Tag Archive for: vállalkozás

,

Tudtad, hogy amikor nem tapintható számodra folyamatosan a céged irányításában a motivációs „G” pont, akkor az olyan, mint a szabadesés, amikor 9 ”G”-vel zuhansz a föld felé?

Ha eddig az életed, és a vállalkozásod izomból, erőből vezetted, akkor az életed, és az időd nagy részét egyszerűen kidobtad az ablakon.

Lehetne ezt másképpen is, ami sokkal kellemesebb, pl. együttműködés, kreativitás, intuitív szemlélet…, hiszen itt rejlik az a bizonyos „G” pont a vállalkozásban.

Ezzel szemben a vállalkozók közel 100%-a jelenleg is racionális eszközökkel akarja megoldani a vállalkozásában felmerülő kihívásokat.

Felteszek néhány kérdést:

·       Folyamatosan cserélődnek a kollégáid, mert a vezetési stílusod hosszú távon nem tudják elviselni?

·       Még most is abban a tévhitben élsz, hogy neked mindig igazad van, eközben ezt rajtad kívül egyre kevesebben hiszik el, és támogatják?

·       Nem veszed észre, a régi gondolkozásmóddal, elbocsájtásokkal, költségcsökkentéssel, új, és még újabb stratégiával igyekszel orvosolni a problémáidat?

·       Nem gondolsz arra, hogy a humán erőforrás minőségi fejlesztése és ezen belül is a cégvezetés lelki, szellemi és energetikai állapota határozza meg leginkább a cég működését?

Lehet még mindig a homokba dugni a fejed, de ha ugyanúgy élsz, ugyanúgy vezetsz, működteted a vállalkozásod, ahogy eddig, akkor ugyan azt az eredményt fogod elérni, amit eddig, ez van.

Akinek nem inge, nem vegye magára, de akinek inge, öltözködjön már föl!

Értelmes ember belátja, hogy amikor minden arra mutat, hogy változtatnia kell, akkor változtat.

Tudom, hogy ezek kemény szavak, de azért legyünk magunkhoz őszinték, nincs könnyű dolgunk.

A volt szocialista blokkban, és ezen belül is Magyarországon, speciális módon, a régi politikai rendszer miatt úgy szocializálódtunk, hogy nincs választásunk, vagy kevés a választási lehetőségünk, és ez nem kicsi, hanem óriási hátrány!

A legtöbb ember, még ma is azt gondolja, hogy nem lehet mást választani, máshogyan élni, de ezzel szemben, igen is lehet változtatni, lehet vállalkozni, lehet többféleképpen is megoldani egy adott problémát.

A régi gondolkozásmód nem stagnálás, vagy vegetálás, ilyen ugyanis nincs, mert vagy emelkedsz – fejlődsz, vagy zuhansz… ez van.

De mi a helyzet ma, mi a vállalkozás érdeke, vagyis mit kíván a céglélek?

Működőképesség, folyamatos fejlődés, ami azzal jár, hogy

·       folyamatosan új embereket kell keresned, felvenned, betanítanod,

·       vagy egy ütőképes, együttműködő, és egy működni tudó, folyamatosan prosperáló csapatot stabil hozol létre, és azt működteted.

Azért hoztuk létre a Céglélek mentorprogramot, mert tű pontosan tudjuk, hogy a ma vállalkozása teljes mértékben bal agyféltekés, és megéret a változásra.

Ezzel szemben a jövő vállalkozása a jobb agyféltekés működésen alapszik, ami sokkal intuitívabb, ide kapcsolódik a kreativitás, érzések, végtelenség, pontosság, gyorsaság, természetes bioritmus, és itt van az élvezetes vállalkozás-irányítás „G” pontja is.

Meddig akarsz tehetetlenül a 9 G szabadesésében zuhanni? Ha nem nyílik ki az ernyőd, – ha van egyáltalán -, tudod mi marad belőled a földet éréskor? Leginkább kiskanállal lehet csak felkapirgálni… Nem gondolom, hogy ezt szeretnéd.

Egyértelmű, és szükségszerű a változás, de lehet, hogy még azt sem látod, hogy változtatnod kellene, pedig éppen most van itt az ideje.

Igen azt is tudjuk, hogy fejlődni – változni is fájdalmas, de nem annyira mint ernyő nélkül a földbe csapódni.

Hét éve formálódik, érlelődik a Céglélek gondolatisága.

A minap találkoztam a barátommal, aki ihletője volt ennek a kifejezésnek, és azt mondta, hogy a cégéről tartott előadást az egyetemen, ahol a doktoriját végzi, és annyi elismerést, gratulációt kapott, hogy se szeri, se száma…

Ezt mondta szó szerint: „Figyelj, egész biztos, hogy létezik a Céglélek, mert ezt a sikert mi ketten értük el, Ő, és Én, és ez egészen zseniális érzés, ezt mindenkinek éreznie kellene, ez maga a csoda”

Tapasztalásunk szerint a vezetésbe bevonni a lélek tudatosságát, vagyis megtalálni a „G” pontot, olyan felszabadító, inspiráló, kreatív érzés, aminek a lökéshullámai gyengítetlenül terjednek tovább az üzleti partnereid, párod, gyermekeid felé, bennük is örömöt okozva.

Amennyiben te is érzed a fenti gondolatok, szavak valódiságát, azt érzed, tudsz, és szeretnél még jobban velük azonosulni, tarts velünk.

Írd le a gondolataidat a fentiekkel kapcsolatban, te hol tartasz a vállokozásodban, min szeretnél változtatni?

A Mentorprogramról itt olvashatsz bővebben!

/Szerző:
, ,

Merjek végre tudatos őszinte vezető, őszinte ember lenni…?

Merjek végre tudatos őszinte vezető, őszinte ember lenni, vagy hazudjak tovább magamnak, és másoknak, mint eddig? Avagy bátorság, vagy öngyilkosság az őszinteség?

 

Folyamatosan zajlanak a selejtezők a hazugság olimpiára, óriási az érdeklődés, rengeteg a jelentkező, már – már az a kérdés ki lesz a néző, ha ennyi a játékos? 

De sebaj, majd egymást nézik a játékosok ugyanúgy mint az életben, egymásnak szurkolnak, hogy ki hazudik nagyobbat, ki manipulál jobban, ki vezet félre még több embert?

Te kedves olvasó, amikor bejutsz a döntőbe, a dobogó melyik fokán szeretnél állni? 

A Föld jelenlegi lakosságának összlétszáma közelít a 8 milliárdhoz, és minél többen leszünk, azzal egyenes arányban nő a hazug emberek száma is. 

Mindenki az igazságot szomjazza, mégis mindenki hazudik mindenkinek, és ez alól a vállalkozói, cégvezető réteg sem kivétel.

Nem is csoda, amikor a kis, és nagy vallások sem mentesek tőle, amikor a politizálásban konkrétan elvárás, a társadalomban, és a családokban is sportot űznek belőle, nehogy már az üzleti élet lógjon ki a sorból, na nem, azt már nem.

És nem ritkán az egyik profi hazug csapat, szövetkezik a másik profi hazug csapattal, hogy együtt még hatékonyabban tudjanak hazudni.

A közelmúltban felkeresett egy valamikor sokkal fényűzőbb életet is megélt üzletember, aki azért érkezett hozzám, mert úgy érezte bedarálta az élet, és kiutat keres. Mondtam neki (is), hogy a kiút, a beút, amire jól kikerekedett a szeme.

Találkozónk során, viszont olyat osztott meg velem, amitől meg az én szemem nyúlt meg mint a csigáknak. 

“János, ismered “XY” társaságot? Mondom igen, hallottam róluk. Tudod náluk bevett szokás, így gyakorlat, hogy jó pénzért megtanítanak arra, hogy hogyan tudj a legjobban hazudni, és úgy becsapni, megmanipulálni, félrevezetni az üzletfeleidet, hogy még ők legyenek hálásak neked. 

Ennek forintálisan kifejezve vannak fokozatai: 20.000 – 50.000.000-ig, ez utóbbinál, már a néhány ismert érzékeléssel együtt 28 érzéket hoznak felszínre, és tanítanak meg azok profi használatra, a gátlástalan pénzszerzés érdekében”

De tovább megyek. 

Egy cégtulajdonos (cégüket illessük Szentjánosbogár fantázianéven) barátomékkal esett meg nemrég, hogy megkereste őket, egy tradicionális, családi alapokon nyugvó, és az egész világot behálózó, a politikától, a hadiiparon keresztül a vallásokon át, a bankszektorig, mindent átszövő, és fölöttük hatalmat gyakorló óriás, (nevezzük őket Velociraptornak >> rövidítve Raptor) kiképzett képviselőnője.

A “Szentjánosbogár”, egy 50 fővel működő kis cég, amely olyan egyedi, és különleges területen tevékenykedik, ami ritkaság számba megy, ezért is kerültek a Raptor látóterébe. A Raptor látta a “Szentjánosbogárban” a potenciált, és azt a ”visszautasíthatatlan” ajánlatot tette, hogy a segítségükkel, nagyon gyorsan, és felfoghatatlan növekedést tudnának elérni. 

Az első üzleti találkozójukon, a Raptor képviselőnője őszintén elmondta, a “Szentjánosbogár” tulajdonosainak hogy 8 évig tanulta a Raptor speciális oktatási rendszerében, a hazugság, és a manipuláció művészetét, és nemcsak ismeri, de alkalmazza is a három mondat, három perc technikát. 

Elmondta a Raptor képviselőnője azt is, hogy ez a három mondat három perc azt jelenti, hogy minimum három mondat, maximum három perc, és mindet tudok rólad,  tudom, mit tudok tőled elvenni, mit tudok neked eladni, és te eközben teljesen kiszolgáltatott, és tehetetlen vagy.

A “Szentjánosbogár” tulajdonosai nem gondolták, nem vették észre, nem is sejtették, hogy a fent említett technikának már ők is alanyai, sőt áldozatai, és azzal a mozdulattal kerültek a pók hálójába, amikor gyanútlanul leültek az óriás képviselőnőjével  tárgyalni. 

Mondanom sem kell, nem lett jó vége a dolognak, mert ez a “vétség” 9000 € “büntetésbe” került nekik, amikor is, egy nemzetközi bíróságon nagy nehezen meg tudtak tőlük szabadulni. 

Egyszer mondott a hölgy igazat, azzal a bizonyos 3 perces mondattal, de a kapcsolatuk összes többi része kitervelt manipulatív hazugság volt az egész.

A fenti két példával mutattam be, hogy az üzleti élet mennyire nem mentes a hazugságtól, a manipulációtól, és te is kedves olvasó több tucat példát tudsz előhívni az emlékeidből, ahol  neked hazudtak, téged csaptak be, téged vezettek meg, és lehet, hogy olykor veled is megesett, hogy te csináltad ugyanezt másokkal.

De biztos, de tuti, de tényleg így kell ezt csinálni, és tényleg csak így lehet, és tényleg nincs kiút?

De tényleg valami földönkívüli dolog őszintének lenni?  

Amikor őszintén belegondolsz, milyen érzés lenne a legkülönbözőbb szituációk közben felvállalni önmagad, és őszintének lenni? 

Merni őszintének lenni akkor is, amikor csípőből – rutinból – stratégiázásból, sokkal inkább rántanál elő egy titkos helyről “egy praktikus, és jó barát” hazugság kártyát?

Újra felteszem a címben megfogalmazott kérdést: 

Bátorság, vagy öngyilkosság őszintének lenni? 

A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy minden hírcsatorna gyártja az információt, vagyis az igazságot úgy találja, ahogy az az aktuális érdekeinek megfelel, és zömében ezt a gyakorlatot követjük mi emberek is, a magán, és az üzleti életben egyaránt.

Miközben amikor vállalod azt, aki vagy, mersz őszinte lenni, ami persze, lehet, hogy olykor a többieket meghökkenti, vagy úgy érzik, hogy provokálod őket, de az biztos, hogy a langyos víz megindul melegedni, és felkapják a fejüket. 

Ekkor tisztán tudatosan tudod, hogy amikor felvállalod saját magad, a saját történeted, te fogod írni a story végét is.

Viszont, amikor eltemeted a saját éned, örökké rabja maradsz a hazugságnak!

Sőt az anonim alkoholisták azt állítják, pont annyira vagy beteg, amennyire a titkaid betegek!

Saját tapasztalataink, és a kutatások is azt mutatják, hogy amikor nem beszélsz a hazugság traumáról (mert amikor sok van a hazugságból, traumaként viselkedik az életedben, és azt sem tudod, hogy létezik), és nem avatsz be senkit a bizalmadba, az sokkal többet árt, mint használ, és elsősorban neked, még ha nem is vagy ennek a tudatában.

Ezzel szemben, aki őszintén megosztja saját életét, saját hazugság élményeit is, annak javul a fizikai állapota, egészsége, kevesebbet jár orvoshoz, és jelentősen esik a stresszhormon szintje is.

Az elmúlt húsz év szakmai tapasztalata azt mutatja, hogy a hölgy vezetők sokkal hamarabb nyílnak meg, kevésbé jelent nekik problémát őszintének lenni. 

De mi a helyzet a férfi vezetőkkel, ha már én is férfiként vagyok jelen az élet kalandos játszóterén, és az őszinteség esthajnalcsillagáról, a hazugságmentességről, az őszinte önfelvállalásról írok?

Nekünk férfiaknak a teremtés koronáinak, az üzleti élet meghatározóinak, mi a legnagyobb kihívásunk, hol érezzük magunkat szégyenlős kisfiúnak, csődtömegnek, vagy dühöngő vadállatnak, hangoskodó akarnoknak, és ezzel egyenes arányban, hol érezzük a hazugság legnagyobb szükségét? 

Nézzük, mely életterületeket éljük meg kudarcnak, ahol magunkhoz is nehéz, vagy néha úgy érezzük, hogy lehetetlen őszintének lennünk? 

Ezek szépen sorban: a munkahelyen, focipályán, a házasságban, az ágyban, a pénzzel kapcsolatban, és a gyerekekkel is.

De nézzük ezt még ennél is részletesebben, mikor a legnehezebb férfiként, férfi vezetőként őszintének lennem:

Amikor tévedek, nem amikor eltévesztek valamit, hanem amikor konkrétan tévedek.

Amikor egyértelműen látszik, hogy defektes vagyok, jelentsen ez bármit.

Amikor mások erőtlennek látnak, mert lealacsonyító, és megszégyenítő, amikor nem látnak keménynek.

Láthatóvá tenni, hogy félek, miközben tudom, mert megtanítottak rá, hogy nem mutathatok félelmet, bármi is történjen.

Amikor azt a benyomást keltem magamról, hogy engem csak úgy fel lehet kenni az öltözőszekrényre.

Amikor leszólnak, vagy kigúnyolnak…

 

Nekünk férfi vezetőknek, és úgy egyáltalán a férfiaknak, egy kiemelten legfontosabb alap programunk fut, ami mindent képes felülírni, ez pedig az, hogy: 

Ne lássanak gyengének!

Ezek minden hazugság legmélyebb okai, amihez olyan tipikus problémák kapcsolódnak, mint a testkép (testképzavar), az öregedés, a külső, a pénz, a kimerültség, a neheztelés, és a félelem. 

Ha még mélyebbre megyünk, keresve a hazugság okait, sok érdekes dologra bukkanunk.

Ki gondolná, hogy a hazugság mögött, a finomra hangolt intimitás ki nem mondott igénye – akár fizikai, akár érzelmi szinten – húzódik meg? 

E mögött megbújva a szégyent találjuk, és az ezt működtető “Hamis Énünk”-ket, aki képes felkorbácsolni bennünk a szégyenvihart, amit mindenképpen el akarunk kerülni, bármit is kelljen hazudni ennek érdekében. 

A szégyenvihart hasonlóképpen képzeld el, mint amikor valakinél citokinvihar alakul ki, erről ebben a Covidos helyzetben sokat lehet hallani.  Ez akkor alakul ki, amikor a szervezetben túl nagy mennyiségben termelődnek olyan fehérjék, amik gyulladásokat okoznak. Ilyenkor tehát már nem is a kórokozó károsítja a szerveket, hanem az a túl erős immunválasz, ami teljesen felemészti a test saját energiáit.

A test a sok hazugságot hasonlóan reagálja le, vagyis nem konkrétan a hazugság jelenik meg egy egész sor testi tünetként, hanem az általa okozott reakciósor, lökéshullám szerűen, magas vérnyomás, gyomor, gerinc, pszichés zavarok….. formájában.

Ezért javaslom, ne hazudjunk magunknak (tovább), beszéljünk, arról, hogy mit érzünk, mire van szükségünk, mire vágyunk, és fontos, hogy képesek legyünk nyitott szívvel, és ne csak őszintén elmondani ami bennünk van, hanem a másikat is ugyan így végighallgatni.

Esendőség nélkül ugyanis nincs sem bizalom, sem intimitás, ami azt jelenti, hogy az őszinte esendőség kikezdhetetlen bátorság is egyben. 

Jómagam kimondhatatlanul hálás vagyok, magamnak, az életnek, hogy minden nap megtapasztalhatom az őszinteség mindent felülíró erejét, de teszem hozzá nem volt ez mindig így.

Gyermekként egy őszinte családban nevelkedhettem, és ez az őszinteség egész életemet átszőtte sok-sok konfliktust okozva, mikorra megtapasztaltam, hogy az őszinteség nem mindenkinek olyan evidens, mint nekem.

Majd megházasodtam, ami közel három évtizedig tartott, eleinte nem, de sajnos, és főleg a vége felé hemzsegett a hazugságoktól, kisebbektől, nagyobbaktól, önmagunknak, egymásnak, a gyermekeinknek, barátainknak, egyszóval tok-vonó mindenkinek, már-már nem is mi használtuk a hazugságot, a hazugság használt minket. Tettük mindezt az ideális, és sokak számára példaértékű jó házasságunk látszatának fenntartása érdekében, és leple alatt.

Hogyan is tudnám ezt még ennél is jobban érzékeltetni? Úgy tudom leírni az érzést, hogy hánytam az egésztől, azt éltem meg, hogy időről időre vért hányok, majd utána felnyalom, mindezt úgy, hogy ebből senki ne vegyen észre semmit. 

Bizonyára ez mindenki számára teljesen idegen, és ilyen helyzeteket rajtam kívül senkinek nem kellett még soha átélnie, mondom ezt nem kevés iróniával.

De szerencsére soha nem tudtam annyira elkeseredni, hogy el is higgyem, hogy ennek így kell lennie, és így kell maradnia.

Vége lett, és égtem a vágytól, hogy őszinte lehessek végre minden szinten mindenki felé, elsősorban magamhoz, ezen belül a lelkemhez. 

A jelenlegi boldog párkapcsolatunknak az az alapja, és titka, hogy legnehezebb, legkínosabb szitukban is mindketten akartuk, vágytuk az őszinte párbeszédet.  

Ez kihat az üzletmenetünkre, és meghatározza a sikereinket, a szívvel, és lélekkel átszőtt karrierünket, ami kompatibilis a Céglélekkel.

Javaslom, indulj el a hazugság mentesség, az őszinteség útján te is, mert életed legjobb befektetése lesz, és olyan csodákban lesz részed, amiről állítom, hogy még eddig álmodni sem mertél.

Mi az Aranymetszés Céglélek Mentorprogramban az őszinteség, és átláthatóság két alappillérére tettük azt a 12 hetes  folyamatot, amin keresztül a vállalkozások eljutnak a céglélekig, a saját lelkük megtapasztalásán, megértésén keresztül, a cégvezetés újkori, és időszerű megtapasztalásáig.

Legyél Te is ennek a merőben új gondolkozásnak elsők közötti felvállalója, példát mutatva ezzel önmagadnak, családodnak, kollégáidnak, hogy TE jó vezetőként a közös lélekkalandban is elöl jársz, és mutatod az utat.

Carl Jung azt állította: 

“Nem az vagyok, ami megtörtént velem, az vagyok, amivé válni akarok.”

Amennyiben érintve érzed magad, további kérdésed, véleményed van, keress bennünket, és tájékozódj az https://aranymetszes.com/mentorprogram oldalon!

 

/Szerző:
, ,

Amikor folyamatosan arra törekszel, hogy ne hibázz…

Amikor folyamatosan arra törekszel, hogy ne hibázz, és állandóan tökéletesnek akarod magad mutatni, azzal pont azt éred el, hogy, éppen a legsebezhetőbb állapotodban fogsz lelepleződni.

Avagy ha félsz attól, hogy többre vidd az üzleti életben mint eddigi karriered során bármikor, akkor nagy ívben kerüld el a sebezhetőséget, nem a te pályád.

 

Gondoltad volna, hogy minden olyan élethelyzet,  amiben kiszolgáltatottnak érzed magad, de közben tűzzel – vassal megpróbálod ezt tagadni a külvilág felé, éppen azzal teszed magad a leginkább sebezhetővé?

Gondoltad volna, hogy minden olyan helyzet, amikor ki kell lépned az aktuális a komfortzónádból, vagy ami még durvább, ki kell bújnod a bőrödből, az sebezhetőséggel jár?

Gondoltad volna, hogy akkor is sebezhető vagy amikor minden pillanatban összpontosítanod kell, amikor úgy érzed, hogy tökéletesnek kell lenned, fontos hogy ne hibázz, és amikor mégis hibázol, úgy tudd azt kijavítani, hogy azt lehetőleg ne vegyék észre?

  • És amikor a kijavítás nem sikerül, akkor jön a: szégyen, a “kicsi – kevés – alkalmatlan vagyok érzés”, vagy dühöngés befelé – kifelé, vagy a többiek mind hülyék gondolkodásmód, vagy a különböző pótcselekvések sora, az egó vezérelte önigazolások…. 

Embere, gondolkodásmódja válogatja, ki melyik “sarokba” menekül.

Mindegy, hogy csendben látszólagos nyugalomban szemlélődve, vagy hangadóként igyekszel uralni egy helyzetet, mindkét sarokban, a sebezhetőséget szeretnéd valahogy megúszni, azért, hogy az addig “jól” titkolt kiszolgáltatottság érzésed, mások számára nehogy kiderüljön.

Ismerős a helyzet? 

Naná, hogy ismerős, hiszen emberek vagyunk, nincs olyan aki ezt számos alkalommal át ne élte volna, és van aki kénytelen ezt folyamatosan átélni, egy egész életen keresztül.

Elgondolkodtál már azon, hogy a menekülés, a stratégiák, a pótcselekvések sora, az, hogy megúszd a  sebezhetőséget mennyi energiádat emészti fel? 

Elmondom neked, töménytelen energiádat, és ha azt gondolod, hogy a hárítás a te érdekeidet szolgálja, nagyon tévedsz. 

Sőt ez a legnagyobb ellenséged, és ha ezt még nem ismerted fel, akkor komoly tévhitben élsz, akkor még bőszen ásod tovább a gödröd, és még büszke is vagy magadra, hogy már milyen mélyre jutottál.

Tudod mi van ezek az érzések, és a hozzá tartozó cselekedetek, mögött? 

Elmondom neked, a félelem.

A félelem TE, és minden ember legnagyobb fájdalma, ez a legérzékenyebb pontunk, és itt vagyunk a leg manipulálhatóbbak is.

Van néhány ismerős tétel a lista élén: a haláltól, a betegségtől, a szegénységtől, a magánytól való félelem, de a szociológiai kutatások szerint akkor félünk a legjobban:

  • amikor szorongunk
  • amikor bizonytalanok vagyunk
  • amikor kínos a beszélgetés számunkra valakivel – valakikkel
  • amikor valami újat próbálunk ki
  • amikor kritika, megmérettetés célpontjai vagyunk
  • amikor a dolgaink nagyon jól mennek
  • amikor a dolgaink vészjóslóan, és ijesztően rosszul mennek.

Mindannyian kénytelenek vagyunk egy egész sor félelemmel együtt élni, és aki azt meri állítani, hogy ő bizony nem fél senkitől – semmitől, az egyrészt hazudik, másrészt  vagy tudatosan, vagy tudat alatt, de hárít.

A lényeg, hogy minél inkább takargatni akarunk – szégyellünk valamit, az annál több energiát emészt fel, és ezt minél mélyebbre nyomjuk, az annál mérgesebben igyekszik felszínre kerülni.

És, hogy ez mikor történik meg? 

Természetesen a legváratlanabb pillanatban, és mint egy “atombomba”: bukás, csőd, baleset, betegség, párkapcsolati válság… formájában visz mindent. Mindez akkor,  amikor már nem lehet visszatartani, nem lehet tovább takargatni,  amikor már színt kell vallani. 

Ekkor bekövetkezett, amitől a legjobban féltél, rákényszerít az élet arra, hogy  éld meg a sebezhetőséget, és most minden szempár rád szegeződik,  úgy érzed ízekre szednek, és ekkor már nemhogy sok sebből vérzel, de a megsemmisülés határára kerültél. 

Ez az érzés rossz, nagyon nagyon rossz, pont ezt akartad elkerülni, és tessék, most itt van, a legrosszabb rémálmod vált valóra.

Úgy érzed véged van, vége a világnak, úgy érzed vége az életednek, itt süllyedsz el, jobb volna ha már nem is élnél, és lehet, hogy már nem is élsz, szétesett a számodra ismert világ benned, és körülötted, nem tudod eldönteni, hogy élsz-e még, vagy már meghaltál?

Mi ilyenkor a megoldás, van e egyáltalán, kell egyáltalán keresni, vagy majd megoldódik valahogy?

Igen van megoldás, és talán te is hallottál már az ikertulajdonságokról, és az aranymetszésről? 

Amennyiben igen ismételsz, amennyiben még nem, akkor itt a lehetőség, hogy megismerd. 

Mondok néhány példát az ikertulajdonságokra: hideg – meleg, fönt – lent, fekete – fehér, férfi – nő, élet – halál….., minden összetartozik, nincs meg az egyik a másik nélkül.

Az ikertulajdonságok, a legjobb sorvezető ebben a helyzetben is, hiszen az a  jó hír, hogy amilyen közel vagy a halálhoz, ugyan olyan közel vagy az élethez is. Amilyen intenzív a régi megsemmisülése, olyan intenzív az újrakezdés eredményessége is.

Továbbá, az aranymetszés mindenütt jelenlévő arányossága azt is megmutatja neked, hogy amikor az életet, és az újrakezdést választod, milyen arányban tudod ezt megtenni, a halállal,  a régivel szemben.

Az aranymetszés jelen van minden élő organizmusban az egysejtűektől, a kagylókon át, a DNS-eden keresztül, a Tejútrendszerig, és vissza, helyre, tétre, befutóra, mindenütt. 

Definíciója a következő: a rövidebb rész úgy aránylik a hosszabb részhez, mint ahogy a hosszabb rész aránylik az egészhez.

Amennyiben úgy döntesz, hogy az aranymetszés szerinti nagyobb részt adod az életnek, az újrakezdésnek, akkor a kisebb rész marad halálnak, a réginek, az elavultnak.

Használd bátran az ikertulajdonságokat, és az aranymetszés a képletét is, hiszen, ha minden élő organizmus alanyi jogon használja, az is lehet, hogy neked is bejön.

Ha eddig abban a tévhitben éltél, hogy a félelem, és a sebezhetőség a legnagyobb ellenségeid, és mind idáig nem is gondoltál arra, hogy a legjobb barátaid is lehetnének, itt az ideje, hogy fordítsd a szemléleteden.

Mint ahogy itt az ideje annak is, hogy sokkal kevesebbet élj agyalásból, egóból, és sokkal többet szívből, érzésből.

És, ha azt mondod, hogy jó, jó, megértettem, jó, jó, persze nem fogok innentől kezdve annyit félni, agyalni, rágódni, nem fog főni annyit a fejem…, tuti megcsinálom, kerül amibe kerül, és sokkal több érzést fogok belevinni az életembe, és innentől lélekből fogok élni, és menedzselni az életem, a cégem, vállalkozásom, de akkor tuti meg fogom tudni úszni a sebezhetőséget ugye? 

A válaszom egyértelműen NEM.

Pont ez a lényeg, nem elmenekülni kell előle, vagy megúszni, mert amit nem tudsz irányítani, az téged irányít. Sokkal inkább azt javaslom, hogy állj bele mind azokba a dolgokba, amitől eddig a legjobban féltél. 

Ne félj az érzésektől, a lélektől, a finomrahangoltságtól, vagy ha eddig nagy ívben elkerülted ezeket, itt az ideje, hogy megismerd őket, és a javadra fordítva, velük együtt, velük összhangban működtesd tovább az életed.

De tovább megyek, és azt javaslom, hogy élj teljes szívvel. 

Ez azt jelenti, hogy emelt fővel, nyitott szívvel, teljesen szabadon, őszintén kommunikálj kifelé, a család, barátok kollégák…felé, és befelé, önmagad felé, a szíved, az érzéseid, az érzelmeid, a lelked, a valódi éned felé. 

Ehhez persze merészségre van szükséged. 

Kezd a merészséget, naponta két nem túl bonyolúlt mondattal.

Legyen az első merész mondatod minden reggel, rögtön az ébredésed után valami hasonló: 

  • Bárhogyan is teljen az előttem lévő nap, bármit is fejezzek be, bármit is hagyjak darabban, tudatosan tudom, hogy minden körülmények között elegendő az amit, és ahogyan teszek.

Este lefekvéskor, elalvás előtt mond ezt: 

  • Hát… igen, lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de nem baj, így talán sebezhető is vagyok, de nem baj, és igen szoktam félni is, de az sem baj, mert tudok  bátor is lenni, és ez feljogosít arra, hogy megengedhessek magamnak apróbb hibákat, mert akkor sem dől össze a világ.

Ezekkel az egyszerű napindító, és naplezáró mondatokkal el tudod kezdeni  az önmagaddal való munkát, és könnyen lehet, hogy “csak” ennyi befektetéssel, komoly hozamot tudsz teremteni elsősorban saját magad számára, mert mint egyén te vagy a legfontosabb, de a környezeted számára is.

Kezd el tesztelni ezeket a mondatokat, vagy azokat, amiket te találsz ki magadnak, és figyeld, az energiaszinted, az időbeosztásod, reakcióidat, a kollégáid reakcióit… , vagyis, hogy mi és hogyan változott benned, és a környezetedben?

Én tudom, hogy amennyiben önként, elvárásoktól, és feltételektől mentesen, szívből – lélekből, lelkiismeretesen, gyakorolsz komoly változásokat fogsz megtapasztalni.

Csak gondolj bele, ha minden reggel – este elmondott egy – egy mondat komoly változásokra képes, mire képes egy 12 hetes intenzív program, amelynek keretében végigmegyünk egy alkotó folyamaton. 

Hogy is képzeld ezt el?

Egy példán vezetem  végig neked: 

Kezdjük a szőlő metszésénél, zöldmunkák, szüret, préselés, a must forrása, pihentetés – érlelés, befejezzük egy – egy pohár bor közös elfogyasztásával., csak itt te vagy a szőlő.

Amennyiben felkeltette az érdeklődésed ez a rövid gondolatébresztő elemzés, kommentelj, írj rám, vagy oszd meg, hogy másokban is, ugyan úgy ahogy most benned, elindulhassnak saját gondolatok, saját érzések.

Amennyiben intenzívebb haladásra vágysz, nagy benned a késztetés az önismeretre, a sebezhetőségből kinyerhető felhajtóerő aktivizálására, kérj időpontot egy online beszélgetésre velünk!

/Szerző:
, , ,

A vállalkozó, aki egy szegény sokgyermekes családban kezdte, nagyon sokra vitte, és amikor beteg lett, hiába költött 100 Milliót az egész világot bejárva a gyógyulása reményében, a betegség győzött.

A nagy pénz elköltése helyett neki kellett volna nagyot változnia, de ezt nem tudta megtenni, mert végig abban a hitben élt, hogy pénzen az egészséget is meglehet venni, de tévedett, és ezért az életével fizetett.

Gyula egy észak magyarországi kis falu egy szegény családjának legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. 

Még négy további testvére született, és akkor az volt az elv, hogy aki hamarabb jön, az hamarabb megy, úgyhogy az idő teltével az idős nagymama gondozása is az akkor hat éves Gyuszikára testálódott.

Nagyon gyorsan kellett felnőnie, kellett megértenie, hogy hogyan működik az élet, hogyan lehet életben maradni, hogyan lehet túlélni, és ezen keresztül azt is, hogy hogyan lehet haladni, boldogulni. Figyelt, mindig figyelt, amihez szerencséjére egy kivételes agyi képesség is párosult, ami egész életében hű segítőtársa volt.

Szerencséjére iskolába azért tudott járni, ami nagyon könnyen ment neki, és az elemi elvégzése után, a gimnáziumban is kiemelkedően teljesített, ami megalapozta a továbbtanulását.

Budapestre került, és a származásából, az autentikus környezetben való nevelkedéséből adódóan az agrárium vonzotta, és így ezt a területet célozta meg elsőként, ahová felvételt is nyert, de nem elégedett meg ennyivel.

Jól ment, és élvezte a tanulást, és közben felvételizett a közgazdasági egyetemre is, és oda is felvették, úgyhogy párhuzamosan két egyetemre járt egyszerre, és egy idő alatt két diplomát szerzett.

Eközben nyelvet, később nyelveket tanult. Egy kivételesen jó képességű, ambíciózus fiatalember volt Gyula, és mint ilyen, élénken érdeklődött a hölgyek irányába is, ami egyáltalán nem maradt viszonzás nélkül.

Megismerkedett későbbi feleségével, és még az egyetemi évek alatt megszületett első gyermekük.

Több ajánlat közül válogathatott, hiszen értett a mezőgazdasághoz, a pénzhez, beszélt idegen nyelvet, így bárhová mehetett volna, mert tárt karokkal fogadták volna, de őt mégis visszahúzta a szíve a szülőföldjére, és ott keresett, és talált kedvező munkát, és igényes lakhatási körülményeket.

A döntésükbe az is nagyot nyomott a latba, hogy feleségének családja is a környékről származik, és Gyula családjával ellentétben, felesége családja egy valamikor jó módú, nemesi felmenőkkel rendelkező ősi család volt, akinek a birtokait elsodorta az élet mindenki óriási fájdalmára.

Gyula fogadalmat tett, hogy ő bizony földbirtokos lesz, kerül amibe kerül, még azon az áron is, hogy a több ezer hektár, amin a szövetkezet gazdálkodott nem volt az övé, de sajátjának tekintette, ami haszon volt mindenkinek. Ez volt az Ő első „kárpótlása”.

Gyula mindenbe gyorsan beletanult, egyik vezető beosztást töltötte be a másik után, gyorsan emelkedett a ranglétrán, és ebből adódóan külföldi utazásokra is futotta bőven, ami többségében üzleti út volt, de privát út is volt szép számmal.

Egyre bővült az ismeretanyag, a szakmai tudás, a tapasztalat, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb pénztárcára is szükség volt, mert a jövedelem is exponenciálisan emelkedett.

Itt már nemcsak a fizetéséről volt szó, hanem elindult a „maszek” a „Gebin”, és volt Gyulának elég esze, ahhoz, hogy közös gyarapítása mellett, az egyéni gyarapodására is kiemelt figyelmet fordítson. 

A terve kezdett termőre fordulni, agyban nem tudták megfogni, és a szó szoros értelmében egyszerűen mindet tudott, és ezt mindenkinél jobban.

Persze nem maradt ez nyom nélkül, mert az egó az eget karcolta, már szeretett felesége sem állhatott meg előtte, mert őt is egyre többször lehurrogta.

A gyomorfájdalma ekkor kezdődött el kialakulni, ami majd későbbi hálához is vezetett, de erről természetesen akkor még semmit nem tudott, és később sem vett róla tudomást.

A képlet leegyszerűsítve: egyre több pénz + egyre több stressz, és harag =  halálhoz vezető gyomorrák

És közben már harmadik gyermek is megszületett mindenki nagy örömére, szép nagy család voltak, de a középső gyermek csak nagyon rövid ideig élt, amit talán soha nem tudtak feldolgozni, és  a sebek begyógyításában a pénz sem segített fikarcnyit sem.

Sőt, ez a családi tragédia úgy vágta gyomrom Gyulát, hogy soha nem tudta sem kiheverni, sem feldolgozni, sem megemészteni, és a végzetes betegségének olthatatlan gyújtópontja ekkor alakult ki

És a kárpótlás (föld) meg csak most következik.

Itt aztán felszabadult minden elfojtott indulat, mert még azok a területek is a visszakerültek a család birtokába, amik soha nem voltak a családi birtok részei. Volt miből kárpótlási jegyeket venni, és az árverések kimenetele sem volt kétséges számára. 

Mindig nyert, mindent megnyert, és most végre nagygazda lett, sőt egy afféle kiskirály, amit nagyon élvezett az egója, és közben egyre kissebre töpörödött a lelke, amiről egyébként is alig tudott valamit, de ekkorra úgy tűnt el mint könny a tengerben.

Sokszor beszélek nektek az ikertulajdonságok állandó és mindenütt való jelenlétéről.

Jelen esetben a korlátlan növekedési ütemű, és határtalannak látszó vagyonosodás, az etalonrúd egyik végén, és vele szemben, a másik oldalon, a kisemmizett, gyötrődő, lélek, aki nemhogy figyelmet nem kap, azt sem tudják róla, hogy egyáltalán létezik.

Közben a Lélek alap hívatása lenne a minőségi élet biztosítása az ember számára, és ezen belül, az érzelmek megélése, és kimutatása, és egyáltalán mindaz, amitől jól érezzük magunkat, amit áthat a szeretet, ami értelmet ad az életnek. 

Ezt a hibernált állapotot Gyula lelke igyekezett önmagát nyugtatva úgy megélni mintha csak bizonytalan ideig fagyasztva szárítással vagy liofilizálással lenne tartósítva, ami ha az eljárást konkrétan nézzük az alapanyagoknak és ételeknek megtartja a tápértéküknek 97%-át. 

De a valóság sajnos nem ez volt, és hogy maradjunk az analógiánál, Gyula lelke más tartósítási eljáráson, az aszalódáson ment keresztül, ami során olyan magas hőmérsékleteket van jelen, amelyek élelmiszereink tápanyag tartalmának jelentős részét elpusztítják.

Ezt már nem élte túl Gyula lelke, és elkezdett haldokolni. Hosszú évekbe telt, mikorra befordult a célegyenesbe, és visszafordíthatatlanná vált a folyamat, és nemhogy nem lassított, de még dühvel, haraggal, fenyegetésekkel is megfűszerezte az egészségügyi lejtmenetét, de ezektől a fűszerektől nemhogy nem lett jobb az emésztése, hanem egyre gyorsabb tempóban romlott.

Minden követ megmozgatott, nem volt olyan földrész ahol nem járt, csak hogy valaki gyógyítsa már ki őt a gyomorrákból. A család saját bevallása szerint ez az összeg 100 Millió forintra rúgott, amit csak az utolsó másfél év alatt sikerült elkölteni, de mindhiába.

A vége felé veje, egy nem klinikai orvoslással, hanem alternatív gyógyítással foglakozó embert vitt hozzá, akit Gyula csak azért fogadott, mert a szeretett unokái édesapja hozta oda. De minden hiába, nem tudott változtatni, pedig akkor még megtehette volna, de képtelen volt rá.

Mi ebből a tanulság? Több is van.

  1. Úgy a gyermekkori, mint a felnőttkori, de az ősöket ért veszteségeket tekintve sem okoz valódi megnyugvást a lélek számára a túlzó vagyonszerzés. Az elme, az egó számára ideig óráig okoz ugyan kielégülést, de ez kérész életű, és úgy mint a drogból, újabb, és újabb adag kell, és még több, és soha sem elég. 
  2. A vagyonszerzés lélek nélkül, egyértelmű bukás, mindegy mekkora az összerakott vagyon mértéke, illetve nem, mert minél nagyobb, annál hamarabb válik a keblen nevelkedett kígyóvá, és annál hamarabb lesz a gazdája gyilkosa.
  3. Akinek sok pénze van, minden kapu kinyílik előtte, bárhová elutazhat, eltűnnek a határok, szabaddá válik tőle az ember. De biztos? Nem, mert amennyire a külső világban minden nyílik a pénztől, a belső világot egyenes arányban zárja börtönbe. Tehát amennyi nyitás kifelé, annyi zárás befelé.
  4. Az egészséget sem, a lelki békét sem, a szeretet sem, a boldogságot sem lehet pénzen megvenni. Ez nagyon régen így van, és még jó ideig így lesz.
  5. Amit nem adsz meg a lelkednek az életed során, azt még életedben igyekszik tőled elkérni, és hiszed, vagy nem nagyon kevéssel is beéri. Viszont amikor megvan a lehetőséged arra, hogy az egó kemény útjáról letérj, és elindulj a lélek tarka rétjén, és nem élsz a lehetőséggel, nem marad sok esélyed ezt rendezni ebben az életben, ez át örökül a feladatként következőre.

Lehetne a sort tovább folytatni, de nem teszem, de egy utolsó tanulság a végére:

Amikor változtatnod kell, és érzed, hogy drasztikus lépéseket kell/kellene megtenned, ne az ismert fizikai test halálát válaszd, hanem a vele egyen értékű régi életed halálát, ami egy intenzív metamorfózis, és újjászületéssel jár, de éppen ezért ez egyáltalán nem egy könnyű folyamat.

 

Amikor ilyet érzel, és félsz belevágni egyedül, tudd, hogy nem vagy egyedül, soha nem vagy egyedül, azért vagyunk, hogy segítsünk, hogy átkísérjünk ezen a folyamaton, méghozzá úgy, hogy végig támogatunk téged.

Mi az Aranymetszés Céglélek Mentorprogramban olyan emberekkel dolgozunk, akik váltani, változtatni szeretnének, akik a saját életüket a kezükbe szeretnék venni, és ezért készek tenni is. 

Készek megismerni önmaguk jellemét, gondolkodásmódját, földi küldetésüket, lehetőségeiket, és tanulási feladataikat.

Fölmerülhet a kérdés benned, hogy mi köze ennek egy cég, egy vállalkozás vezetéséhez, irányításához, és a kérdésed érthető, hiszen ez a gondolat, nem, vagy csak nagyon elvétve jelent meg, ezért a legkevésbé sem általános.

Ez volt eddig.

De egy ma már nem lehet az önismeret, a lélek bevonása nélkül eredményes, és boldog vállalkozást sem indítani, sem működtetni. 

Mert annyi mindenre kell figyelni, annyi helyre kell az energia, a figyelem, hogy ha e mögött nincs ott a lélek stabil támasza, a vállalkozás kudarca, és/vagy egészségromlás, kiégés, csak idő kérdése.

Ezért hoztuk létre az Aranymetszés Mentorprogramot, hogy neked, aki érzi az idők szavát segíteni tudjunk a szintlépésben, szintugrásban.

Kattints a linkre, és vedd fel velünk a kapcsolatot!

Varga János

A szintugrásban lévő vállalkozók mentora

/Szerző:
, ,

A vállalkozó, aki a liftaknában kezdte, majd egy nagy cég igazgatótanácsi székéig emelkedett, végül pedig újra visszaesett az aknába.

Avagy az ember aki az Egó-vaksága miatt  képtelen volt felismerni magában azt, aki tényleg megérdemli.

 

Történetünk főhőse Gábor. Gábor minimális nyelvtudással, de annál nagyobb lelkesedéssel indult neki Amerikának, hogy felfedezze magának az „ígéret földjét”, az új világot, kíváncsi volt, hogy mit rejteget neki ott az élet? 

Röviddel érkezése után a liftszerelés lett a munkája, amihez egyáltalán nem értett, de gyorsan beletanult, mint ahogy a nyelvet is hamar elsajátította. 

Keményen dolgozott, igyekezett magába szívni a szabadságot, a nagyban gondolkodást, kerülte a honfitársakkal való kapcsolódást, mert a helyiektől akarta megtanulni, hogyan működik az akkori világ legnagyobb gazdasági hatalma. 

Valljuk be az egónak sem volt híján, nem kellett érte a szomszédba menni, volt egy” Én vagyok a hát te ki vagy” szemlélete, nagy volt az arca, és még nagyon finoman fogalmaztam.

 

Nem volt terve az USA-ban töltött idejét illetően, de egyszer arra ébredt, hogy már 10 éve él ott, és érezte, hogy elfáradt, nem adott már neki annyit a kintlét, mint amit elvárt, kezdett kényelmetlenné válni az élet számára, nem akart tovább az államokban maradni.

Elege lett, gondolt egy nagyot, és azzal a lendülettel ahogy elhagyta Magyarországot, ugyanolyan lendülettel költözött vissza, és  elkezdte itthon építeni karrierjét. 

Jól építkezett, mindent bevetett, amit a tíz év alatt tapasztalt, látott, és benne marad az orrában a pénz, a sok – sok pénz szaga, amit közelről nem volt lehetősége megtapasztalni, de a “hiány” annál nagyobb tettvágyra sarkalta. 

Pénzt akart keresni, sok – sok pénzt, pozíciót, befolyást szeretett volna magának, mindazt , amiről a liftaknában olyan sokat álmodott, de ott csak álom maradt. Beindult, pörgött mint a búgócsiga, kapcsolatokat épített, méghozzá nagyon sikeresen, mert rövid időn belül egy gyorsan növekvő vállalat igazgatótanácsi székében ült, karrierjének liftje elérte a legfelső szinteket.

Közben elkezdett újra tanulni, akkoriban a turizmus érdekelte leginkább, és úgy alakult, hogy a szakma egyik legelismertebb szaktekintélye azon a főiskolán tanított, ahová Gábor, és akkori felesége együtt jártak másod diplomázni.

Egyik alkalommal a leendő új turisztikai trendről, a selfnessről hallgattak előadást, amiről persze akkor még mit sem tudtak, de felkeltette mindkettejük érdeklődését, és informálódtak, kitől lehet erről a témáról a leghitelesebb forrásból, a legtöbbet megtudni? 

Akkoriban én voltam a Magyar Selfness Szövetség ügyvezető igazgatója, és ahogy a Besenyő családban mondta az Öreg: „Rám esett a választás”. Egy szó mint száz, megkeresett a felesége, hiszen mégiscsak ő a nő, neki jobbak az érzékei, az intuíciója, tapogatózzon Ő.

Röviddel ezután Gáborral mi is találkoztunk, és kiderült, hogy kevés a közös vonás bennünk, de ezért, vagy ennek ellenére, de létrejött közöttünk „A” kapcsolat. 

 

Vannak helyzetek, emberek, találkozások, amik mindenképpen létrejönnek, akár teszünk érte, akár nem, akár el akarjuk kerülni, akár nem. 

Láttam abban a törekvő, harácsoló emberben a sérülékeny, mélyen eltemetett, számára egyértelműen nem létező lelkét, ami úgy kiabált a segítségért, mint fuldokló a mentőövért. Irónikus, és elkeserítő, szakmailag kihívás, és lehetetlen küldetés volt egyszerre.

Azt vettük észre, hogy egyre többet találkozunk, egyre többet beszélgetünk, több minden mellett a selfnessről, amiben egyértelmű kiugrási lehetőséget látott, mint ahogy én is. Közös gondolkodás, közös tervezgetés, és lépések, tettek, cselekvés követték egymást szép egymásutánban.

Nem sokkal ezután én is Gábor cégének az igazgatótanácsi ülésén találtam magam, ahová ő delegált, és ezzel koránt sem vállalt kis kockázatot magára. 

Előadtuk a “selfness világmegváltó folyamatát” a tanács tagjainak, akik termékértékesítésből éltek, és a haszonért, az extra profitért mindenre képesek voltak, gond nélkül hazudtak, becsaptak bárkit, természetesen egymást is.

Igyekeztem elmagyarázni, hogy ha a termékpaletta elé a nyilvánvaló hazugság szivárványa helyett az őszinte igazságot tennék, az olyan üzletté válna, amivel mindenki jól járna. Nemcsak ők, hanem az üzleti partnereik is, és közben a matek is szuperül kijönne, még az is lehet, hogy jobban mint addig. 

Ehhez azonban  le kellet volna cserélniük a mindent felülíró kíméletlen haszonszerzési vágyat, a “Gigantosaurus” egót lélek alapú, tudatos bölcsességre, de ez a legkevésbé sem sikerült nekik.

Ehelyett, mint az a bizonyos borjú az új kapura, na pont úgy néztek ránk, és kérdezgették Gábort, engem, és egymást, hogy: mmiii vvaaann? Mondanom sem kell, nem arattunk sikert, de a kapcsolatunk barátsággá érett, vagyis a kudarcból, komoly erényt tudtunk kovácsolni önmagunk számára.

 

Gábor cége amilyen gyorsan emelkedett, ugyanolyan gyorsan meg is bukott, mert a cégvezetés, a döntéshozók olyan hazug, gátlástalan, és harácsoló módon irányították a vállalatot továbbra is, hogy az eredmény megjóslásához nem kellett elmenni az Orákulomhoz. 

Egyértelmű volt a közelgő bukás, csak ők nem látták, illetve nem akarták látni, mert a Dagobert bácsis dollár szemüvegen keresztül néztek mindent, ami már az akkorra jól kifejlett Egó-vaksággal együtt a lehető legrosszabb kombónak bizonyult, és kikerülhetetlen akadályként volt jelen a tisztességes siker felé vezető úton.

Már a velük való találkozáskor is érzékeltem ezt, és nem is rejtettem véka alá véleményem, mondtam, hogy tisztán látszik, hogy a „Király Meztelen”, de nemhogy nem vették sem jó néven, sem komolyan, még ki is kérték maguknak, hogy mit gondolok én magamról, és róluk.  

A cégnél, menetrendszerűen érkeztek a nagy bukás előtti feljelentések, majd a nyomozás, a teljes csőd, vagyonelkobzás, felelősségre vonása azoknak, akiket el tudtak kapni, a többiek mind menekültek, mint süllyedő hajóról a patkányok.

Gábor is menekült, bár Ő koránt sem volt patkány, de őt is elkapta a gépszíj, erősen megcsapta a mozdony füstje, úgy érezte nincs kiszállás, ez egy ilyen műfaj, ezt a játékot így játsszák, ez van, ezért a pénzért ezt kell csinálni, ezt várják el tőle, és legyünk őszinték, tetszett is neki a nagyvilági élet. 

De véget ért az álom, fel, és rá kellett hogy ébredjen, hogy nem maradhat Magyarországon, és legnagyobb fájdalmára, kényszerűségből újra el kellett hagynia hazáját, családját, bár velük ekkorra már kriminális, és katasztrofális volt a kapcsolata, mert a nagy arc tarolt mindent, mint a tűzvész.

Most nem kalandvágyból, hanem kényszerből, és nem az USA-ba, hanem Anglia ködös szigetére költözött,  ahol ha nem is a liftaknában, de újra kétkezi munkásként volt kénytelen új életet kezdeni 

Már nem az volt a kérdés, hogy melyik több százezer forintos öltönyében száll be a céges 7-es BMW- jébe hanem az, hogy milyen számú busz szállítja a munkahelyére. Ez a jármű nagyobb is volt mint a régi, sofőr is „járt” hozzá, mi kellhet ennél több, kérdezhetnénk nem kis iróniával?

Megismerkedésünk, barátságunk után, mint ahogy már írtam, sokszor beszéltünk, igyekeztem neki megmutatni azt a mély őszinte lelkét, amit azonnal megláttam benne, de a saját „egó vakságától” ezt Ő képtelen volt felismerni magában.

Sok – sok év telt el azóta. 

2020 tavaszán, amikor újra találkoztunk, egy “sokkal kisebb képernyős televízión nézte a híradót”, miközben mindketten nagyon csodálkoztunk, hogy mennyit változtunk, és mindketten előnyünkre.  Elkezdődött egy olyan minőségi, és intenzív munka, aminek a csodájára lehetett volna  járni, ha ez búcsújáró hely lenne, de nem az. 

Húsz év tapasztalata azt bizonyítja, -bár ezt teszem hozzá nyíltsisakosan keresem is-, hogy mindenkiben, még a legelvakultabb, legdemagógabb egoistákban is ott van a személyisége legmélyén, az egyénisége mögött a lélek.  

Azonban olyan mélyen el van temetve a szeretethiány, sértődöttség, félelem, érintéshiány, az őszinte kommunikáció hiánya alá, hogy ezek az emberek kénytelenek abban a hitben leélni egy egész életet, hogy nekik nincs, és  nem is lehet a lélekkel, érzékiséggel, finomra hangoltsággal kapcsolatuk. 

Ezért ők, bár nem tudatos pótcselekvésből, de a másik utat, az egó útját választják, ami minden esetben kivétel nélkül, csak idő kérdése, hogy mikor fekteti őket újra két vállra. Egyszer csak menetrendszerűen megjelenik baleset, betegség, kudarc cunami formájában, és vagy változtat, vagy nem éli túl.

Az biztos, hogy nincs újjászületés halál nélkül, ez a létezés törvénye, és ezt vagy önkét teszi meg valaki, vagy kényszerre, de mindenképpen bekövetkezik.

Gábor változtatni akart, végére akart járni minden miértnek, elege volt az elején mindig reménnyel teli, de végül sikertelen próbálkozásokból, látszasikerekből, a menekülésekből, kudarcokból, és elég érettnek, felkészültnek érezte magát ahhoz, hogy mérlegre álljon, és lapot terítsünk.

Az önmegismerés szerelemhez hasonló vágyával érkezett. és bele vetette magát az akkor még bizonytalan, és számára -legalább is ilyen szinten, ilyen mélységben- szinte ismeretlen világába. 

Azzal nyitott, hogy az elmúlt hét évben, amit Agliában töltött hiszem, vagy nem, abból élt, amit korábbi találkozásaink alkalmával megtanult tőlem, és szeretné folytatni, és most végig is csinálni. Tanulni szeretne, önmagáról, a lélekről, az ok – okozati összefüggésekről, és fuzionálni szeretné eddig megszerzett tudásával, tapasztalásával. 

Elhatározta, hogy szeretne végre  egy valóban értékes, boldog emberré válni, olyanná, aki titkon mindig is szeretett volna lenni, de az a fánya egó mindig felülírta a lélekúton megkezdett első lépéseit, és a bukásba, veszteségbe taszította kíméletlenül.

 

Elkezdtük

Végigmentünk a múlton, teremtettünk jövőt, rendeztük a párkapcsolat kérdéskörét: elsősorban önmagával, volt társakkal, szülőkkel, gyerekekkel, testvérével. A mára már kicsire zsugorodott “képernyőméretet” még inkább “takaréklángra állítottuk”, és az a csoda, amiről folyamatosan hallott tőlem, szépen, finoman, elkezdett minden terület felöl visszaigazolást nyerni.

Egy egészen más önmagára ismert rá a találkozások folyamatában, ami 10 hetet vett igénybe nála, és nem gondolta, hogy mennyi “apró” gondolat, téveszme, beidegződés, hamis vágy, önszabotázs, egó okozta vakság állt addig a valódi sikere útjában. 

Annak ellenére, hogy nem tudjuk mi van a viselkedésünk mögött dinasztiális, genetikai, epigenetikai szempontból, attól még ez nagyon is hat ránk, és úgy éljük meg, mintha egy láthatatlan ellenséggel kellene folyamatosan viaskodnunk, mint Don Quijote da la Mancha-nak, aki az órásnak hitt szélmalommal harcolt.

Most az az ember, aki megjárta a föntöt, és a lentet, és jegyet váltott a „Változás szuper expresszre”, és úgy jött ki az egó rabságából mint  Ariadne a labirintusból, és rátalált végre önmagára. 

Most rendezett családi, párkapcsolati, és egyre rendezettebb anyagi körülmények között él, és tele van most már őszinteségen alapuló tervekkel. Ez egy olyan teljes átalakulás, ami szerencsére korántsem ritka, de sajnos még általánosnak nem mondható. 

A mentorálási folyamat végén kaptam tőle egy könyvet:  Robin Sharma: A szerzetes aki eladta a Ferráriját, amibe a következőket írta: „János Barátomnak, Mentoromnak, örök hálám jeléül. Köszönöm, hogy megmutattad az igaz utat. Szeretettel Gábor”

Ha te is szeretnél egy hasonló szintű változást és sikert létrehozni az életedben, a vállalkozásodban, akkor keress meg, és megbeszéljük, hogy a programunk neked is való-e?!

Kattints ide a kapcsolatfelvételhez!

Varga János

A szintugrásban lévő vállalkozók mentora

/Szerző:
, ,

Hogyan lett az alkalmazottaival, ügyfeleivel ordibáló „baltás gyilkosból” kenyérre kenhető „buddhista szerzetes”?

Avagy a 100 milliós cégtulajdonos, aki nemzetközileg is elismert minőségbiztosítási szaktekintély volt, de fékevesztett dühe miatt elbukta a cégét, és  2 házasságát is.

István egy budapesti, több diplomás egyetemi tanár, aki nem mellesleg feltaláló, biológus, közgazdász, egy nagyon okos, informatív, hiteles, szókimondó ember. 

Bár a szókimondó kifejezés meg sem közelíti a nyers valóságot. Nála bármikor felmenet a pumpa, ezért nem kellet neki, hogy a toalett mellé üljön. 

Mivel a minőségbiztosítás (ISO) volt a szakterülete, sok időt töltött “külső” munkán, cégeknél – vállalatoknál. Ez a szakma éppen arról híres, hogy  könnyű ellenségeket szerezni, hiszen a hibákra való rámutatást senki sem szereti. 

Istvánnak minden ilyen helyzet kifejezetten csemege volt, bármelyik pillanat alkalmas volt számára, hogy belekössön valakibe, beszóljon valakinek, megalázzon, vagy megszégyenítsen valakit, és nem számított, hogy a takatítónőről van-e szó, vagy a vezérigazgatóról, ő nem volt válogatós.

Folyamatosan arról panaszkodott, hogy hogy bír el a Föld ennyi hülyét ilyen kis helyen, hogy hogy lehet, hogy ennyi az elmeháborodott, félnótás, tehetségtelen idióta? Miért van ő körülvéve ennyi együgyű egysejtűvel, és szörnyű, hogy az ilyenek még szaporodnak is.

 

A Jó Istennek, vagy hívhatjuk életnek is, – kinek – kinek álláspontja szerint-, a lényeg, hogy szerencsére van humorérzéke. Valószínű ezért, vagy a nem létező véletlennek köszönhetően egyszer mi is találkoztunk, elérhetőséget cseréltünk.

Röviddel ezután kérésére elküldtem neki egy anyagot, amin abban az időben dolgoztam, mert érdekelte a téma, és valamiért én is felkeltettem az érdeklődését. Az anyag fontos volt számomra, régen kutattam, sok időt, energiát tettem bele, és volt bennem egy félsz, hogy miért adom ki a kincsemet egy vad idegennek, de a lelkemre, az intuíciómra hallgattam az eszem helyett, és milyen jól tettem…!

Az anyag, egy 30 oldalas Project Brief volt, és az amit visszakaptam, olyan volt, hogy nem jutottam szóhoz. Szóról szóra átnézte, megvéleményezte, mit hova, mit miért nem, mit igen, és mit javasol helyette. Kész voltam.

Így ismerkedtünk meg.

A benne lévő zseninek, akit csak csodálni lehet, volt egy másik énje, a dühöngő fenevad, a megfékezhetetlen vadállat, aki amikor átvette az irányítást, ott kő kövön nem maradt. 

Meg volt győződve róla, hogy ő maga Berzebuk, és amikor “megjelenik”, mindenki fusson amerre lát, mert olyankor a dühe mellett, az elszabadult fizikai erejét sem tudja kordában tartani. 

Abban a tévhitben élt, hogy Ő nem lehet a mesebeli szörnyeteg, aki egyébként a jó királyfi, csak el van varázsolva, akihez eljön a szépség, és megtöri a varázst. 

Azt gondolta az élete magáért beszél, ez van, ő ilyen, és ezen, senki nem tud, és ezen nem is lehet változtatni.

 

Több száz, nem ritkán több ezer embert foglalkoztató cégnek volt a minőségbiztosítási szakembere, közben Európa minden táján nagyon magas szinten oktatta is a minőségbiztosítást, és több témában oktatott, egyetemeken is.

Közben indulatossága miatt a családi élete romokban, két házasság, és gyerekek hullottak ki a rostán, mert a dühe mindig ott vicsorgott benne, mint a sakál, aki éppen lakmározik a tetemből, és nem adja a jussát.

Második feleségével együtt csinálták az ISO-t, de közel egy időben mindkettő kilhullott az életéből. 

A munkájával egyre inkább elégedetlenek voltak, többen perrel fenyegették, tanítási óraszámai lecsökkentek, autója is tönkrement, és észrevette, hogy az egész világ összefogott ellene. Most már, nem hogy mindenki hülye volt körülötte, de arcátlanul bunkó, és fogyatékos is, mint ahogy mondogatta, „azt nem tudom, hogy talál egyedül haza, aki ilyen …”

A pszichés problémák, amik nyilvánvalók voltak, hozták magukkal édestestvéreiket, a gerinc, és hát panaszokat, cukorbetegséget, magas vérnyomást. 

Egy csendes faházba költözött messze Budapesttől, és a világ zajától, és magányosan élt, mert ekkorra mindenki elfordult tőle, és egyedüli társasága hol egy, hol több kutyus maradt csupán. Így nem lehetett rámondani, hogy a kutya sem néz rá, de azt igen, hogy csak a kutya, senki más. 

Továbbra is zseni volt, és továbbra is őrült. Aki arra tévedt véletlen, és nagyobb sebességgel, mint „kellet” volna, baltát ragadott, és ordítva  rontott neki az autónak, és sofőrjének is. Innen ered a „baltás gyilkos „elnevezés.

 

Segítséget kért, és nagyon sokat dolgoztunk. 

Elmondása szerint, azon kevés ember közé tartoztam az életében, akiben megbízott, akire felnézett, és akinek adott a szavára.

Lassan de biztosan kezdett lecsendesedni, és rámutattam, hogy „a sorozatos sikertelenségek mindegyike kivétel nélkül az önmagad tükörképeként van jelen, és nemhogy mindenki hülye, hanem éppen ellenkezőleg, (habár a legtöbb esetben nem tudatosan, de tudat alatt mindenképp), neked szeretnének segíteni”. 

Azt tapasztalom, és ez nemcsak a fenti példa szerint, hogy amikor őszintén, elvárások, és feltételek nélkül kezdjük a másik embert szeretni, szinte mindenki kezes báránnyá (de nem birkává) változik, rejtekhelyéről előbújik a lélek, és minden megváltozik, az örök télből örök nyár lesz, mint Narniában.

István nem állt le a tanulással, folyamatosan fejlesztette magát, maradt egy egyetem, ami befogadta, és taníthatott, kutatott, „feltalált”, közel- és távol keleti országok is érdeklődtek találmányai iránt. Volt, hogy 5 nap alatt 300 oldal szakmai anyagot írt meg. 

Azt mondtam neki, hogy a munkába forgatott energia nagyon helyes hozzáállás, de azt is megkérdeztem, mi a helyzet a harag faktorral? 

Extrán sok időt fordítottunk erői jó oldalon való működtetésére, és sikerrel. 

Talán furcsa lehet az erői kifejezés, mert ez nem egy önjelölt Jedi képző, de tény, ami tény, már Yoda mester is megmondta, hogy erő egy van, az egyik végét a Sithek, a másik végét a Jedik működtetik, csak mindenki a maga rendszerében másként, és másként.

 

Már többször beszéltem az ellentétpárok kontra ikertulajdonság kérdéséről. 

Ebben a világban, amiben élünk, hogy egy példát mondjak csupán: a Föld Nap felőli oldala mindig napos, a másik oldal mindig sötét, és amikor ezt megfelelő távolságból nézzük, ez nem (vagy – vagy), hanem (is – is). 

Ugyanígy, az etalon rúd egyik, és másik végén lévő, de nem megegyező tulajdonságok is nem ellentétei egymásnak, hanem ugyanannak az egynek más  más minőségbeli megnyilvánulásai, vagyis egymás ikertulajdonságai.

Amikor az egyik véglet láthatóvá válik, a másik is jelen van, bár lehet, hogy nem látható, de attól nagyon is ott van.

Ez a szemlélet, módszer, rendszer segítette Istvánt abban, hogy értelmezze a benne élő őrültet, és a zsenit, ez segítette abban, hogy a számára nagyon is ismert aranymetszés arány szabályát be tudja építeni új életébe, és ez vezette ki meggyötört lelkét az elméje rabságából.

Ebben az időszakban ismerkedett meg egy nagyon magasan kvalifikált nemzetközi üzletemberrel, aki hozzám hasonlóan meglátta belső értékeit, és megismertette Istvánnal a Buddhizmust. Ez a tény azt is jelenti, hogy a magasan kvalifikált üzleti életben is alanyi jogon van már jelen a tudatosság, és ez duplán jó hír.

Mindaz, amit tőlem tanult, és az, amit ehhez a számára új vallásából hozzá tudott tenni, teljesen megváltoztatta ŐT. Innen ered a „szerzetes” kifejezés.

Teljesen átalakult, minden szinten megváltozott. 

István ma már úgy beszél régi énjéről, mintha az egy teljesen másik ember lett volna. Ki, és megbékélt önmagával, rendezte a volt feleségekkel, gyermekeivel a kapcsolatát.

Volt élsportolóként, újra intenzíven elkezdett sportolni. Figyel magára, testben, lélekben, tudatosságában. Nincs gerincfájdalom, a vércukorszintje normalizálódott a vérnyomásával együtt.

 

Amennyiben te is eljutottál odáig, hogy felismerted, hogy ahogy eddig éltél, az a gondolkodásmód, az a stílus, az a cselekménysor, és azok az eredmények több szinten rombolóak voltak magadra, környezetedre, vállalkozásod, céged sikereire egyaránt, és változtatni szeretnél, sőt szintet szeretnél ugrani, akkor kérj szakirányú segítséget!

Kérj egy 45 perces ingyenes telefonos perspektíva konzultációs időpontot, ahol meg tudjuk nézni, hogy tudunk-e neked is segíteni az Aranymetszés Módszerrel!?

Kattints ide az időpont foglaláshoz!

/Szerző:
, ,

A vállalkozásodban folyamatosan férfiként viselkedsz, de közben belül szinte ordít a kislány, hogy felszínre szeretne jönni?

A vállalkozásodban folyamatosan férfiként viselkedsz, de közben belül szinte ordít a kislány, hogy felszínre szeretne jönni?

Avagy sztori a cégvezetőnőről, aki ikertestvérére vasálarcot veretett, és bebörtönöztette.

 

Gertrúd egy székesfehérvári országos cég régióigazgatója, negyven éves, két gyermek édesanyja, egy sikeres üzletasszony, akit úgy a kollégái, mint a partnerei tisztelnek, és felnéznek rá. Egy szinte irigylésre méltóan sikeres életet tudhat magáénak, és látszólag minden rendben a testével, a lelkével, a gondolkodás módjával, ugyanolyan jól működteti jelenleg is az életét mint eddig is tette. 

De az éjszakák egyre intenzívebbek, na nem úgy mint régen, pedig a párkapcsolat is rendben, és amúgy tényleg minden szuper, de az alvás területén elkezdett valami nagyon nem stimmelni. Álmai egyre vadabbak, félelmetesebbek kezdtek lenni, olyannyira, hogy rendszeresen úgy ébredt, mintha letusolt volna. 

Reggelente amikor tükörbe nézett nem rémeket látott, mint álmaiban, de egy rémesen kinéző embert mindenképpen, ami a nyugalomra a legkevesebb okot sem szolgáltatta, viszont megalapozta a jogos aggodalmat, amihez társult egy kézzelfogható érzés, miszerint “velem valami nagyon, de nagyon nincsen rendben.” 

Eddig abban a tévhitben élt,, hogy ami volt az elmúlt, hol van már a tavalyi hó…., előre nézzünk, ne visszafelé. „Nem hisztizni, céltudatosan cselekedni”

Sok tíz évvel ezelőtt nagy divatja volt egy mondásnak: „munkásököl vasököl, oda üt ahova köll”, és az ironikus használati utasítás, hogy csak vigyázzunk elvtársak, hogy az az ököl, nehogy minket csapjon fejbe! 

Eddig a reggeli smink, szinte rutinszerűen pikk–pakk ment, és rendszerint meghozta a várt eredményt. Ezt a folyamatot Gertrúd viccelődve mindig úgy hívta, hogy megyek „felrakom az arcom”, amiben azért csípőből van egy erős áthallás. A sminkelés mostanában jobban hasonlított a vakoláshoz, aminek el kell fednie minden fájdalmat, rémálmot, összetörtséget, ráncot. 

Ekkorra már úgy jelent meg a fájdalom az arcán, mint egy ledfal reklám, csak az nem vette észre, aki vak volt, nehéz energiái folyamatosan vele voltak 0-24-ben, legyen szó céges, vagy magánéleti szituációról.

A takargatás sokáig egész jól ment, de egy idő óta egyre inkább nem sikerült, sőt a közeli emberek, a belső kör óvatosan elkezdtek kérdezősködni, és a külső kör is egyre jobban pusmogott a háta mögött.

Jöttek a panaszok, tünetek, fájdalmak, ezen belül a jéghegy csúcsa a hát fájdalma volt, aminek kínja már elviselhetetlenné vált a számára. Elindult a gyógykezelés lavina: gyengébb, majd erősebb gyógyszerek, kineziológiai tapaszok, masszőr, mozgás-, és légző gyakorlatok, vagy a kemény sport, amivel eddig sikerült szétütni az aktuális terheket (túlterheléssel kezelt túlterhelés), majd csontkovács, köpöly ide, és a köpök oda, mert  nem szűnt, de cserébe folyamatosan erősödött a fájdalom. 

Egyre inkább hatalmába kerítette a gondolat, hogy „mindent meg tudok csinálni, bármelyik pasit (és minden szempontból) két vállra fektetek, nem igaz, hogy pont ez az izé fog kicsinálni”? Nem bírom tovább, meg akarom oldani, de egyedül nem megy, segítséget kell kérnem.

A facebook posztjainkon keresztül talált ránk, kért telefonos perspektíva beszélgetésre időpontot. A megbeszélésen kiderült, hogy tudunk neki segíteni, másrészt, hogy pont a mi segítségünkre van szüksége, és eljött az első találkozás napja.

Így kezdte: „Figyeljen, ugyan nem ismerjük egymást, de nem kertelek,  azért fordulok Önhöz, mert nem látok más kiutat, világ vége van, hiába mondanék mást, ez van. Nagy bajban vagyok, segítsen.” 

A felvezető beszélgetés során kiderült, hogy 8 évesen elvesztette édesapját, első gyermekként “apu kedvence” volt, és energikus, mindenben kotnyeles kislányként mindent megtanult az apukájától, amire nagy szüksége is volt, hiszen automatikusan ő lépett előre, és kénytelen volt átvenni a családfői feladatokat. Egyik napról a másikra felnőtt, kortársait, a fiúkat, és a felnőtteket is meghökkentő kitartással és meghazudtoló következetességgel oldotta meg az élet által rárótt feladatokat.

Sokan emlékezhettek Leonardo DiCaprio A vasálarcos című 1998-as filmjére, ahol a gonosz ikertestvér vasálarcot veretett a finomra hangolt, lélekember ikertestvérére, és börtönbe záratta, hogy ezzel akadályozza meg, hogy a jó testvér jogosan trónra kerülhessen, és JÓ KIRÁLY lehessen.

 

Kivétel nélkül mindenkinek minimum két énje van:

  • az agyas, egós, diktatórikus, leuralós, számító, mindenáron győzni akaró, logikus, stratéga, akarnok…, ez a hamis énünk, az EGO
  • a szeretetteljes, jóhiszemű, kedves, segítőkész, érzelmes, tiszta, gyermekien őszinte, nyugodt, szemlélődő…., ez a valódi énünk, a LÉLEK

Gertrúd ikertestvére szimbolikus, hiszen Ő nem más, mint a másik, a valódi énje. 

Így esett, hogy nyolc évesen, a lelkes, szeretetre, gondoskodásra, játékra, nevetésre vágyó egyik ikertestvérre vasálarc került, akit a kemény logikus, céltudatos másik ikertestvér a legmélyebb tömlöcbe zárt, és úgy tűnt, hogy meg is feledkezett róla egy életre.

Innentől kezdve, csak a férfias jegyekben, maszkulin tulajdonságokban bővelkedő Gertrúd élt a felszínen, aki előtt nem volt akadály, amit jó tanulmányi eredményei, diplomái, jobbnál jobb pozíciói szegélyeztek. 

Ha korjelenséget vizsgálnánk, ő testesíti meg a női testben férfi jegyek emblematikus tulajdonságait: a „cicis pasik” „tökös csajok”, irányzatot. 

Önmagában azzal semmi baj nincs, hogy a hölgyek az örökös kettes (háttérszereplő) személyi számból ki akarnak törni, és az egyes (vezető) pozíciót akarják betölteni, sőt…

Tapasztalatom, és meggyőződésem szerint is a valódi tiszta, és érzéki női, intenzív energia nélkül sem cég, sem család, sem párkapcsolat nem működhet hosszú távon, de itt nem ez volt a helyzet. 

Gertrúd ekkora már nem csak identitásválságba került, hanem identitásrabságba süllyedt, teste minden eszközzel jelezte felé, hogy ez így nem jó, változtatni kell, de nem tudta, hogy mit, hogyan, és milyen irányba…? Ott volt a feladat, és, mint eddig minden feladatot, ezt is meg akarta oldani, és most. 

A legnagyobb megdöbbenést az okozta számára, hogy az általa tudatalatti pótcselekvésből,  túlélésből bebörtönzött érzelmes, szeretetre vágyó, ártatlan kislány nem hogy él, de unja az álarcot, felszínre, a napra, a fényre akar kerülni, élni szeretne végre, és már arra is kész volt, hogy koronával a fején uralkodni tudjon.

Te kedves olvasó, ismered-e a másik éned, az eltemetett, és/vagy naponta többször váltogatott álarcaidat?

Folyamatosan találkozom azzal a tévhittel, hogy “én ilyen vagyok és kész”, és nagyon ritkán látom azt, hogy a dolgok másik oldalát is szeretném látni, vagy még inkább meg szeretném vizsgálni, és hogy be akarok nézni a függöny mögé. 

Na persze a kukkolás minden formája kifelé, mélyrehatóan, és intenzíven működik, másról szeretünk mindent is tudni, de saját magunkkal kapcsolatban már egészen más a helyzet, koránt sem vagyunk annyira tettre készek, és aktívak. 

 

A világban amiben élünk, tudod, vagy nem, hiszed, vagy nem, és elég csak a Földet néznünk, a hideg a meleg, a nappal a sötét, minden egyszerre van jelen ugyanúgy, mint ahogy a hamis, és a valódi énünk. 

Ezek mind, mind ikertulajdonságként élnek bennünk, és mi döntjük el, hogy ellentétpárként, “vagy–vagy”–ként, tekintünk–e egy téma két egymástól eltérő tulajdonságára, vagy egységként, “is–is”-ben gondolkodunk róla.

Az “is – is” – ben, és ikertulajdonságban való gondolkodás minden felmerülő, vagy eldöntendő téma kapcsán irányadó, így annak az elfogadott gondolkodásmódnak a területén is, mint  a siker: 20% stratégia, és 80% mentális felkészülés. 

Igen ám, de ez utóbbinak, ha az aranymetszés szerinti nagyobb részét nem az EQ, vagyis a lelki intelligencia teszi ki, hanem mindent az IQ ural, a várt, vagy lehetséges eredmények menetrendszerűen elmaradnak. 

Még Bill Gates is, aki jelleméből adódóan elég megosztó figura, időről időre kivesz magának egy-két hetet, amikor nem szólhat hozzá senki, „csak” a könyvei, a gondolatai, az érzelmei, és megérzései kapnak teret. 

Nyilván ő azért csinálja így, mert neki ez a legjobb, legcélravezetőbb, de ez korántsem az egyetlen, és nem biztos, hogy a legjobb megoldás, de neki ez vált be. Te kedves olvasó mit teszel a belső békéd megteremtéséért, fenntartásáért, mivel, milyen módon éred el a 80% mentális felkészülést?

 

Az a cég, aki ebben az exponenciálisan gyorsuló kirakat világban nem kezdi el a belső utakat is felfedezni, az nem tudja azokat a szintugrásokat meglépni, amire már az eddigi ismeretei alapján többször is képes volt. 

Miből gondolod, hogy ha a fejedet, tehetségedet használva komoly sikereket tudtál elérni, akkor a lélek útján nem tudnál ugyanolyan sikeres lenni? Aki tehetséges, az tehetséges.

Ehhez nem kell elmenni a Himalájába, nem kell beköltözni hónapokra egy ashramba, nem kell végigjárni a Camino-t kétszer, és egy félszer,  és nem kell betéve tudni a bibliát sem, éjt nappallá téve jógázni, vagy mantrázni.

Elég a helyes hozzáállás, a kellő fájdalom, az őszinte bizalom, tudatos belső igény, és egy tökéletesen működő rendszer, és a hozzá kapcsolódó módszer.

 

A minap egy hölggyel való terápiás találkozón merült fel az igazmondás kérdése, hogy ki mennyit hazudik tudatosan, vagy tudat alatt magának, másoknak, ki mennyire őszinte, ki hány szerepet játszik, hány álarcot visel? A hölgy azt mondta: “János, ha így nézzük, magamat is beleértve, egy őszinte embert sem ismerek. 

Gertrúd azonban egy őszinte ember, minden tiszteletem az övé, hiszen, lépett egy „hétmérföldeset” bőven a komfortzónáján túlra, az agya minden félelme, és tiltakozása ellenére, igaz, fájdalma által erősen motiváltan. 

A találkozások során, a kemény „pasiból” előmerészkedett a kislány, aki már nem félt, nem ijedt meg a napon a saját árnyékától, néha sírt is, hol az emlékek nehézsége okán, hol örömében, hol a felismerések, összefüggések érzelmi hullámai miatt.

Ahogyan az” ikertestvérén” rajta volt a vasálarc, nyolc évesen ugyanúgy rákerült őrá is, és ahhoz, hogy tartós megoldás szülessen, mindkét álarcot le kellett venni. 

Levettük.

 

Őszinte csodálattal vagyok minden ember – ügyfél – cégtulajdonos… felé, aki mer: „mérlegre állni”, “lapot teríteni”, „sebezhetőnek lenni”, és mer szembenézni azzal az önmagával, akiről azt sem tudta, hogy létezik.

Te kedves olvasó, hol tartasz az álacviselés, az igazmondás, a mélyen megbúvó másik én témaköreinek feldolgozásával? Kérlek gondolkozz el ezen…!

Általában 8 – 10 – 12 hétig tartanak a programok, de Gertrúd esetében a tudatos jelenlét, az együttműködés intenzitása, az átlagosnál gyorsabb eredményt hozott, és három hét alatt megszületett a csoda.

A szó szoros értelmében újjászületett, élt már benne a kislány, elmúltak a fájdalmak, és a ráncok, elmúlt a kérdezősködés, és a pusmogás is, és a felső vezetés is megkereste, hogy terveik vannak vele.

Az identitás rabságból szintugrás, ezt nevezem sikernek, büszke vagyok rá!

Ha bevallod magadnak, ha nem, Te is biztosan viselsz valamilyen álarcot. 🙂

Kommentben írd le, hogy mit tapasztalsz magadban, és a környezetedben ezzel kapcsolatban, milyen gondolatokat ébresztett benned ez a történet!

Jelölj be ismerősnek, írj nekem messengeren, ha bármi kérdés felmerült benned ennek kapcsán!

Kattints ide a kapcsolatfelvételhez!

Varga János

A szintugrásban lévő vállalkozók mentora

/Szerző:
, ,

A jövő vállalkozása a jobb agyféltekés működésen alapszik

A jövő vállalkozása a jobb agyféltekés működésen alapszik, de te még mindig a középkori, maszkulin módszerekkel próbálsz céget vezetni? A racionális cégvezetés halálra van ítélve!

A vállalkozók 99,99%-ban racionális eszközökkel akarja megoldani a vállalkozásában felmerülő kihívásokat, elbocsájtásokkal, költségcsökkentéssel, és új stratégiával, de szinte senki nem gondol arra, hogy a humán erőforrás minőségi fejlesztése és ezen belül is a cégvezetés lelki, szellemi és energetikai állapota határozza meg leginkább a cég működését.

Pontosan tudjuk, hogy abban a tévhitben vagy, hogy ez sci-fi, és az a kérdésed, hogy hogy kerül a csizma az asztalra? Mi köze egy vállalkozónak, cégvezetőnek a lélekhez és az energetikához? És azt gondolod, hogy semmi, és aki ilyesmiről beszél, az minimum egy másik univerzumból érkezett.

 

A ma vállalkozása teljes mértékben bal agyféltekés, azaz masculin módon működik, amihez a racionalitás, logika, elemzés, részletek, rendkívüli energiaigény, stressz felépítése, a játszmák, a manipuláció és a lassúság jellemez. Amikor a bal agyfélteke aktív, akkor egységnyi idő alatt 8 információ befogadására alkalmas. 

Ezzel szemben a jövő vállalkozása a jobb agyféltekés működésen alapszik, ami sokkal intuitívabb, ide kapcsolódik a kreativitás, érzések, végtelenség, pontosság, gyorsaság, természetes bioritmus. Amikor a jobb agyfélteke aktív, akkor egységnyi idő alatt végtelen mennyiségű információt képes befogadni, tárolni és előhívni.

Eddig a bal agyfélteke egész világot uraló jelenléte megkérdőjelezhetetlen volt, és napjainkban is ez a helyzet a gazdaságban, politikában egyaránt, és ezen területek szereplői meg vannak győződve arról, hogy ez nem is fog változni. 

Amennyiben te is így gondolkodsz, akkor te is bal agyféltekével, masculin minőséggel, erőből, izomból vezeted a céged, akkor is, ha adott esetben nő vagy.

Az a kérdés, hogy meddig akarsz abban a tévhitben élni, hogy ezt csak bal agyféltekésen lehet csinálni?

 

Ami téged illet, technikailag neked is van jobb agyféltekéd, és használod is, de szinte egész biztos, hogy nem tudatosan.

  • Izomból, erőből működteted a vállalkozásod, és úgy érzed, hogy a sikereid ellenére nem vagy elégedett, vagy már mutatkoznak a problémák, és fogalmad sincs, hogy hogyan fogod meghaladni ezt a helyzetet, és önmagad.
  • Nem érzed jól magad a vállalkozásodban, csökken a teljesítményed, motivációd és nem tudod, hogyan tudnál túllépni a jelenlegi korlátolt identitásodon. 
  • A „már nem, de még nem” állapotában vagy, a régit már meghaladtad és unod, az újtól tartasz, mert egy új, ismeretlen, félelmetes területre kell belépned, és nem tudod hogyan tedd meg ezt.
  • Ki kell lépned a biztonságos komfortzónádból, de nincsenek meg ehhez a belső erőforrásaid, és/vagy nem ismered ezeket, vagy ha meg is vannak, akkor nem vagy képes tudatosan működtetni őket.
  • Pontosan tisztában vagy azzal, hogy változtatnod kell, de a régi jól bevált módszerek már nem működnek. 

Ez az állapot az identitás rabság, ami abból következik, hogy még mindig a racionális bal agyféltekédből igyekszel mindenáron építkezni, de a belsőd már a jobb agyfélteke szabadsága felé kacsingat.

Szerencsére 2020-ban óriásit fordult a világ, és nem csak negatív irányba.. Úgy jelent meg világszinten egy új, lélekalapú, jobb agyféltekés gondolkodásmód, mint eső után a gombák az erdőben. 

 

A megoldást nem kizárólag a külvilágban, hanem a külső és belső világod egyensúlyában találod meg!

Vállalkozóként a Te gondolkodásmódod, tehetséged, energetikai, lelki, érzelmi állapotod határozza meg a cég működését, teljesítményét.

Az eddigi régi, elavult vállalkozási, cégvezetési gondolkodásmódot áthatotta a hatalomelvű, leuralós, diktatórikus, zsarolós, manipulatív, elvárásokkal, feltételekkel, fenyegetéssel, és fenyegetettséggel átitatott „mindent a haszonért, és ezt bármi áron” szemlélete. 

Ezzel az a legnagyobb baj, hogy megöli a kreativitást, ez pedig a mai világban megengedhetetlen. 

De ezek az idők egyre jobban lecsengeni látszanak, sőt, az USA-ban, és Európa nyugati felén trenddé kezd fejlődni, hogy a befelé vezető utak mély ismerete nélkül kizárt a dinamikus növekedés.

A Szilícium-völgy világméretű gigavállalatainak tulajdonosai, vezetői ezt mind tudják, és tudatosan építették be a vezetési, irányítási technikájukba.

Ennek a problémának már a felvetése is egy merőben új nézőpont Magyarországon, és mi azon kevesek közé tartozunk, akik erre egy komplex megoldást kínálunk a saját módszerünkön keresztül. 

 

Az Aranymetszés Módszerrel a fizikai és lelki folyamatok összehangolásával a Te valós működésedre reflektálva megtanítunk könnyedségből, a saját igényeid szerint tudatosan teremteni.

Eközben kialakul a stabilitáson és rugalmasságon alapuló énképed, ami már támogat abban, hogy képes legyél a szintlépéshez szükséges legjobb döntéseket meghozni és cselekedni. Közben a fizikai tüneteid, gerincproblémád, és az általános egészségi állapotod is ugrásszerűen javul.

Ennek következtében jól érzed magad az életedben, a vállalkozásodban, nő a teljesítményed és a motivációd. Kiszabadulsz az identitás rabságból, kialakul az az énkép, aminek a segítségével harmóniába kerülsz önmagaddal, a teljesítményeddel és megtalálod a helyed a világban.

Ennek köszönhetően a vállalkozásodban is szintet tudsz lépni, sokkal nagyobb értéket, profitot tudsz teremteni.

A tévedések elkerülése végett: ez nem egy „jedi képző”, és mi sem vagyunk Harry Potter, és a mentorprogram nem a Roxfort. ☺ Mégis úgy fogod érezni magad, olyan változásokon mégy majd keresztül, mintha egy varázslóiskolában jártál volna.

Az aranymetszés a világ egyik legracionálisabb matematikai arányossága, a különlegessége abban van, hogy a sejtszaporodásodtól az anatómiai felépítéseden át a Tejút rendszerig, a tőzsde, az építészet, a fotózás, a művészetek mind tudatosan használják. 

Egyetlen kérdés maradt a végére: Gondold el, hogyha ez az erőteljes törvényszerűség, arányosság mindenütt jelen van a világban, akkor vajon hogyan lehetne kamatoztatni a te vállalkozásodban, egy megfelelő ráépített módszer segítségével? Milyen eredményt tudna ez nálad hozni?

Ha már eluntad az állandó agyalást, erőlködést, és eljutottál oda, hogy lelkesíteni szeretnéd magad, és a céged irányítását, akkor hallgass az intuíciódra, a jobb agyféltekédre, és hozz egy kreatív döntést!

 

Foglalj hozzánk időpontot egy telefonos konzultációra, és személyre szabott tervrajzot kapsz tőlünk önmagad és a vállalkozásod lelkesítéséhez!

 

Átbeszélhetjük, hogy milyen akadályokat, nehézségeket tapasztalsz az életedben, és a vállalkozásodban, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni.

/Szerző:
, ,

Ha már kamasz korodban kidobott apád az utcára…

Ha már kamasz korodban kidobott apád az utcára, akkor ne csodálkozz ha a vállalkozásodban is a folyamatos meddő küzdelem és a megfelelési kényszer lesz az úr.

Éppen azért küzdesz annyira, mert titkon arra vágysz, hogy folyton lenullázd magad. Lehet, hogy téged a folyamat motivál, az eredmény pedig megbénit?

Ez elég perverz, nem gondolod?

De miért is csinálod ezt magaddal?

Gyakori tévhit, hogy egy vállalkozónak bátornak, vakmerőnek kell lennie ahhoz, hogy sikeres legyen. Azonban a folyamatos macsóskodás oda vezethet, hogy már magáért az „én vagyok a falu bikája” érzésért csinálod az egészet, és az eredmény egyrészt nem prognosztizálható, másrészt már nem is számít. Elég, ha látják, hogy Te milyen erős, jómódú, jóképű és sikeres vagy…

Ez az ész nélküli folyamatos pörgés pótcselekvés, amellyel folyamatosan bizonyítani akarod az ellenkezőjét annak, amit gyerekkorodban a fejedre olvastak, hogy nem vagy elég jó! Maga a folyamatos cselekvés hamis biztonságérzetet ad, ám eredményt annál kevésbé tudsz elérni általa. 

Felmerül a kérdés, hogy miért jó ez neked, hogy valójában mi ezzel a célod, és hogy van-e egyáltalán konkrétan megfogalmazott, határozott cél, amit el szeretnél érni? Nyilván nincs, mert ha lenne, akkor már rég elérted volna. Vagy mindig vannak új célok, de valahogy a lényeg mégis elveszik a nagy hajsza közben…

Ha gyerekkorodban azt kaptad, hogy semmirekellő vagy, semmit sem teszel és gondolsz jól, és éppen azokra az emberekre, a szüleidre nem számíthatsz, akik a legközelebb állnak hozzád, akkor az alapvető életbe vetett hited, az ősbizalmad sérült meg. 

Ezek után még mindig csodálkozol, hogy megbénít téged az elért eredmény, a siker, és a beteljesülés lehetősége?

Ez az érzés végigkíséri az életedet, és felnőtt korodban is jelen van, bár akkor már kevésbé emlékszel a valódi okaira.

Folyamatosan keresed a stabilitás érzését különböző pótcselekvések formájában, ami nem hoz valódi megoldást. 

  • Hajszolod az anyagi biztonságot, de igazán sosem éred el, mert meg sem tudod fogalmazni, hogy mi az az összeg, amitől már biztonságban éreznéd magad.
  • Folyamatosan új lehetőségek után kutatsz, és új dolgokba fogsz bele, mert azt hiszed, hogy ezzel együtt majd egyszer megtalálod a valódi motivációd, ami biztonságot adhat.
  • Eközben egyre nagyobb energiát emészt fel az újabb és újabb projektekbe való befektetés időben, szellemi téren és természetesen pénzben is. 
  • Túltolod az élvezeteket, ( túlevés, túlivás), túlhajtod magad a munkában, és/vagy az edzőteremben, ezzel a pótcselekvéssel menekülve a problémák elől, aminek biztos kiégés a vége.

Úgy jársz, mint  ahogyan az a vállalkozó barátunk is, aki megjárta a hadak útját külföldön, dolgozott liftszerelőként, és volt igazgatótanácsi tag is, még sem találta meg azt a célt, és eszközt, amivel az érzelmi és anyagi stabilitást el tudta volna érni az életében.

Amikor találkoztunk Gáborral, már sok mindenen túl volt. Külföldön élt és dolgozott, ahol már próbálkozott néhány üzleti és life coach-csal, elolvasott egy sor könyvet, még sem találta azt, hogy mi akadályozza meg a „nagy ugrást”, amivel megválthatja az életét.

Amikor hazajött, először Jánossal kezdtek el dolgozni, de egy ponton a családi kapcsolatok tisztázása okán én is bekapcsolódtam a folyamatba. 

Gábornak kifejezetten rossz viszonya volt a szüleivel, a testvérével, úgy érezte, hogy sosem kapta meg azt a szeretetet, amire vágyott volna. Egy sor megaláztatás érte gyermekkorában, volt, amikor kamaszként szó szerint kidobta az apja az utcára télvíz idején, és csak a nagymamájánál talált menedéket. Úgy érezte, hogy a testvérét sokkal jobban szeretik, és kivételeznek vele, pedig semmivel sem volt sem okosabb, sem szebb, mint ő. 

A kitaszítottság érzés, a „mindig bizonyítanom kell” nagyon erősen élt benne világ életében.

Ezzel a családi „hátizsákkal” indult neki az életnek 18 évesen. 

A családkutatás során kiderült, hogy a család egy része az ötvenes években váratlanul és megmagyarázhatatlanul külföldre költözött, és megszakítottak minden kapcsolatot az itthoniakkal. Ezzel Gábor a gyökereit is elveszítette, nem csak a saját magába vetett hitéért kellet küzdenie, hanem azért is, hogy meg tudja stabilan vetni a lábát az életében. 

 

Nagyon mélyen élte meg a gyökértelenség érzését, folyamatosan bizonyítani akart, újabb és újabb projekt ötleteket gyártott, és egy részüket meg is tudta valósítani. Azonban amikor valamivel elkészült, valamit sikerre vitt, újra elveszítette a motivációját, és tovább állt. 

Azt érezte, hogy folyamatos küzdelem az élete, és már csak magáért a küzdelemért csinálja, amit csinál, ugyanúgy, mint ahogyan gyermekkorában is tette. 

Ez a minta volt jellemző az emberi és a párkapcsolataira is. Három házassággal a háta mögött úgy gondolta, neki már nem lehet boldog párkapcsolata sosem. Úgy döntött, inkább egyedül marad, abból nem lehet baj. 

A beszélgetésünk eredményeként meg tudta fogalmazni a legnagyobb félelmét:

„Ha megszerzem, mit kezdek vele? Mi van, ha sikerül?”

„Alig várom, hogy legyen végre nulla… hogy lenullázzam magam.”

Mindezek a félelmek a családi „örökségben” rejtőztek, egyrészt anyai, másrészt nagyszülői generációs stresszként.

Ezek miatt a tudatalatti félelmek miatt hajszolta magát újabb és újabb projektekbe, és természetesen azok kudarcába is. 

Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók között is gyakori tudatalatti program az önszabotázs, a félelem a kudarctól, és ami meglepő, a félelem a sikertől is! Innentől kezdve teljesen mindegy milyen célt tűz ki maga elé az ember, a kudarc garantált.

Azt mondják, “bolond hajónak bolond a kapitánya”, másképpen fogalmazva: “Cél nélküli hajósnak nem kedvez semmilyen szél!” 

A folyamatos keresés, és kapkodás mögött tudatalatt a teljes kétségbeesés rejtőzik, amit semmiképpen nem akarsz sem látni, sem érezni. Ezek a pótcselekvések akkor következnek be, amikor nem találod a saját helyed a vállalkozásodban, nem élvezed azt, amit csinálsz, és folyamatosan megkérdőjelezed saját magad, nem bízol a saját képességeidben, mint ahogyan kisgyermekként megkérdőjeleztek téged a szüleid.

Előbb utóbb ez kiégéshez vezet abban az esetben, ha nem tudsz rátalálni a téged akadályozó tudatalatti programokra, saját magadra, a számodra működő útra és célokra. 

A kiégés nagyon gyakori téma a mai vállalkozói világban, és amikor a valódi okokra és megoldásokra egy szakértő rá tud mutatni, akkor ez a nézőpontváltás azonnali eredményeket tud hozni, és hosszú távon is egy új perspektíva nyílik meg az ember előtt.

Mi hozta el az áttörést Gábor életében?

Gábor szenvedélyesen kereste a megoldást, mert sebezhető lenni, és nem félt belemenni a múlttal és a családjával kapcsolatos érzéseibe, és ennek meg is lett az eredménye. 

A Te esetedre is érvényes, hogy a megoldás sokkal közelebb van, mint gondolnád! 

Nem a lehetőségek hajszolásában van a kiút, hanem abban, hogy akár a régi célok és motiváció mentén, de más módon cselekedj! Szembe kell nézni azzal, ami már hiába erőlteted, de nem működik. Nem a külvilágban kell keresni a megoldást, hanem éppen belül, a korlátozó érzelmeidben. 

A tanácstalanság és a gyökértelenség érzése blokkolóan hat a tetteinkre, és ha egy szakértő segítségével tisztánlátást nyerünk saját magunkkal, a blokkoló hitrendszereinkkel, a valódi belső erőforrásainkkal, és a képességeinkkel kapcsolatban, akkor a továbblépés már nem is olyan félelmetes.

Fel kell építeni a biztonság érzeted, az ősbizalmat magadban, amelynek a segítségével már képes leszel birtokolni és megtartani is mindazt, amit elértél, amit létrehoztál.

Gábor esetében a tudatalatti programok feltárása és feloldása egyértelműen jó eredményt, tisztánlátást hozott. Nem akadályozták már a haladásban béklyóként a régi családi titkok és minták. Nagy és őszinte beszélgetések után rendeződött a szüleivel a kapcsolata, a munka, a pénzügyei, és egy rövid idő múlva megismerkedett élete szerelmével.

Beleadott apait, anyait, és mindent megcsinált, amit kértünk tőle, és ennek meg is lett az eredménye.

Rád is ez vár, ha hajlandó vagy szembenézni a saját életed „démonjaival”, tudatalatti félelmeivel. Amikor visszanyered az ősbizalmad, az “éppen elég jó vagyok”, és a “mindig minden körülmények között biztonságban vagyok” érzés segít abban, hogy képes légy elérni és megtartani az elért sikert, eredményt.

Ekkor már jól érzed magad az életedben, a vállalkozásodban, nő a teljesítményed és a motivációd. 

Kiszabadulsz az identitás rabságból, kialakul az az énkép, aminek a segítségével harmóniába kerülsz önmagaddal, a teljesítményeddel, és megtalálod a saját helyed a vállalkozásodban.

Ennek köszönhetően szintet tudsz lépni, és sokkal nagyobb értéket, profitot tudsz teremteni.

 

Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa c. könyvében igy fogalmazott: 

„Az igazi tanuláshoz energia, szenvedély és égő tudásvágy szükséges”.

A saját magadról való “tanulás” a leggyümölcsözőbb befektetés, amit csak tehetsz ebben a helyzetben. 

Használd ezt a tudást az életed más területeinek a jobbítására is, hiszen a helyes motiváció, az erős énkép , és az önbizalom/ősbizalom hiánya kihat az emberi kapcsolataidra, és az egészségedre is!

Változtasd meg a hozzáállásod és a nézőpontod, és átfogó minőségi változást tudsz teremteni az életedben!

Keresd a megoldást égő szenvedéllyel, és keresd meg hozzá a számodra hiteles és képzett szakembereket!

Az Aranymetszés Módszerrel olyan cégeknek, vállalkozásoknak segítünk, akik szintugrás előtt vannak, de nem tudják hogy lépjék meg, honnan vegyék elő a lendülethez a tudást, támogatást, vezetést.  

Amennyiben érintett vagy, mert benned is megvan az igény, a vágy, és képesség is a minőségi váltásra, mint az elején példaként felhozott barátomban, kérj perspektíva konzultációs időpontot! 

Nézzük meg közelebbről a problémád, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni?

/Szerző: