Merjek végre tudatos őszinte vezető, őszinte ember lenni, vagy hazudjak tovább magamnak, és másoknak, mint eddig? Avagy bátorság, vagy öngyilkosság az őszinteség?

 

Folyamatosan zajlanak a selejtezők a hazugság olimpiára, óriási az érdeklődés, rengeteg a jelentkező, már – már az a kérdés ki lesz a néző, ha ennyi a játékos? 

De sebaj, majd egymást nézik a játékosok ugyanúgy mint az életben, egymásnak szurkolnak, hogy ki hazudik nagyobbat, ki manipulál jobban, ki vezet félre még több embert?

Te kedves olvasó, amikor bejutsz a döntőbe, a dobogó melyik fokán szeretnél állni? 

A Föld jelenlegi lakosságának összlétszáma közelít a 8 milliárdhoz, és minél többen leszünk, azzal egyenes arányban nő a hazug emberek száma is. 

Mindenki az igazságot szomjazza, mégis mindenki hazudik mindenkinek, és ez alól a vállalkozói, cégvezető réteg sem kivétel.

Nem is csoda, amikor a kis, és nagy vallások sem mentesek tőle, amikor a politizálásban konkrétan elvárás, a társadalomban, és a családokban is sportot űznek belőle, nehogy már az üzleti élet lógjon ki a sorból, na nem, azt már nem.

És nem ritkán az egyik profi hazug csapat, szövetkezik a másik profi hazug csapattal, hogy együtt még hatékonyabban tudjanak hazudni.

A közelmúltban felkeresett egy valamikor sokkal fényűzőbb életet is megélt üzletember, aki azért érkezett hozzám, mert úgy érezte bedarálta az élet, és kiutat keres. Mondtam neki (is), hogy a kiút, a beút, amire jól kikerekedett a szeme.

Találkozónk során, viszont olyat osztott meg velem, amitől meg az én szemem nyúlt meg mint a csigáknak. 

“János, ismered “XY” társaságot? Mondom igen, hallottam róluk. Tudod náluk bevett szokás, így gyakorlat, hogy jó pénzért megtanítanak arra, hogy hogyan tudj a legjobban hazudni, és úgy becsapni, megmanipulálni, félrevezetni az üzletfeleidet, hogy még ők legyenek hálásak neked. 

Ennek forintálisan kifejezve vannak fokozatai: 20.000 – 50.000.000-ig, ez utóbbinál, már a néhány ismert érzékeléssel együtt 28 érzéket hoznak felszínre, és tanítanak meg azok profi használatra, a gátlástalan pénzszerzés érdekében”

De tovább megyek. 

Egy cégtulajdonos (cégüket illessük Szentjánosbogár fantázianéven) barátomékkal esett meg nemrég, hogy megkereste őket, egy tradicionális, családi alapokon nyugvó, és az egész világot behálózó, a politikától, a hadiiparon keresztül a vallásokon át, a bankszektorig, mindent átszövő, és fölöttük hatalmat gyakorló óriás, (nevezzük őket Velociraptornak >> rövidítve Raptor) kiképzett képviselőnője.

 

 

A “Szentjánosbogár”, egy 50 fővel működő kis cég, amely olyan egyedi, és különleges területen tevékenykedik, ami ritkaság számba megy, ezért is kerültek a Raptor látóterébe. A Raptor látta a “Szentjánosbogárban” a potenciált, és azt a ”visszautasíthatatlan” ajánlatot tette, hogy a segítségükkel, nagyon gyorsan, és felfoghatatlan növekedést tudnának elérni. 

Az első üzleti találkozójukon, a Raptor képviselőnője őszintén elmondta, a “Szentjánosbogár” tulajdonosainak hogy 8 évig tanulta a Raptor speciális oktatási rendszerében, a hazugság, és a manipuláció művészetét, és nemcsak ismeri, de alkalmazza is a három mondat, három perc technikát. 

Elmondta a Raptor képviselőnője azt is, hogy ez a három mondat három perc azt jelenti, hogy minimum három mondat, maximum három perc, és mindet tudok rólad,  tudom, mit tudok tőled elvenni, mit tudok neked eladni, és te eközben teljesen kiszolgáltatott, és tehetetlen vagy.

 

 

A “Szentjánosbogár” tulajdonosai nem gondolták, nem vették észre, nem is sejtették, hogy a fent említett technikának már ők is alanyai, sőt áldozatai, és azzal a mozdulattal kerültek a pók hálójába, amikor gyanútlanul leültek az óriás képviselőnőjével  tárgyalni. 

Mondanom sem kell, nem lett jó vége a dolognak, mert ez a “vétség” 9000 € “büntetésbe” került nekik, amikor is, egy nemzetközi bíróságon nagy nehezen meg tudtak tőlük szabadulni. 

Egyszer mondott a hölgy igazat, azzal a bizonyos 3 perces mondattal, de a kapcsolatuk összes többi része kitervelt manipulatív hazugság volt az egész.

A fenti két példával mutattam be, hogy az üzleti élet mennyire nem mentes a hazugságtól, a manipulációtól, és te is kedves olvasó több tucat példát tudsz előhívni az emlékeidből, ahol  neked hazudtak, téged csaptak be, téged vezettek meg, és lehet, hogy olykor veled is megesett, hogy te csináltad ugyanezt másokkal.

De biztos, de tuti, de tényleg így kell ezt csinálni, és tényleg csak így lehet, és tényleg nincs kiút?

De tényleg valami földönkívüli dolog őszintének lenni?  

Amikor őszintén belegondolsz, milyen érzés lenne a legkülönbözőbb szituációk közben felvállalni önmagad, és őszintének lenni? 

Merni őszintének lenni akkor is, amikor csípőből – rutinból – stratégiázásból, sokkal inkább rántanál elő egy titkos helyről “egy praktikus, és jó barát” hazugság kártyát?

Újra felteszem a címben megfogalmazott kérdést: 

 

Bátorság, vagy öngyilkosság őszintének lenni? 

A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy minden hírcsatorna gyártja az információt, vagyis az igazságot úgy találja, ahogy az az aktuális érdekeinek megfelel, és zömében ezt a gyakorlatot követjük mi emberek is, a magán, és az üzleti életben egyaránt.

Miközben amikor vállalod azt, aki vagy, mersz őszinte lenni, ami persze, lehet, hogy olykor a többieket meghökkenti, vagy úgy érzik, hogy provokálod őket, de az biztos, hogy a langyos víz megindul melegedni, és felkapják a fejüket. 

Ekkor tisztán tudatosan tudod, hogy amikor felvállalod saját magad, a saját történeted, te fogod írni a story végét is.

Viszont, amikor eltemeted a saját éned, örökké rabja maradsz a hazugságnak!

Sőt az anonim alkoholisták azt állítják, pont annyira vagy beteg, amennyire a titkaid betegek!

Saját tapasztalataink, és a kutatások is azt mutatják, hogy amikor nem beszélsz a hazugság traumáról (mert amikor sok van a hazugságból, traumaként viselkedik az életedben, és azt sem tudod, hogy létezik), és nem avatsz be senkit a bizalmadba, az sokkal többet árt, mint használ, és elsősorban neked, még ha nem is vagy ennek a tudatában.

Ezzel szemben, aki őszintén megosztja saját életét, saját hazugság élményeit is, annak javul a fizikai állapota, egészsége, kevesebbet jár orvoshoz, és jelentősen esik a stresszhormon szintje is.

Az elmúlt húsz év szakmai tapasztalata azt mutatja, hogy a hölgy vezetők sokkal hamarabb nyílnak meg, kevésbé jelent nekik problémát őszintének lenni

De mi a helyzet a férfi vezetőkkel, ha már én is férfiként vagyok jelen az élet kalandos játszóterén, és az őszinteség esthajnalcsillagáról, a hazugságmentességről, az őszinte önfelvállalásról írok?

Nekünk férfiaknak a teremtés koronáinak, az üzleti élet meghatározóinak, mi a legnagyobb kihívásunk, hol érezzük magunkat szégyenlős kisfiúnak, csődtömegnek, vagy dühöngő vadállatnak, hangoskodó akarnoknak, és ezzel egyenes arányban, hol érezzük a hazugság legnagyobb szükségét? 

Nézzük, mely életterületeket éljük meg kudarcnak, ahol magunkhoz is nehéz, vagy néha úgy érezzük, hogy lehetetlen őszintének lennünk? 

Ezek szépen sorban: a munkahelyen, focipályán, a házasságban, az ágyban, a pénzzel kapcsolatban, és a gyerekekkel is.

De nézzük ezt még ennél is részletesebben, mikor a legnehezebb férfiként, férfi vezetőként őszintének lennem:

Amikor tévedek, nem amikor eltévesztek valamit, hanem amikor konkrétan tévedek.

Amikor egyértelműen látszik, hogy defektes vagyok, jelentsen ez bármit.

Amikor mások erőtlennek látnak, mert lealacsonyító, és megszégyenítő, amikor nem látnak keménynek.

Láthatóvá tenni, hogy félek, miközben tudom, mert megtanítottak rá, hogy nem mutathatok félelmet, bármi is történjen.

Amikor azt a benyomást keltem magamról, hogy engem csak úgy fel lehet kenni az öltözőszekrényre.

Amikor leszólnak, vagy kigúnyolnak…

 

Nekünk férfi vezetőknek, és úgy egyáltalán a férfiaknak, egy kiemelten legfontosabb alap programunk fut, ami mindent képes felülírni, ez pedig az, hogy: 

 

 

Ne lássanak gyengének!

Ezek minden hazugság legmélyebb okai, amihez olyan tipikus problémák kapcsolódnak, mint a testkép (testképzavar), az öregedés, a külső, a pénz, a kimerültség, a neheztelés, és a félelem. 

Ha még mélyebbre megyünk, keresve a hazugság okait, sok érdekes dologra bukkanunk.

Ki gondolná, hogy a hazugság mögött, a finomra hangolt intimitás ki nem mondott igénye – akár fizikai, akár érzelmi szinten – húzódik meg? 

E mögött megbújva a szégyent találjuk, és az ezt működtető “Hamis Énünk”-ket, aki képes felkorbácsolni bennünk a szégyenvihart, amit mindenképpen el akarunk kerülni, bármit is kelljen hazudni ennek érdekében. 

A szégyenvihart hasonlóképpen képzeld el, mint amikor valakinél citokinvihar alakul ki, erről ebben a Covidos helyzetben sokat lehet hallani.  Ez akkor alakul ki, amikor a szervezetben túl nagy mennyiségben termelődnek olyan fehérjék, amik gyulladásokat okoznak. Ilyenkor tehát már nem is a kórokozó károsítja a szerveket, hanem az a túl erős immunválasz, ami teljesen felemészti a test saját energiáit.

A test a sok hazugságot hasonlóan reagálja le, vagyis nem konkrétan a hazugság jelenik meg egy egész sor testi tünetként, hanem az általa okozott reakciósor, lökéshullám szerűen, magas vérnyomás, gyomor, gerinc, pszichés zavarok….. formájában.

Ezért javaslom, ne hazudjunk magunknak (tovább), beszéljünk, arról, hogy mit érzünk, mire van szükségünk, mire vágyunk, és fontos, hogy képesek legyünk nyitott szívvel, és ne csak őszintén elmondani ami bennünk van, hanem a másikat is ugyan így végighallgatni.

 

 

Esendőség nélkül ugyanis nincs sem bizalom, sem intimitás, ami azt jelenti, hogy az őszinte esendőség kikezdhetetlen bátorság is egyben. 

Jómagam kimondhatatlanul hálás vagyok, magamnak, az életnek, hogy minden nap megtapasztalhatom az őszinteség mindent felülíró erejét, de teszem hozzá nem volt ez mindig így.

Gyermekként egy őszinte családban nevelkedhettem, és ez az őszinteség egész életemet átszőtte sok-sok konfliktust okozva, mikorra megtapasztaltam, hogy az őszinteség nem mindenkinek olyan evidens, mint nekem.

Majd megházasodtam, ami közel három évtizedig tartott, eleinte nem, de sajnos, és főleg a vége felé hemzsegett a hazugságoktól, kisebbektől, nagyobbaktól, önmagunknak, egymásnak, a gyermekeinknek, barátainknak, egyszóval tok-vonó mindenkinek, már-már nem is mi használtuk a hazugságot, a hazugság használt minket. Tettük mindezt az ideális, és sokak számára példaértékű jó házasságunk látszatának fenntartása érdekében, és leple alatt.

Hogyan is tudnám ezt még ennél is jobban érzékeltetni? Úgy tudom leírni az érzést, hogy hánytam az egésztől, azt éltem meg, hogy időről időre vért hányok, majd utána felnyalom, mindezt úgy, hogy ebből senki ne vegyen észre semmit. 

Bizonyára ez mindenki számára teljesen idegen, és ilyen helyzeteket rajtam kívül senkinek nem kellett még soha átélnie, mondom ezt nem kevés iróniával.

De szerencsére soha nem tudtam annyira elkeseredni, hogy el is higgyem, hogy ennek így kell lennie, és így kell maradnia.

Vége lett, és égtem a vágytól, hogy őszinte lehessek végre minden szinten mindenki felé, elsősorban magamhoz, ezen belül a lelkemhez. 

A jelenlegi boldog párkapcsolatunknak az az alapja, és titka, hogy legnehezebb, legkínosabb szitukban is mindketten akartuk, vágytuk az őszinte párbeszédet.  

Ez kihat az üzletmenetünkre, és meghatározza a sikereinket, a szívvel, és lélekkel átszőtt karrierünket, ami kompatibilis a Céglélekkel.

Javaslom, indulj el a hazugság mentesség, az őszinteség útján te is, mert életed legjobb befektetése lesz, és olyan csodákban lesz részed, amiről állítom, hogy még eddig álmodni sem mertél.

Mi az Aranymetszés Céglélek Mentorprogramban az őszinteség, és átláthatóság két alappillérére tettük azt a 12 hetes Tól – Ig folyamatot, amin keresztül a vállalkozások eljutnak a céglélekig, a saját lelkük megtapasztalásán, megértésén keresztül, a cégvezetés újkori, és időszerű megtapasztalásáig.

Legyél Te is ennek a merőben új gondolkozásnak elsők közötti felvállalója, példát mutatva ezzel önmagadnak, családodnak, kollégáidnak, hogy TE jó vezetőként a közös lélekkalandban is elöl jársz, és mutatod az utat.

Carl Jung azt állította: 

“Nem az vagyok, ami megtörtént velem, az vagyok, amivé válni akarok.”

Amennyiben érintve érzed magad, további kérdésed, véleményed van, keress bennünket, és tájékozódj az https://aranymetszes.com/ceglelek oldalon!

 

Amikor folyamatosan arra törekszel, hogy ne hibázz, és állandóan tökéletesnek akarod magad mutatni, azzal pont azt éred el, hogy, éppen a legsebezhetőbb állapotodban fogsz lelepleződni.

Avagy ha félsz attól, hogy többre vidd az üzleti életben mint eddigi karriered során bármikor, akkor nagy ívben kerüld el a sebezhetőséget, nem a te pályád.

 

Gondoltad volna, hogy minden olyan élethelyzet,  amiben kiszolgáltatottnak érzed magad, de közben tűzzel – vassal megpróbálod ezt tagadni a külvilág felé, éppen azzal teszed magad a leginkább sebezhetővé?

Gondoltad volna, hogy minden olyan helyzet, amikor ki kell lépned az aktuális a komfortzónádból, vagy ami még durvább, ki kell bújnod a bőrödből, az sebezhetőséggel jár?

Gondoltad volna, hogy akkor is sebezhető vagy amikor minden pillanatban összpontosítanod kell, amikor úgy érzed, hogy tökéletesnek kell lenned, fontos hogy ne hibázz, és amikor mégis hibázol, úgy tudd azt kijavítani, hogy azt lehetőleg ne vegyék észre?

  • És amikor a kijavítás nem sikerül, akkor jön a: szégyen, a “kicsi – kevés – alkalmatlan vagyok érzés”, vagy dühöngés befelé – kifelé, vagy a többiek mind hülyék gondolkodásmód, vagy a különböző pótcselekvések sora, az egó vezérelte önigazolások…. 

Embere, gondolkodásmódja válogatja, ki melyik “sarokba” menekül.

Mindegy, hogy csendben látszólagos nyugalomban szemlélődve, vagy hangadóként igyekszel uralni egy helyzetet, mindkét sarokban, a sebezhetőséget szeretnéd valahogy megúszni, azért, hogy az addig “jól” titkolt kiszolgáltatottság érzésed, mások számára nehogy kiderüljön.

Ismerős a helyzet? 

Naná, hogy ismerős, hiszen emberek vagyunk, nincs olyan aki ezt számos alkalommal át ne élte volna, és van aki kénytelen ezt folyamatosan átélni, egy egész életen keresztül.

Elgondolkodtál már azon, hogy a menekülés, a stratégiák, a pótcselekvések sora, az, hogy megúszd a  sebezhetőséget mennyi energiádat emészti fel? 

Elmondom neked, töménytelen energiádat, és ha azt gondolod, hogy a hárítás a te érdekeidet szolgálja, nagyon tévedsz. 

Sőt ez a legnagyobb ellenséged, és ha ezt még nem ismerted fel, akkor komoly tévhitben élsz, akkor még bőszen ásod tovább a gödröd, és még büszke is vagy magadra, hogy már milyen mélyre jutottál.

 

 

Tudod mi van ezek az érzések, és a hozzá tartozó cselekedetek, mögött? 

Elmondom neked, a félelem.

A félelem TE, és minden ember legnagyobb fájdalma, ez a legérzékenyebb pontunk, és itt vagyunk a leg manipulálhatóbbak is.

Van néhány ismerős tétel a lista élén: a haláltól, a betegségtől, a szegénységtől, a magánytól való félelem, de a szociológiai kutatások szerint akkor félünk a legjobban:

  • amikor szorongunk
  • amikor bizonytalanok vagyunk
  • amikor kínos a beszélgetés számunkra valakivel – valakikkel
  • amikor valami újat próbálunk ki
  • amikor kritika, megmérettetés célpontjai vagyunk
  • amikor a dolgaink nagyon jól mennek
  • amikor a dolgaink vészjóslóan, és ijesztően rosszul mennek.

Mindannyian kénytelenek vagyunk egy egész sor félelemmel együtt élni, és aki azt meri állítani, hogy ő bizony nem fél senkitől – semmitől, az egyrészt hazudik, másrészt  vagy tudatosan, vagy tudat alatt, de hárít.

A lényeg, hogy minél inkább takargatni akarunk – szégyellünk valamit, az annál több energiát emészt fel, és ezt minél mélyebbre nyomjuk, az annál mérgesebben igyekszik felszínre kerülni.

És, hogy ez mikor történik meg? 

Természetesen a legváratlanabb pillanatban, és mint egy “atombomba”: bukás, csőd, baleset, betegség, párkapcsolati válság… formájában visz mindent. Mindez akkor,  amikor már nem lehet visszatartani, nem lehet tovább takargatni,  amikor már színt kell vallani. 

Ekkor bekövetkezett, amitől a legjobban féltél, rákényszerít az élet arra, hogy  éld meg a sebezhetőséget, és most minden szempár rád szegeződik,  úgy érzed ízekre szednek, és ekkor már nemhogy sok sebből vérzel, de a megsemmisülés határára kerültél. 

Ez az érzés rossz, nagyon nagyon rossz, pont ezt akartad elkerülni, és tessék, most itt van, a legrosszabb rémálmod vált valóra.

Úgy érzed véged van, vége a világnak, úgy érzed vége az életednek, itt süllyedsz el, jobb volna ha már nem is élnél, és lehet, hogy már nem is élsz, szétesett a számodra ismert világ benned, és körülötted, nem tudod eldönteni, hogy élsz-e még, vagy már meghaltál?

 

 

Mi ilyenkor a megoldás, van e egyáltalán, kell egyáltalán keresni, vagy majd megoldódik valahogy?

Igen van megoldás, és talán te is hallottál már az ikertulajdonságokról, és az aranymetszésről? 

Amennyiben igen ismételsz, amennyiben még nem, akkor itt a lehetőség, hogy megismerd. 

Mondok néhány példát az ikertulajdonságokra: hideg – meleg, fönt – lent, fekete – fehér, férfi – nő, élet – halál….., minden összetartozik, nincs meg az egyik a másik nélkül.

Az ikertulajdonságok, a legjobb sorvezető ebben a helyzetben is, hiszen az a  jó hír, hogy amilyen közel vagy a halálhoz, ugyan olyan közel vagy az élethez is. Amilyen intenzív a régi megsemmisülése, olyan intenzív az újrakezdés eredményessége is.

Továbbá, az aranymetszés mindenütt jelenlévő arányossága azt is megmutatja neked, hogy amikor az életet, és az újrakezdést választod, milyen arányban tudod ezt megtenni, a halállal,  a régivel szemben.

Az aranymetszés jelen van minden élő organizmusban az egysejtűektől, a kagylókon át, a DNS-eden keresztül, a Tejútrendszerig, és vissza, helyre, tétre, befutóra, mindenütt. 

Definíciója a következő: a rövidebb rész úgy aránylik a hosszabb részhez, mint ahogy a hosszabb rész aránylik az egészhez.

Amennyiben úgy döntesz, hogy az aranymetszés szerinti nagyobb részt adod az életnek, az újrakezdésnek, akkor a kisebb rész marad halálnak, a réginek, az elavultnak.

Használd bátran az ikertulajdonságokat, és az aranymetszés a képletét is, hiszen, ha minden élő organizmus alanyi jogon használja, az is lehet, hogy neked is bejön.

Ha eddig abban a tévhitben éltél, hogy a félelem, és a sebezhetőség a legnagyobb ellenségeid, és mind idáig nem is gondoltál arra, hogy a legjobb barátaid is lehetnének, itt az ideje, hogy fordítsd a szemléleteden.

Mint ahogy itt az ideje annak is, hogy sokkal kevesebbet élj agyalásból, egóból, és sokkal többet szívből, érzésből.

És, ha azt mondod, hogy jó, jó, megértettem, jó, jó, persze nem fogok innentől kezdve annyit félni, agyalni, rágódni, nem fog főni annyit a fejem…, tuti megcsinálom, kerül amibe kerül, és sokkal több érzést fogok belevinni az életembe, és innentől lélekből fogok élni, és menedzselni az életem, a cégem, vállalkozásom, de akkor tuti meg fogom tudni úszni a sebezhetőséget ugye? 

A válaszom egyértelműen NEM.

Pont ez a lényeg, nem elmenekülni kell előle, vagy megúszni, mert amit nem tudsz irányítani, az téged irányít. Sokkal inkább azt javaslom, hogy állj bele mind azokba a dolgokba, amitől eddig a legjobban féltél. 

Ne félj az érzésektől, a lélektől, a finomrahangoltságtól, vagy ha eddig nagy ívben elkerülted ezeket, itt az ideje, hogy megismerd őket, és a javadra fordítva, velük együtt, velük összhangban működtesd tovább az életed.

De tovább megyek, és azt javaslom, hogy élj teljes szívvel. 

Ez azt jelenti, hogy emelt fővel, nyitott szívvel, teljesen szabadon, őszintén kommunikálj kifelé, a család, barátok kollégák…felé, és befelé, önmagad felé, a szíved, az érzéseid, az érzelmeid, a lelked, a valódi éned felé. 

 

 

Ehhez persze merészségre van szükséged. 

Kezd a merészséget, naponta két nem túl bonyolúlt mondattal.

Legyen az első merész mondatod minden reggel, rögtön az ébredésed után valami hasonló: 

  • Bárhogyan is teljen az előttem lévő nap, bármit is fejezzek be, bármit is hagyjak darabban, tudatosan tudom, hogy minden körülmények között elegendő az amit, és ahogyan teszek.

Este lefekvéskor, elalvás előtt mond ezt: 

  • Hát… igen, lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de nem baj, így talán sebezhető is vagyok, de nem baj, és igen szoktam félni is, de az sem baj, mert tudok  bátor is lenni, és ez feljogosít arra, hogy megengedhessek magamnak apróbb hibákat, mert akkor sem dől össze a világ.

Ezekkel az egyszerű napindító, és naplezáró mondatokkal el tudod kezdeni  az önmagaddal való munkát, és könnyen lehet, hogy “csak” ennyi befektetéssel, komoly hozamot tudsz teremteni elsősorban saját magad számára, mert mint egyén te vagy a legfontosabb, de a környezeted számára is.

Kezd el tesztelni ezeket a mondatokat, vagy azokat, amiket te találsz ki magadnak, és figyeld, az energiaszinted, az időbeosztásod, reakcióidat, a kollégáid reakcióit… , vagyis, hogy mi és hogyan változott benned, és a környezetedben?

Én tudom, hogy amennyiben önként, elvárásoktól, és feltételektől mentesen, szívből – lélekből, lelkiismeretesen, gyakorolsz komoly változásokat fogsz megtapasztalni.

Csak gondolj bele, ha minden reggel – este elmondott egy – egy mondat komoly változásokra képes, mire képes egy 12 hetes intenzív program, amelynek keretében végigmegyünk egy alkotó folyamaton. 

Hogy is képzeld ezt el?

Egy példán vezetem  végig neked: 

Kezdjük a szőlő metszésénél, zöldmunkák, szüret, préselés, a must forrása, pihentetés – érlelés, befejezzük egy – egy pohár bor közös elfogyasztásával., csak itt te vagy a szőlő.

Amennyiben felkeltette az érdeklődésed ez a rövid gondolatébresztő elemzés, kommentelj, írj rám, vagy oszd meg, hogy másokban is, ugyan úgy ahogy most benned, elindulhassnak saját gondolatok, saját érzések.

Amennyiben intenzívebb haladásra vágysz, nagy benned a késztetés az önismeretre, a sebezhetőségből kinyerhető felhajtóerő aktivizálására, kérj telefonos perspektíva beszélgetésre időpontot!