél ugrani, akkor kérj szakirányú segítséget!
Kérj egy 45 perces ingyenes telefonos perspektíva konzultációs időpontot, ahol meg tudjuk nézni, hogy tudunk-e neked is segíteni az Aranymetszés Módszerrel!?
