, , , ,

A szintugrás, mint esély

Amikor ott állsz a kalandparkban az indító torony tetején, és enyhe pánikrohamod van, ha lenézel.  Amikor vízszintesen lógsz, bekötve a biztosító felszerelésben, bukósisakban, és azt kívánod, bárcsak otthon maradtál volna. Egyre kevesebb a levegő, és halálfélelmed van… és akkor elindulsz… Repülsz mint a madár, a tériszonyod ellenére, 80 km/ órás sebességgel az erdő és a tó felett, az 1 km hosszú drótkötélpályán, és ÉLVEZED, és azt érzed, hogy ÉLSZ! Na ez a szintugrás élménye, mert olyan mértékben haladtad meg önmagad, ami eufórikus örömöt okoz, és már soha többet nem fogsz félni a repüléstől! 🙂

A szintugrás előtti állapotot arról ismered fel, hogy az életed egy kicsit megáll, lelassul, beszűkül, és jó esetben világossá válik a számodra, hogy változtatnod kell valamin, mert ez így nem megy tovább.

De mi az az EZ?

Azt mondták az ókori bölcsek, hogy egy dolog biztos az életben, ez pedig a VÁLTOZÁS!

A változástól való félelem az emberiség alapvető, egyik legnagyobb félelme, amit már nagyon régóta próbálnak megfejteni, orvosolni, de igazán csak Te magad tudsz rájönni arra, hogy mire van szükséged. Csak Te indíthatod el a változást, a Te világos szándékod hozhat megoldást a problémádra.

 

Megrekedt az életed, a munkád, a vállalkozásod, a párkapcsolatod? Igen, akkor változtatni kell valamin, de ez olyan nehéz…

Vizsgáld meg először is, hogy mi az, amibe beleragadtál! Megvan-e a tisztánlátásod a helyzeted felett! A legtöbbször ez nincs meg, hiszen éppen ezért akadtál el, mert van egy úgynevezett vakfoltod a saját problémáddal kapcsolatban. Amikor ezt felismerted, az már fél siker, mert  megszületett benned a hajlandóság a probléma orvoslására.

A következő fontos dolog, hogy tisztázd magaddal, hogy kérsz-e, illetve kitől kérsz segítséget?

Ha nem kérsz segítséget, akkor is információt kell gyűjtened a megoldáshoz, pl: be kell szerezned néhány könyvet, hogy megszerezd a tovább lépéshez szükséges ismereteket. Például amikor pályamódosításon gondolkodsz, akkor valószínű új dolgokat kell megtanulnod, esetleg egy új szakterületet kell elsajátítanod.   

Azért hoztuk létre az Újratervezés 10+1 lépésben munkafüzetünket, hogy a kezdő lépéseket könnyen meg tudd tenni, és hogy a külső, és belső erőforrásaid tisztázásával közelebb kerülj a saját megoldásaidhoz, a belső harmóniádhoz. A munkafüzetet ide kattintva tudod letölteni!

Amikor külső segítségre van szükséged, akkor meg kell találnod azt a szakembert, akiben megbízol, és hiteles a számodra. Ő rá tud világítani arra a vakfoltra, amelyre Neked nincs rálátásod.

Először is egy másik nézőpontból kell megvizsgálnod a jelen helyzetedet, és a saját felelősséged ezzel kapcsolatban. Azután érdemes a látszólagos vakság okait is felszínre hozni, és feloldani, ami már tovább enged látni az orrodnál. 🙂 Ha sikerrel jár a közös munka, akkor felszabadulsz, és új lendületet vesz az életed, sikerül meghaladnod önmagad.

Új emberek, új lehetőségek jönnek szembe, amiket már képes vagy meglátni, és beépíteni az életedbe. Döntésképessé válsz, mert már ismered az új célt és motivációt, ami tovább visz az utadon.

Ezt a szintugrást segítjük mi is az Aranymetszés Mentorprogramban, akár magánéleti, akár szakmai, vagy a vállalkozásoddal kapcsolatos elakadásról legyen is szó.

Az identitásrabságban szenvedő embereknek segítünk, hogy képesek legyenek meghaladni önmagukat.

 Keress meg bennünket, ha tisztánlátást szeretnél a problémáddal kapcsolatban, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni?!

/Szerző:
, , ,

Hogyan készülj a nyitásra?

Már egy éve be vagyunk zárva, és mindenki azon gondolkodik, hogy mikor lesz már vége ennek az őrületnek? Felröppent a hír, hogy jön a harmadik hullám, és a média még mindig a járványpánik fenntartásán munkálkodik. A nyitás lehetősége mégis ott lebeg a fejünk fölött, néhány környező országban már tettek is lépéseket ebbe az irányba. Nem szeretnék politikai és gazdasági kérdésekbe belemenni, nincs erre szükség, hiszen minden ép ésszel, józanul gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy mi folyik körülöttünk. Sokkal fontosabb az, hogy hogyan tudjuk ebből a helyzetből a legjobbat kihozni mind magunk, mind pedig a tágabb környezetünk, a családunk, és globálisan a világ számára.

Beégett az agyunkba, a retinánkba, a lelkünkbe, a tudatalattinkba a „MARADJ OTTHON!”, és ennek maradandó következményei lesznek, ha nem vagyunk elég tudatosak, és nem szabadítjuk fel magunkat a korlátozó hitrendszerek alól. Hiányzik az érintés, a társas kapcsolatok elszigetelődtek, amit ideje újra behozni az életünkbe.

Nagyon sokat beszéltünk már itt a weboldalunkon, a Facebook oldalunkon, és csoportunkban is arról, hogy mennyire fontos a tudatosság, az, hogy a pozitív dolgokon, gondolatokon tartsuk a fókuszt, hogy ép elmével és ép lélekkel tudjuk támogatni a pozitív változást az életünkben.

 

Miért fontos a fókuszáltság?

Minden percben teremtünk, akkor is, ha csak megfigyeljük a környezetünket. A 20, század végén folytatott kutatások szerint lehetetlen egyszerűen csak megfigyelni a körülöttünk lévő világegyetemet, mert a megfigyelés maga is teremtés, és ezt a teremtést a tudat hajtja végre.

Az isteni mátrixban nem létezik elkülönülés, mi vagyunk a művész, aki fest, mi vagyunk a vászon és az ecset, és mi magunk vagyunk a kép is.

Az ősi kultúrákban az emberek közel voltak a földhöz, ismerték a természeti törvényeket és egységben éltek velük. Aztán történt valami, és elkezdtek elkülönülni a földtől, és kezdték elfelejteni, hogy kik is ők valójában. Ennek eredményeként napjainkban a civilizációnk sokkal inkább a körülöttünk lévő világra összpontosít, a bennünk lévő helyett.

Ráadásul az áll az életünk középpontjában, hogy hogyan kerüljük el a betegséget ahelyett, hogy egészségesen élnénk, hogyan maradjunk ki a háborúból ahelyett, hogy részt vegyünk a béke megteremtésében, és hogyan hozzunk létre új fegyvereket ahelyett, hogy igyekeznénk egy olyan világot kialakítani magunk körül, ahol a fegyveres konfliktus idejétmúltnak számít.

Ha így élünk, az csak a túlélésről szól, és a megfelelő megoldás az lenne, ha új irányt kezdenénk keresni.

A világunkban minden kapcsolatban áll mindennel!

 

Mi személyesen is kapcsolatban állhatunk mindennel, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egy kicsit változtatnunk kell azon, ahogyan magunkat szemléljük a világban!

Ahhoz, hogy használhassuk az univerzum erejét, úgy kell tekintenünk magunkra, mint a világ részére, nem pedig egy tőle különálló dologra!

Nézzünk egy példát! Képzelj el magad elé egy zsálya mezőt! A növények a föld alatti láthatatlan gyökérrendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz, ez egy hatalmas zsályacsalád, amelyben az egyik tag élményeit, érzelmeit valamilyen mértékben a többiek is érzékelik. Ráadásul együtt olyan erővel rendelkeznek, amely sokkal nagyobb annál, mint amekkorát egyenként birtokolnának.

Hogyan képzeld ezt el? Biztosan láttad az Avatar című filmet, amelynek a gyönyörű képi világa nagyon szépen bemutatja, hogy hogyan kapcsolódhat minden élő minden élő javára egyaránt.

Ahogyan a növények rendelkeznek a képességgel, hogy egyenként és együttesen is megváltoztassák a világukat, ugyanúgy nekünk, embereknek is megadatott ez a képesség.

Számos tudományos kísérlet bizonyítja, hogy az érzelmeink hatással vannak a DNS-ünkre, a DNS-ünk hatással van a környezetünkre, így tudatosan hatással lehetünk a testünkre és a minket körülvevő világunkra is!

Gregg Braden: Az isteni mátrix című könyvében így ír erről:

„1.  Van ”ott kint” valami: egyenergiamátrix, amely minden egyes dolgot összeköt minden mással a világegyetemben. Ez az összekötő mező a magyarázat a kísérletek meglepő eredményére.

2. A testünk DNS-e hozzáférést biztosít számunkra a világegyetemet összekötő energiához, és az érzelem a kulcs a mezőhöz való hozzáféréshez.

Ráadásul a kísérletek megmutatják, hogy kapcsolatunk a mezővel létezésünk lényege…

Tehát az isteni mátrixon keresztül mindnyájan az elképzelhető legközvetlenebb módon kapcsolódunk egymáshoz.”

És most térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz: miért fontos a fókuszáltság?

Tudatában vagy, hogy milyen szoros kapcsolatban vagy a minket körülvevő világgal, és benne minden létezővel? Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy tudatosan olyan gondolatokat, érzéseket ossz meg a környezeteddel, amelyek a jól léted, és a többiek jól létét is szolgálják.

A pozitív gondolkodás és kommunikáció nem egy rózsaszín szemüveg, amin keresztül csak a jót látod, és elvakultan hajtogatod a pozitív megerősítéseket.

Rendszeres napi gyakorlat: A pozitív gondolkodás lényege, hogy igyekezz meglátni a csodát, a jót magad körül, és erre fókuszálj! Tedd a mindennapjaid részévé a hála gyakorlatot, amely során minden reggel végig gondolod, miért lehetsz ma hálás, és éld át ezt az érzést minél mélyebben, áramoltass hálát az életedbe!

Nem tudsz a világ és a magad javára tenni, ha leválsz az egységről! Éppen az a cél, hogy egységes jóakaratot, szeretetet, elfogadást és bizalmat áramoltassunk a közösség minden része felé. Hogy ne harcoljunk valami ellen, hanem tegyünk együtt a békéért!

Az Aranymetszés Mentorprogramnak a személyes fejlődésed szolgálata a célja, de ha ezt a gondolkodásmódot elsajátítod, és beépíted a hétköznapokba, akkor nagyon nagy változást tudsz generálni a saját életedben, magad körül, és együtt is nagy fejlődésen mehetünk keresztül. 🙂

Hogy hogyan készülj a nyitásra?

Ne a harmadik hullámnak adj energiát a figyelmeddel, hanem hangolódj rá nyitott szívvel és lélekkel a nyitásra, nyitottságra, a szeretetre, a kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre! Ez egy álomvilág, amiről beszélek? Igen, az! 🙂 Az az új ÁLOM-VILÁG, amit együtt tudunk megteremteni saját magunknak, és az utánunk következő generációknak!

Légy hálás azért, amit az elmúlt egy évben megtapasztaltál magaddal kapcsolatban, mert mindannyiunknak nagyon mélyre kellett nyúlnunk, hogy fejlődni tudjunk általa. A felszínre került érzések és szembesülések önmagunkkal és a világgal megmutatják, hogy hogyan éljük tovább az életünket másként, mint 2020. márciusa előtt tettük. Ennek a szükségszerűsége már mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Szeretgesd meg a családod, a szeretteid, találkozz a barátaiddal, menj ki a természetbe, és szívd be a friss levegőt, a közelgő tavasz és szabadság illatát!

Készülj a nyitásra, és öltöztesd fel a lelked szeretettel és hálával! 🙂

/Szerző:
, ,

A humor hídjai

Szentes egy érdekes alföldi kisváros, és nem elsősorban azért, mert ott születtem, és az a lakóhelyem is felerészben – bár ez is elég lenne -, ennél mégis sokkal fontosabb dolgok egész sora miatt, amiből csak néhányat emelek ki.

Szentes nemcsak a vizek városa, hanem a hidaké is. A Kurca mindig is a város egyik ékköve, „főutcája” volt, ami áldás, ugyanakkor számos nehézséget is okozott minden időben, hiszen a két part között az átjárást valahogy biztosítani kellett – a városnak összesen 71 hídja van. 

Itt működik az ország egyik színész palánta neveldéje a Horváth Mihály Gimnáziumban, ahonnan olyan meghatározó egyéniségek kerültek ki, mint a Gáspár testvérek (akik tőlünk kb. húsz házra laktak), Zséda, Alföldi Róbert… bőven a teljesség igénye nélkül. A humor nagyágyúi közül Badár Sándor, aki szintén nagyon közel lakott hozzánk, Szőke András, Kőhalmi Zoltán, és Hajdú Balázs. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a színművészet, és a humor melegágya szülővárosom, de a sornak itt nincs vége, mert számomra nemzetünk legnagyobb mesemondója Berecz András is hosszabb időt töltött gyermekkorában Szentesen, csak úgy, mint Vitray Tamás.

Berecz András nevéhez sok – sok mese fűződik, aminek nagy részét magam is tudom, de felmerülhet a jogos kérdés benned, hogy hová szeretnék eljutni ezen a felvezetésen keresztül? A mesékhez, és a meséken keresztül a humorhoz, és a humoron keresztül a színjátszáshoz, ahol bármilyen szerepbe bele lehet bújni.

Az egyik mesecsokor arról szól, hogy hogyan gondolkodtak, hogy meséltek azok az emberek, akik hazajöttek az „orosz fogságból”, tehát túlélték a borzalmak legborzalmasabb mélységeit is. A távolságot, a mérhetetlen, és megszokhatatlan hideget, az éhezést, a minősíthetetlen higiéniai körülményeket, és a bánásmódról már ne is beszéljünk. Itt két irányból lehetett támasztékot keresni egymásból, és önmagukból.

Egy másik mese arról szól, hogy a barakkban  a falióra, ami az idő múlását hívatott mutatni, olyan régen ott volt a falon, és a „sétálója”, ami rendületlenül járt oda – vissza, mondta, hogy tikk – takk, szóval olyan régen volt már ott, hogy a sétáló árnyéka a barakk falában egész mély vájatot vágott.

A másik, hogy ketten találtak a méteres hó alatt egy krumplit, amit gondoltak megfőznek, de annyira hideg volt, hogy amikor meg akarták gyújtani a gyufát, megfagyott a láng. Tavasszal, amikor a menetgyakorlatról megérkeztek, és le volt égve a barakk, csak ketten tudták, hogy ennek az volt az oka, hogy kiengedett a láng.

A harmadik arról, hogy amikor menetgyakorlaton a vigyázzmenetre adták ki a parancsot, akkor bizony ők olyan erővel csapták a talajhoz a lábukat, hogy az ásott kutakból (ahol több méter mélyen van a nyugvó vízszint), hol egyik, hol másik oldalra csapódott föl a víz a lábuk csapkodása okán.

Talán vég nélkül sorolhatnám, na jó nem, de az bizonyos, hogy sok – sok hasonló „mese” született akkor, amit „Hazug Pista bácsi”, András mentora tovább színezgetett, életben tartva önmagát, és mindannyiónkat.

Miért is mondtam el ezeket? Azért mert velünk is megesik sok nehéz élethelyzet, fájdalom, keserűség, betegség, veszteség, kilátástalanság…, és ilyenkor a feladatunk az lenne, hogy a helyzet súlyosságának ellenére is tudjunk olyan abszurd, humoros, irreális, vagy éppen infantilis válaszokat adni, ami ugyan pont az ellenkezője a realitásnak, de éppen ezért alkalmas arra, hogy könnyen át tudjuk vészelni a helyzetet, és rátaláljunk a legjobb megoldásra. A humor, a dolgok átszínezése jókedvre derít, ami életben tart, életkedvet teremt, így képes életet adni másoknak is, és amikor a legnagyobb bajban is képes vagy a saját nyomorúságodon önfeledten kacagni, az azt jelenti, hogy belenevettél a halál arcába.

Számomra a humor és a mese az összekötő híd ember és ember, probléma és megoldás között, amit a mentorálási folyamatban is gyakran alkalmazunk az Aranymetszés Mentorprogramban.

 

/Szerző: