Miért nem múlik a fájdalom? A 40 feletti nők egyik legnagyobb titka

Sokszor érezzük úgy, hogy a derékfájdalom a korunk velejárója, vagy egyszerűen csak egy „rossz mozdulat” eredménye. De mi van akkor, ha a fájdalom gyökere nem a csontokban vagy a porckorongokban rejlik, hanem egy olyan izomban, amely közvetlen kapcsolatban áll az érzelmi állapotunkkal?
Ismerd meg a psoas-t (nagy horpaszizom), amit a modern holisztikus szemléletben csak „stresszizomnak” nevezünk.
 

Mi az a psoas, és miért hívjuk stresszizomnak?

A psoas a testünk legmélyebben fekvő izma. Ez az egyetlen izom, amely közvetlenül összeköti a felsőtestet (a gerinc ágyéki szakaszát) az alsótesttel (a combcsonttal). Biológiai funkciója a csípő hajlítása, de van egy sokkal izgalmasabb feladata is: közvetlen összeköttetésben áll az idegrendszerünkkel.
Amikor stressz ér minket – legyen az egy munkahelyi határidő, családi konfliktus vagy a mindennapi rohanás -, a szervezetünk „üss vagy fuss” üzemmódba kapcsol. Ebben a pillanatban a psoas ösztönösen megfeszül, hogy felkészítse a testet a menekülésre vagy a védekezésre.
 

A 40+ korosztály és a krónikus feszültség

A 40 feletti nők életében a stressz gyakran nem egy-egy pillanatnyi esemény, hanem egy állandósult állapot. A munka, a háztartás, a gyereknevelés és az idősödő szülők gondozása közötti egyensúlyozás közben a psoas szinte soha nem tud teljesen ellazulni.
 
Mi történik, ha ez az izom tartósan feszült marad?
1.Húzza a gerincet: Mivel a psoas az ágyéki csigolyákhoz tapad, a folyamatos feszültség előre és lefelé húzza a gerincet, fokozva az ágyéki görbületet (lordózis).
2.Beszűkíti a mozgásteret: A merev csípő miatt a járás és a mozgás nehézkesebbé válik, ami tovább terheli a derekat.
3.Érzelmi blokkokat okoz: A psoas-t „a lélek izmának” is nevezik, mert a benne tárolt feszültség szorongást, kimerültséget és alvászavarokat is okozhat.
 

Hogyan szabadulhatsz fel a fájdalom alól?

A jó hír az, hogy a psoas állapota javítható. Nem csupán fizikai gyakorlatokra van szükség, hanem a stresszkezelés és a tudatos jelenlét (mindfulness) ötvözésére. A mentorálás során pontosan ezzel foglalkozunk: megtanuljuk „kioldani” a stresszizmot, hogy a test és a lélek újra egyensúlyba kerüljön.
 
 

Hiteles források és szakmai háttér

Ha szeretnél mélyebben utánaolvasni a témának, íme néhány hiteles magyar nyelvű forrás és szakmai oldal, amely alátámasztja a psoas és a derékfájdalom kapcsolatát:
1.FizioArt Gyógytorna és Rehabilitáció: – Szakmai összefoglaló arról, hogyan okozhat a psoas diszfunkciója derék-, csípő- és akár térdfájdalmat is.
 
2.Súlypont Ízületklinika: – Gyakorlati útmutató és magyarázat az izom rövidülése és a deréktáji panaszok összefüggéséről.
 
3.Magyar Kineziológiai Alapítvány: – Részletes írás a psoas érzelmi és stressz-alapú megközelítéséről, valamint az „üss vagy fuss” válaszreakcióról.
 
4.Gerinctorna és Hormonegyensúly: – A Harvard Medical School tanulmányaira is hivatkozva mutatja be a krónikus stressz és a mély ágyéki izmok feszültségének kapcsolatát.
 
Ne hagyd, hogy a stressz irányítsa a testedet! Kezdd el ma a változást, és ismerd meg a fájdalommentes élet titkát.
 

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb panasz 40 év felett

Sokan ilyenkor végigjárják a megszokott utat:
orvos, masszőr, gyógytorna, gyógyszer, torna, krémek.

Néha javul.
Aztán visszatér.

És ilyenkor jön a kérdés: miért?

A tapasztalatunk az, hogy sok esetben a fájdalom nem pusztán fizikai eredetű.
A test gyakran akkor kezd el jelezni, amikor valamit túl sokáig tartunk magunkban.

Túl sok felelősséget.
Túl sok kimondatlan feszültséget.
Túl sok megfelelési kényszert.
Túl kevés pihenést.
Túl kevés önmagunkra figyelést.

A derék – szimbolikusan és fizikailag is – tart.
Tartja a testet.
És sokszor „tartja” az élet terheit is.

Az elmúlt években számtalan olyan nővel dolgoztunk együtt, akiknél a visszatérő fájdalom mögött nem sérülés vagy kopás állt, hanem hosszú ideje fennálló belső túlterheltség.

Ezért állítottunk össze 21 figyelmeztető jelet, amelyek segítenek felismerni, mikor reagál a tested a túl sokáig cipelt érzelmi terhekre.

Néhány példa a jelek közül:

– A fájdalom stresszes időszakban erősödik.
– Pihenéskor enyhül, de nem múlik el teljesen.
– Bűntudatod van, ha nemet mondasz.
– Nehezen delegálod a feladatokat.
– Úgy érzed, mindent neked kell összetartanod.
– Gyakran fáradt vagy, még akkor is, ha aludtál.

Ezek önmagukban még nem diagnózisok, de irányt mutathatnak.

A test nem az ellenségünk.
Nem büntet.

A fájdalom gyakran információ

És minél tovább figyelmen kívül hagyjuk, annál hangosabban próbál jelezni.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden fájdalom érzelmi eredetű, és a fizikai kivizsgálás nagyon fontos, és elsődleges!

De ha az orvosi leletek rendben vannak, és a fájdalom mégis visszatér, érdemes lehet más nézőpontból is ránézni.

A 21 jel célja nem az, hogy megijesszen, hanem hogy tudatosítson.

…mert a változás gyakran egy felismeréssel kezdődik.

Ha több jel is igaz rád, az nem ítélet, hanem lehetőség.

Lehetőség arra, hogy ne csak a tünetet kezeld, hanem a háttérben húzódó mintákat is.

A tested nem gyenge.
Lehet, hogy csak túl sokáig volt erős.

A felismerés gyakran csak az első lépés.

Ezért készítettünk egy 25 perces videót a 21 figyelmeztető jelről, ahol részletesen végigvesszük, hogyan jelezhet a tested érzelmi túlterheltség esetén, és hogyan tudsz tudatosabban ránézni a saját helyzetedre.

Ha szeretnéd mélyebben megérteni a jeleket, itt tudod megnézni a 21 figyelmeztető jel videót:

🔗 21 figyelmeztető jel videó

 

👉 Ha szeretnél orvosi/pszichológiai oldalról is hiteles forrásokat a krónikus fájdalom és lelki-stressz kapcsolatáról, érdemes elolvasni az alábbiakat:

A krónikus fájdalom és stressz összefüggései – pszichologuskereso.hu

Ez a cikk részletesen bemutatja, hogyan befolyásolja a stressz és a lelki megterhelés a fájdalomérzékelést, valamint hogy a stresszhormonok és az idegrendszer működése milyen módon erősíthetik a krónikus fájdalom tüneteit.

A krónikus fájdalom lelki és fizikai hatásai – Egészségkalauz

Ez a szakmai oldal összefoglalja, hogy a krónikus fájdalom nem csupán testi tünet, hanem jelentős érzelmi, pszichés és mentális vonatkozásokkal is jár — beleértve a depresszió, szorongás és stressz hatását is.

„A fájdalom az életem” – testi-lelki kölcsönhatás a krónikus fájdalomban – Mindsetpszichológia

Ez a magyar nyelvű pszichológiai blogcikk a fájdalom komplex természetét tárgyalja, kiemelve, hogy a krónikus fájdalom élménye biológiai és érzelmi komponensekből áll.

Normális esetben az ember érzi a tapintást, a hőt, a nyomást, és a fizikai behatás által kiváltott fájdalmakat. De nem csak akkor érzünk valamit, ha fizikai behatás ér minket, hanem belső szerveink működése vagy betegsége kapcsán is jelentkezhetnek különböző érzészavarok, elsősorban a fájdalom, és/vagy zsibbadás, amelyek közül az egyik leggyakoribb a lábzsibbadás.

Olvass tovább

A gerincoszlop egy olyan szelvényezett szerv, amely csigolyákból áll, a csigolyákat egymástól pedig a porckorongok választják el. Legegyszerűbben ezt úgy képzelhetjük el, mintha egymás fölé helyezett „Lego – ból” úgy építenénk tornyot, hogy az egyes építőelemek közé „szilikon pogácsákat” helyezünk el. A porckorong tehát egy olyan rugalmas, kerek és lapos, párnaszerű képződmény, amely a gerincoszlop minden egyes csigolyája között megtalálható. Kocsonyaszerű anyag veszi körül, és rezgéscsillapítóként funkcionál.

Porckorongsérv esetén egy vagy több csigolya nyomásának következtében ez a kocsonyás, gömb alakzat ellaposodhat, vagy akár ki is szakadhat, ezáltal súrlódáscsökkentő funkciója megszűnik, és fájdalmat okoz a környező idegekben.

Olvass tovább