, ,

A vállalkozó, aki a liftaknában kezdte, majd egy nagy cég igazgatótanácsi székig emelkedett, végül pedig újra visszaesett az aknába.

Avagy az ember aki az Egó-vaksága miatt  képtelen volt felismerni magában azt, aki tényleg megérdemli.

 

Történetünk főhőse Gábor. Gábor minimális nyelvtudással, de annál nagyobb lelkesedéssel indult neki Amerikának, hogy felfedezze magának az „ígéret földjét”, az új világot, kíváncsi volt, hogy mit rejteget neki ott az élet? 

Röviddel érkezése után a liftszerelés lett a munkája, amihez egyáltalán nem értett, de gyorsan beletanult, mint ahogy a nyelvet is hamar elsajátította. 

Keményen dolgozott, igyekezett magába szívni a szabadságot, a nagyban gondolkodást, kerülte a honfitársakkal való kapcsolódást, mert a helyiektől akarta megtanulni, hogyan működik az akkori világ legnagyobb gazdasági hatalma. 

Valljuk be az egónak sem volt híján, nem kellett érte a szomszédba menni, volt egy” Én vagyok a hát te ki vagy” szemlélete, nagy volt az arca, és még nagyon finoman fogalmaztam.

 

Az USA, az álmok földje

Nem volt terve az USA-ban töltött idejét illetően, de egyszer arra ébredt, hogy már 10 éve él ott, és érezte, hogy elfáradt, nem adott már neki annyit a kintlét, mint amit elvárt, kezdett kényelmetlenné válni az élet számára, nem akart tovább az államokban maradni.

Elege lett, gondolt egy nagyot, és azzal a lendülettel ahogy elhagyta Magyarországot, ugyanolyan lendülettel költözött vissza, és  elkezdte itthon építeni karrierjét. 

Jól építkezett, mindent bevetett, amit a tíz év alatt tapasztalt, látott, és benne marad az orrában a pénz, a sok – sok pénz szaga, amit közelről nem volt lehetősége megtapasztalni, de a “hiány” annál nagyobb tettvágyra sarkalta. 

Pénzt akart keresni, sok – sok pénzt, pozíciót, befolyást szeretett volna magának, mindazt , amiről a liftaknában olyan sokat álmodott, de ott csak álom maradt. Beindult, pörgött mint a búgócsiga, kapcsolatokat épített, méghozzá nagyon sikeresen, mert rövid időn belül egy gyorsan növekvő vállalat igazgatótanácsi székében ült, karrierjének liftje elérte a legfelső szinteket.

Közben elkezdett újra tanulni, akkoriban a turizmus érdekelte leginkább, és úgy alakult, hogy a szakma egyik legelismertebb szaktekintélye azon a főiskolán tanított, ahová Gábor, és akkori felesége együtt jártak másod diplomázni.

Egyik alkalommal a leendő új turisztikai trendről, a selfnessről hallgattak előadást, amiről persze akkor még mit sem tudtak, de felkeltette mindkettejük érdeklődését, és informálódtak, kitől lehet erről a témáról a leghitelesebb forrásból, a legtöbbet megtudni? 

Akkoriban én voltam a Magyar Selfness Szövetség ügyvezető igazgatója, és ahogy a Besenyő családban mondta az Öreg: „Rám esett a választás”. Egy szó mint száz, megkeresett a felesége, hiszen mégiscsak ő a nő, neki jobbak az érzékei, az intuíciója, tapogatózzon Ő.

Röviddel ezután Gáborral mi is találkoztunk, és kiderült, hogy kevés a közös vonás bennünk, de ezért, vagy ennek ellenére, de létrejött közöttünk „A” kapcsolat. 

 

Vannak helyzetek, emberek, találkozások, amik mindenképpen létrejönnek, akár teszünk érte, akár nem, akár el akarjuk kerülni, akár nem. 

Láttam abban a törekvő, harácsoló emberben a sérülékeny, mélyen eltemetett, számára egyértelműen nem létező lelkét, ami úgy kiabált a segítségért, mint fuldokló a mentőövért. Irónikus, és elkeserítő, szakmailag kihívás, és lehetetlen küldetés volt egyszerre.

Azt vettük észre, hogy egyre többet találkozunk, egyre többet beszélgetünk, több minden mellett a selfnessről, amiben egyértelmű kiugrási lehetőséget látott, mint ahogy én is. Közös gondolkodás, közös tervezgetés, és lépések, tettek, cselekvés követték egymást szép egymásutánban.

Nem sokkal ezután én is Gábor cégének az igazgatótanácsi ülésén találtam magam, ahová ő delegált, és ezzel koránt sem vállalt kis kockázatot magára. 

Előadtuk a “selfness világmegváltó folyamatát” a tanács tagjainak, akik termékértékesítésből éltek, és a haszonért, az extra profitért mindenre képesek voltak, gond nélkül hazudtak, becsaptak bárkit, természetesen egymást is.

Igyekeztem elmagyarázni, hogy ha a termékpaletta elé a nyilvánvaló hazugság szivárványa helyett az őszinte igazságot tennék, az olyan üzletté válna, amivel mindenki jól járna. Nemcsak ők, hanem az üzleti partnereik is, és közben a matek is szuperül kijönne, még az is lehet, hogy jobban mint addig. 

Ehhez azonban  le kellet volna cserélniük a mindent felülíró kíméletlen haszonszerzési vágyat, a “Gigantosaurus” egót lélek alapú, tudatos bölcsességre, de ez a legkevésbé sem sikerült nekik.

Ehelyett, mint az a bizonyos borjú az új kapura, na pont úgy néztek ránk, és kérdezgették Gábort, engem, és egymást, hogy: mmiii vvaaann? Mondanom sem kell, nem arattunk sikert, de a kapcsolatunk barátsággá érett, vagyis a kudarcból, komoly erényt tudtunk kovácsolni önmagunk számára.

 

Amikor a király meztelen

Gábor cége amilyen gyorsan emelkedett, ugyanolyan gyorsan meg is bukott, mert a cégvezetés, a döntéshozók olyan hazug, gátlástalan, és harácsoló módon irányították a vállalatot továbbra is, hogy az eredmény megjóslásához nem kellett elmenni az Orákulomhoz. 

Egyértelmű volt a közelgő bukás, csak ők nem látták, illetve nem akarták látni, mert a Dagobert bácsis dollár szemüvegen keresztül néztek mindent, ami már az akkorra jól kifejlett Egó-vaksággal együtt a lehető legrosszabb kombónak bizonyult, és kikerülhetetlen akadályként volt jelen a tisztességes siker felé vezető úton.

Már a velük való találkozáskor is érzékeltem ezt, és nem is rejtettem véka alá véleményem, mondtam, hogy tisztán látszik, hogy a „Király Meztelen”, de nemhogy nem vették sem jó néven, sem komolyan, még ki is kérték maguknak, hogy mit gondolok én magamról, és róluk.  

A cégnél, menetrendszerűen érkeztek a nagy bukás előtti feljelentések, majd a nyomozás, a teljes csőd, vagyonelkobzás, felelősségre vonása azoknak, akiket el tudtak kapni, a többiek mind menekültek, mint süllyedő hajóról a patkányok.

Gábor is menekült, bár Ő koránt sem volt patkány, de őt is elkapta a gépszíj, erősen megcsapta a mozdony füstje, úgy érezte nincs kiszállás, ez egy ilyen műfaj, ezt a játékot így játsszák, ez van, ezért a pénzért ezt kell csinálni, ezt várják el tőle, és legyünk őszinték, tetszett is neki a nagyvilági élet. 

De véget ért az álom, fel, és rá kellett hogy ébredjen, hogy nem maradhat Magyarországon, és legnagyobb fájdalmára, kényszerűségből újra el kellett hagynia hazáját, családját, bár velük ekkorra már kriminális, és katasztrofális volt a kapcsolata, mert a nagy arc tarolt mindent, mint a tűzvész.

Az új cél, Anglia

Most nem kalandvágyból, hanem kényszerből, és nem az USA-ba, hanem Anglia ködös szigetére költözött,  ahol ha nem is a liftaknában, de újra kétkezi munkásként volt kénytelen új életet kezdeni 

Már nem az volt a kérdés, hogy melyik több százezer forintos öltönyében száll be a céges 7-es BMW- jébe hanem az, hogy milyen számú busz szállítja a munkahelyére. Ez a jármű nagyobb is volt mint a régi, sofőr is „járt” hozzá, mi kellhet ennél több, kérdezhetnénk nem kis iróniával?

Megismerkedésünk, barátságunk után, mint ahogy már írtam, sokszor beszéltünk, igyekeztem neki megmutatni azt a mély őszinte lelkét, amit azonnal megláttam benne, de a saját „egó vakságától” ezt Ő képtelen volt felismerni magában.

Sok – sok év telt el azóta. 

2020 tavaszán, amikor újra találkoztunk, egy “sokkal kisebb képernyős televízión nézte a híradót”, miközben mindketten nagyon csodálkoztunk, hogy mennyit változtunk, és mindketten előnyünkre.  Elkezdődött egy olyan minőségi, és intenzív munka, aminek a csodájára lehetett volna  járni, ha ez búcsújáró hely lenne, de nem az. 

Húsz év tapasztalata azt bizonyítja, -bár ezt teszem hozzá nyíltsisakosan keresem is-, hogy mindenkiben, még a legelvakultabb, legdemagógabb egoistákban is ott van a személyisége legmélyén, az egyénisége mögött a lélek.  

Azonban olyan mélyen el van temetve a szeretethiány, sértődöttség, félelem, érintéshiány, az őszinte kommunikáció hiánya alá, hogy ezek az emberek kénytelenek abban a hitben leélni egy egész életet, hogy nekik nincs, és  nem is lehet a lélekkel, érzékiséggel, finomra hangoltsággal kapcsolatuk. 

Ezért ők, bár nem tudatos pótcselekvésből, de a másik utat, az egó útját választják, ami minden esetben kivétel nélkül, csak idő kérdése, hogy mikor fekteti őket újra két vállra. Egyszer csak menetrendszerűen megjelenik baleset, betegség, kudarc cunami formájában, és vagy változtat, vagy nem éli túl.

Az biztos, hogy nincs újjászületés halál nélkül, ez a létezés törvénye, és ezt vagy önkét teszi meg valaki, vagy kényszerre, de mindenképpen bekövetkezik.

Gábor változtatni akart, végére akart járni minden miértnek, elege volt az elején mindig reménnyel teli, de végül sikertelen próbálkozásokból, látszasikerekből, a menekülésekből, kudarcokból, és elég érettnek, felkészültnek érezte magát ahhoz, hogy mérlegre álljon, és lapot terítsünk.

Az önmegismerés szerelemhez hasonló vágyával érkezett. és bele vetette magát az akkor még bizonytalan, és számára -legalább is ilyen szinten, ilyen mélységben- szinte ismeretlen világába. 

Azzal nyitott, hogy az elmúlt hét évben, amit Agliában töltött hiszem, vagy nem, abból élt, amit korábbi találkozásaink alkalmával megtanult tőlem, és szeretné folytatni, és most végig is csinálni. Tanulni szeretne, önmagáról, a lélekről, az ok – okozati összefüggésekről, és fuzionálni szeretné eddig megszerzett tudásával, tapasztalásával. 

Elhatározta, hogy szeretne végre  egy valóban értékes, boldog emberré válni, olyanná, aki titkon mindig is szeretett volna lenni, de az a fánya egó mindig felülírta a lélekúton megkezdett első lépéseit, és a bukásba, veszteségbe taszította kíméletlenül.

 

Elkezdtük

Végigmentünk a múlton, teremtettünk jövőt, rendeztük a párkapcsolat kérdéskörét: elsősorban önmagával, volt társakkal, szülőkkel, gyerekekkel, testvérével. A mára már kicsire zsugorodott “képernyőméretet” még inkább “takaréklángra állítottuk”, és az a csoda, amiről folyamatosan hallott tőlem, szépen, finoman, elkezdett minden terület felöl visszaigazolást nyerni.

Egy egészen más önmagára ismert rá a találkozások folyamatában, ami 10 hetet vett igénybe nála, és nem gondolta, hogy mennyi “apró” gondolat, téveszme, beidegződés, hamis vágy, önszabotázs, egó okozta vakság állt addig a valódi sikere útjában. 

Annak ellenére, hogy nem tudjuk mi van a viselkedésünk mögött dinasztiális, genetikai, epigenetikai szempontból, attól még ez nagyon is hat ránk, és úgy éljük meg, mintha egy láthatatlan ellenséggel kellene folyamatosan viaskodnunk, mint Don Quijote da la Mancha-nak, aki az órásnak hitt szélmalommal harcolt.

Most az az ember, aki megjárta a föntöt, és a lentet, és jegyet váltott a „Változás szuper expresszre”, és úgy jött ki az egó rabságából mint  Ariadne a labirintusból, és rátalált végre önmagára. 

Most rendezett családi, párkapcsolati, és egyre rendezettebb anyagi körülmények között él, és tele van most már őszinteségen alapuló tervekkel. Ez egy olyan teljes átalakulás, ami szerencsére korántsem ritka, de sajnos még általánosnak nem mondható. 

A mentorálási folyamat végén kaptam tőle egy könyvet:  Robin Sharma: A szerzetes aki eladta a Ferráriját, amibe a következőket írta: „János Barátomnak, Mentoromnak, örök hálám jeléül. Köszönöm, hogy megmutattad az igaz utat. Szeretettel Gábor”

Ha te is szeretnél egy hasonló szintű változást és sikert létrehozni az életedben, a vállalkozásodban, akkor keress meg, és megbeszéljük, hogy a programunk neked is való-e?!

Kattints ide a kapcsolatfelvételhez!

Varga János

A szintugrásban lévő vállalkozók mentora

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

Hogyan lett az alkalmazottaival, ügyfeleivel ordibáló „baltás gyilkosból” kenyérre kenhető „buddhista szerzetes”?

Avagy a 100 milliós cégtulajdonos, aki nemzetközileg is elismert minőségbiztosítási szaktekintély volt, de fékevesztett dühe miatt elbukta a cégét, és  2 házasságát is.

István egy budapesti, több diplomás egyetemi tanár, aki nem mellesleg feltaláló, biológus, közgazdász, egy nagyon okos, informatív, hiteles, szókimondó ember. 

Bár a szókimondó kifejezés meg sem közelíti a nyers valóságot. Nála bármikor felmenet a pumpa, ezért nem kellet neki, hogy a toalett mellé üljön. 

Mivel a minőségbiztosítás (ISO) volt a szakterülete, sok időt töltött “külső” munkán, cégeknél – vállalatoknál. Ez a szakma éppen arról híres, hogy  könnyű ellenségeket szerezni, hiszen a hibákra való rámutatást senki sem szereti. 

Istvánnak minden ilyen helyzet kifejezetten csemege volt, bármelyik pillanat alkalmas volt számára, hogy belekössön valakibe, beszóljon valakinek, megalázzon, vagy megszégyenítsen valakit, és nem számított, hogy a takatítónőről van-e szó, vagy a vezérigazgatóról, ő nem volt válogatós.

Folyamatosan arról panaszkodott, hogy hogy bír el a Föld ennyi hülyét ilyen kis helyen, hogy hogy lehet, hogy ennyi az elmeháborodott, félnótás, tehetségtelen idióta? Miért van ő körülvéve ennyi együgyű egysejtűvel, és szörnyű, hogy az ilyenek még szaporodnak is.

 

Féktelen düh

A Jó Istennek, vagy hívhatjuk életnek is, – kinek – kinek álláspontja szerint-, a lényeg, hogy szerencsére van humorérzéke. Valószínű ezért, vagy a nem létező véletlennek köszönhetően egyszer mi is találkoztunk, elérhetőséget cseréltünk.

Röviddel ezután kérésére elküldtem neki egy anyagot, amin abban az időben dolgoztam, mert érdekelte a téma, és valamiért én is felkeltettem az érdeklődését. Az anyag fontos volt számomra, régen kutattam, sok időt, energiát tettem bele, és volt bennem egy félsz, hogy miért adom ki a kincsemet egy vad idegennek, de a lelkemre, az intuíciómra hallgattam az eszem helyett, és milyen jól tettem…!

Az anyag, egy 30 oldalas Project Brief volt, és az amit visszakaptam, olyan volt, hogy nem jutottam szóhoz. Szóról szóra átnézte, megvéleményezte, mit hova, mit miért nem, mit igen, és mit javasol helyette. Kész voltam.

Így ismerkedtünk meg.

A benne lévő zseninek, akit csak csodálni lehet, volt egy másik énje, a dühöngő fenevad, a megfékezhetetlen vadállat, aki amikor átvette az irányítást, ott kő kövön nem maradt. 

Meg volt győződve róla, hogy ő maga Berzebuk, és amikor “megjelenik”, mindenki fusson amerre lát, mert olyankor a dühe mellett, az elszabadult fizikai erejét sem tudja kordában tartani. 

Abban a tévhitben élt, hogy Ő nem lehet a mesebeli szörnyeteg, aki egyébként a jó királyfi, csak el van varázsolva, akihez eljön a szépség, és megtöri a varázst. 

Azt gondolta az élete magáért beszél, ez van, ő ilyen, és ezen, senki nem tud, és ezen nem is lehet változtatni.

 

Több száz, nem ritkán több ezer embert foglalkoztató cégnek volt a minőségbiztosítási szakembere, közben Európa minden táján nagyon magas szinten oktatta is a minőségbiztosítást, és több témában oktatott, egyetemeken is.

Közben indulatossága miatt a családi élete romokban, két házasság, és gyerekek hullottak ki a rostán, mert a dühe mindig ott vicsorgott benne, mint a sakál, aki éppen lakmározik a tetemből, és nem adja a jussát.

Második feleségével együtt csinálták az ISO-t, de közel egy időben mindkettő kilhullott az életéből. 

A munkájával egyre inkább elégedetlenek voltak, többen perrel fenyegették, tanítási óraszámai lecsökkentek, autója is tönkrement, és észrevette, hogy az egész világ összefogott ellene. Most már, nem hogy mindenki hülye volt körülötte, de arcátlanul bunkó, és fogyatékos is, mint ahogy mondogatta, „azt nem tudom, hogy talál egyedül haza, aki ilyen …”

A pszichés problémák, amik nyilvánvalók voltak, hozták magukkal édestestvéreiket, a gerinc, és hát panaszokat, cukorbetegséget, magas vérnyomást. 

Egy csendes faházba költözött messze Budapesttől, és a világ zajától, és magányosan élt, mert ekkorra mindenki elfordult tőle, és egyedüli társasága hol egy, hol több kutyus maradt csupán. Így nem lehetett rámondani, hogy a kutya sem néz rá, de azt igen, hogy csak a kutya, senki más. 

Továbbra is zseni volt, és továbbra is őrült. Aki arra tévedt véletlen, és nagyobb sebességgel, mint „kellet” volna, baltát ragadott, és ordítva  rontott neki az autónak, és sofőrjének is. Innen ered a „baltás gyilkos „elnevezés.

 

Segítséget kért, és nagyon sokat dolgoztunk. 

Elmondása szerint, azon kevés ember közé tartoztam az életében, akiben megbízott, akire felnézett, és akinek adott a szavára.

Lassan de biztosan kezdett lecsendesedni, és rámutattam, hogy „a sorozatos sikertelenségek mindegyike kivétel nélkül az önmagad tükörképeként van jelen, és nemhogy mindenki hülye, hanem éppen ellenkezőleg, (habár a legtöbb esetben nem tudatosan, de tudat alatt mindenképp), neked szeretnének segíteni”. 

Azt tapasztalom, és ez nemcsak a fenti példa szerint, hogy amikor őszintén, elvárások, és feltételek nélkül kezdjük a másik embert szeretni, szinte mindenki kezes báránnyá (de nem birkává) változik, rejtekhelyéről előbújik a lélek, és minden megváltozik, az örök télből örök nyár lesz, mint Narniában.

István nem állt le a tanulással, folyamatosan fejlesztette magát, maradt egy egyetem, ami befogadta, és taníthatott, kutatott, „feltalált”, közel- és távol keleti országok is érdeklődtek találmányai iránt. Volt, hogy 5 nap alatt 300 oldal szakmai anyagot írt meg. 

Azt mondtam neki, hogy a munkába forgatott energia nagyon helyes hozzáállás, de azt is megkérdeztem, mi a helyzet a harag faktorral? 

Extrán sok időt fordítottunk erői jó oldalon való működtetésére, és sikerrel. 

Talán furcsa lehet az erői kifejezés, mert ez nem egy önjelölt Jedi képző, de tény, ami tény, már Yoda mester is megmondta, hogy erő egy van, az egyik végét a Sithek, a másik végét a Jedik működtetik, csak mindenki a maga rendszerében másként, és másként.

 

Ikertulajdonságok: Pro és kontra

Már többször beszéltem az ellentétpárok kontra ikertulajdonság kérdéséről. 

Ebben a világban, amiben élünk, hogy egy példát mondjak csupán: a Föld Nap felőli oldala mindig napos, a másik oldal mindig sötét, és amikor ezt megfelelő távolságból nézzük, ez nem (vagy – vagy), hanem (is – is). 

Ugyanígy, az etalon rúd egyik, és másik végén lévő, de nem megegyező tulajdonságok is nem ellentétei egymásnak, hanem ugyanannak az egynek más  más minőségbeli megnyilvánulásai, vagyis egymás ikertulajdonságai.

Amikor az egyik véglet láthatóvá válik, a másik is jelen van, bár lehet, hogy nem látható, de attól nagyon is ott van.

Ez a szemlélet, módszer, rendszer segítette Istvánt abban, hogy értelmezze a benne élő őrültet, és a zsenit, ez segítette abban, hogy a számára nagyon is ismert aranymetszés arány szabályát be tudja építeni új életébe, és ez vezette ki meggyötört lelkét az elméje rabságából.

Ebben az időszakban ismerkedett meg egy nagyon magasan kvalifikált nemzetközi üzletemberrel, aki hozzám hasonlóan meglátta belső értékeit, és megismertette Istvánnal a Buddhizmust. Ez a tény azt is jelenti, hogy a magasan kvalifikált üzleti életben is alanyi jogon van már jelen a tudatosság, és ez duplán jó hír.

Mindaz, amit tőlem tanult, és az, amit ehhez a számára új vallásából hozzá tudott tenni, teljesen megváltoztatta ŐT. Innen ered a „szerzetes” kifejezés.

Teljesen átalakult, minden szinten megváltozott. 

István ma már úgy beszél régi énjéről, mintha az egy teljesen másik ember lett volna. Ki, és megbékélt önmagával, rendezte a volt feleségekkel, gyermekeivel a kapcsolatát.

Volt élsportolóként, újra intenzíven elkezdett sportolni. Figyel magára, testben, lélekben, tudatosságában. Nincs gerincfájdalom, a vércukorszintje normalizálódott a vérnyomásával együtt.

 

Amennyiben te is eljutottál odáig, hogy felismerted, hogy ahogy eddig éltél, az a gondolkodásmód, az a stílus, az a cselekménysor, és azok az eredmények több szinten rombolóak voltak magadra, környezetedre, vállalkozásod, céged sikereire egyaránt, és változtatni szeretnél, sőt szintet szeretnél ugrani, akkor kérj szakirányú segítséget!

Kérj egy 45 perces ingyenes telefonos perspektíva konzultációs időpontot, ahol meg tudjuk nézni, hogy tudunk-e neked is segíteni az Aranymetszés Módszerrel!?

Kattints ide az időpont foglaláshoz!

/0 Hozzászólás/Szerző:
, ,

A vállalkozásodban folyamatosan férfiként viselkedsz, de közben belül szinte ordít a kislány, hogy felszínre szeretne jönni?

A vállalkozásodban folyamatosan férfiként viselkedsz, de közben belül szinte ordít a kislány, hogy felszínre szeretne jönni?

Avagy sztori a cégvezetőnőről, aki ikertestvérére vasálarcot veretett, és bebörtönöztette.

 

Gertrúd egy székesfehérvári országos cég régióigazgatója, negyven éves, két gyermek édesanyja, egy sikeres üzletasszony, akit úgy a kollégái, mint a partnerei tisztelnek, és felnéznek rá. Egy szinte irigylésre méltóan sikeres életet tudhat magáénak, és látszólag minden rendben a testével, a lelkével, a gondolkodás módjával, ugyanolyan jól működteti jelenleg is az életét mint eddig is tette. 

De az éjszakák egyre intenzívebbek, na nem úgy mint régen, pedig a párkapcsolat is rendben, és amúgy tényleg minden szuper, de az alvás területén elkezdett valami nagyon nem stimmelni. Álmai egyre vadabbak, félelmetesebbek kezdtek lenni, olyannyira, hogy rendszeresen úgy ébredt, mintha letusolt volna. 

Reggelente amikor tükörbe nézett nem rémeket látott, mint álmaiban, de egy rémesen kinéző embert mindenképpen, ami a nyugalomra a legkevesebb okot sem szolgáltatta, viszont megalapozta a jogos aggodalmat, amihez társult egy kézzelfogható érzés, miszerint “velem valami nagyon, de nagyon nincsen rendben.” 

Eddig abban a tévhitben élt,, hogy ami volt az elmúlt, hol van már a tavalyi hó…., előre nézzünk, ne visszafelé. „Nem hisztizni, céltudatosan cselekedni”

Sok tíz évvel ezelőtt nagy divatja volt egy mondásnak: „munkásököl vasököl, oda üt ahova köll”, és az ironikus használati utasítás, hogy csak vigyázzunk elvtársak, hogy az az ököl, nehogy minket csapjon fejbe! 

Eddig a reggeli smink, szinte rutinszerűen pikk–pakk ment, és rendszerint meghozta a várt eredményt. Ezt a folyamatot Gertrúd viccelődve mindig úgy hívta, hogy megyek „felrakom az arcom”, amiben azért csípőből van egy erős áthallás. A sminkelés mostanában jobban hasonlított a vakoláshoz, aminek el kell fednie minden fájdalmat, rémálmot, összetörtséget, ráncot. 

Ekkorra már úgy jelent meg a fájdalom az arcán, mint egy ledfal reklám, csak az nem vette észre, aki vak volt, nehéz energiái folyamatosan vele voltak 0-24-ben, legyen szó céges, vagy magánéleti szituációról.

A takargatás sokáig egész jól ment, de egy idő óta egyre inkább nem sikerült, sőt a közeli emberek, a belső kör óvatosan elkezdtek kérdezősködni, és a külső kör is egyre jobban pusmogott a háta mögött.

Jöttek a panaszok, tünetek, fájdalmak, ezen belül a jéghegy csúcsa a hát fájdalma volt, aminek kínja már elviselhetetlenné vált a számára. Elindult a gyógykezelés lavina: gyengébb, majd erősebb gyógyszerek, kineziológiai tapaszok, masszőr, mozgás-, és légző gyakorlatok, vagy a kemény sport, amivel eddig sikerült szétütni az aktuális terheket (túlterheléssel kezelt túlterhelés), majd csontkovács, köpöly ide, és a köpök oda, mert  nem szűnt, de cserébe folyamatosan erősödött a fájdalom. 

Egyre inkább hatalmába kerítette a gondolat, hogy „mindent meg tudok csinálni, bármelyik pasit (és minden szempontból) két vállra fektetek, nem igaz, hogy pont ez az izé fog kicsinálni”? Nem bírom tovább, meg akarom oldani, de egyedül nem megy, segítséget kell kérnem.

A facebook posztjainkon keresztül talált ránk, kért telefonos perspektíva beszélgetésre időpontot. A megbeszélésen kiderült, hogy tudunk neki segíteni, másrészt, hogy pont a mi segítségünkre van szüksége, és eljött az első találkozás napja.

Így kezdte: „Figyeljen, ugyan nem ismerjük egymást, de nem kertelek,  azért fordulok Önhöz, mert nem látok más kiutat, világ vége van, hiába mondanék mást, ez van. Nagy bajban vagyok, segítsen.” 

A felvezető beszélgetés során kiderült, hogy 8 évesen elvesztette édesapját, első gyermekként “apu kedvence” volt, és energikus, mindenben kotnyeles kislányként mindent megtanult az apukájától, amire nagy szüksége is volt, hiszen automatikusan ő lépett előre, és kénytelen volt átvenni a családfői feladatokat. Egyik napról a másikra felnőtt, kortársait, a fiúkat, és a felnőtteket is meghökkentő kitartással és meghazudtoló következetességgel oldotta meg az élet által rárótt feladatokat.

Sokan emlékezhettek Leonardo DiCaprio A vasálarcos című 1998-as filmjére, ahol a gonosz ikertestvér vasálarcot veretett a finomra hangolt, lélekember ikertestvérére, és börtönbe záratta, hogy ezzel akadályozza meg, hogy a jó testvér jogosan trónra kerülhessen, és JÓ KIRÁLY lehessen.

 

Kivétel nélkül mindenkinek minimum két énje van:

  • az agyas, egós, diktatórikus, leuralós, számító, mindenáron győzni akaró, logikus, stratéga, akarnok…, ez a hamis énünk, az EGO
  • a szeretetteljes, jóhiszemű, kedves, segítőkész, érzelmes, tiszta, gyermekien őszinte, nyugodt, szemlélődő…., ez a valódi énünk, a LÉLEK

Gertrúd ikertestvére szimbolikus, hiszen Ő nem más, mint a másik, a valódi énje. 

Így esett, hogy nyolc évesen, a lelkes, szeretetre, gondoskodásra, játékra, nevetésre vágyó egyik ikertestvérre vasálarc került, akit a kemény logikus, céltudatos másik ikertestvér a legmélyebb tömlöcbe zárt, és úgy tűnt, hogy meg is feledkezett róla egy életre.

Innentől kezdve, csak a férfias jegyekben, maszkulin tulajdonságokban bővelkedő Gertrúd élt a felszínen, aki előtt nem volt akadály, amit jó tanulmányi eredményei, diplomái, jobbnál jobb pozíciói szegélyeztek. 

Ha korjelenséget vizsgálnánk, ő testesíti meg a női testben férfi jegyek emblematikus tulajdonságait: a „cicis pasik” „tökös csajok”, irányzatot. 

Önmagában azzal semmi baj nincs, hogy a hölgyek az örökös kettes (háttérszereplő) személyi számból ki akarnak törni, és az egyes (vezető) pozíciót akarják betölteni, sőt…

Tapasztalatom, és meggyőződésem szerint is a valódi tiszta, és érzéki női, intenzív energia nélkül sem cég, sem család, sem párkapcsolat nem működhet hosszú távon, de itt nem ez volt a helyzet. 

Gertrúd ekkora már nem csak identitásválságba került, hanem identitásrabságba süllyedt, teste minden eszközzel jelezte felé, hogy ez így nem jó, változtatni kell, de nem tudta, hogy mit, hogyan, és milyen irányba…? Ott volt a feladat, és, mint eddig minden feladatot, ezt is meg akarta oldani, és most. 

A legnagyobb megdöbbenést az okozta számára, hogy az általa tudatalatti pótcselekvésből,  túlélésből bebörtönzött érzelmes, szeretetre vágyó, ártatlan kislány nem hogy él, de unja az álarcot, felszínre, a napra, a fényre akar kerülni, élni szeretne végre, és már arra is kész volt, hogy koronával a fején uralkodni tudjon.

Te kedves olvasó, ismered-e a másik éned, az eltemetett, és/vagy naponta többször váltogatott álarcaidat?

Folyamatosan találkozom azzal a tévhittel, hogy “én ilyen vagyok és kész”, és nagyon ritkán látom azt, hogy a dolgok másik oldalát is szeretném látni, vagy még inkább meg szeretném vizsgálni, és hogy be akarok nézni a függöny mögé. 

Na persze a kukkolás minden formája kifelé, mélyrehatóan, és intenzíven működik, másról szeretünk mindent is tudni, de saját magunkkal kapcsolatban már egészen más a helyzet, koránt sem vagyunk annyira tettre készek, és aktívak. 

 

A világban amiben élünk, tudod, vagy nem, hiszed, vagy nem, és elég csak a Földet néznünk, a hideg a meleg, a nappal a sötét, minden egyszerre van jelen ugyanúgy, mint ahogy a hamis, és a valódi énünk. 

Ezek mind, mind ikertulajdonságként élnek bennünk, és mi döntjük el, hogy ellentétpárként, “vagy–vagy”–ként, tekintünk–e egy téma két egymástól eltérő tulajdonságára, vagy egységként, “is–is”-ben gondolkodunk róla.

Az “is – is” – ben, és ikertulajdonságban való gondolkodás minden felmerülő, vagy eldöntendő téma kapcsán irányadó, így annak az elfogadott gondolkodásmódnak a területén is, mint  a siker: 20% stratégia, és 80% mentális felkészülés. 

Igen ám, de ez utóbbinak, ha az aranymetszés szerinti nagyobb részét nem az EQ, vagyis a lelki intelligencia teszi ki, hanem mindent az IQ ural, a várt, vagy lehetséges eredmények menetrendszerűen elmaradnak. 

Még Bill Gates is, aki jelleméből adódóan elég megosztó figura, időről időre kivesz magának egy-két hetet, amikor nem szólhat hozzá senki, „csak” a könyvei, a gondolatai, az érzelmei, és megérzései kapnak teret. 

Nyilván ő azért csinálja így, mert neki ez a legjobb, legcélravezetőbb, de ez korántsem az egyetlen, és nem biztos, hogy a legjobb megoldás, de neki ez vált be. Te kedves olvasó mit teszel a belső békéd megteremtéséért, fenntartásáért, mivel, milyen módon éred el a 80% mentális felkészülést?

 

Az a cég, aki ebben az exponenciálisan gyorsuló kirakat világban nem kezdi el a belső utakat is felfedezni, az nem tudja azokat a szintugrásokat meglépni, amire már az eddigi ismeretei alapján többször is képes volt. 

Miből gondolod, hogy ha a fejedet, tehetségedet használva komoly sikereket tudtál elérni, akkor a lélek útján nem tudnál ugyanolyan sikeres lenni? Aki tehetséges, az tehetséges.

Ehhez nem kell elmenni a Himalájába, nem kell beköltözni hónapokra egy ashramba, nem kell végigjárni a Camino-t kétszer, és egy félszer,  és nem kell betéve tudni a bibliát sem, éjt nappallá téve jógázni, vagy mantrázni.

Elég a helyes hozzáállás, a kellő fájdalom, az őszinte bizalom, tudatos belső igény, és egy tökéletesen működő rendszer, és a hozzá kapcsolódó módszer.

 

A minap egy hölggyel való terápiás találkozón merült fel az igazmondás kérdése, hogy ki mennyit hazudik tudatosan, vagy tudat alatt magának, másoknak, ki mennyire őszinte, ki hány szerepet játszik, hány álarcot visel? A hölgy azt mondta: “János, ha így nézzük, magamat is beleértve, egy őszinte embert sem ismerek. 

Gertrúd azonban egy őszinte ember, minden tiszteletem az övé, hiszen, lépett egy „hétmérföldeset” bőven a komfortzónáján túlra, az agya minden félelme, és tiltakozása ellenére, igaz, fájdalma által erősen motiváltan. 

A találkozások során, a kemény „pasiból” előmerészkedett a kislány, aki már nem félt, nem ijedt meg a napon a saját árnyékától, néha sírt is, hol az emlékek nehézsége okán, hol örömében, hol a felismerések, összefüggések érzelmi hullámai miatt.

Ahogyan az” ikertestvérén” rajta volt a vasálarc, nyolc évesen ugyanúgy rákerült őrá is, és ahhoz, hogy tartós megoldás szülessen, mindkét álarcot le kellett venni. 

Levettük.

 

Őszinte csodálattal vagyok minden ember – ügyfél – cégtulajdonos… felé, aki mer: „mérlegre állni”, “lapot teríteni”, „sebezhetőnek lenni”, és mer szembenézni azzal az önmagával, akiről azt sem tudta, hogy létezik.

Te kedves olvasó, hol tartasz az álacviselés, az igazmondás, a mélyen megbúvó másik én témaköreinek feldolgozásával? Kérlek gondolkozz el ezen…!

Általában 8 – 10 – 12 hétig tartanak a programok, de Gertrúd esetében a tudatos jelenlét, az együttműködés intenzitása, az átlagosnál gyorsabb eredményt hozott, és három hét alatt megszületett a csoda.

A szó szoros értelmében újjászületett, élt már benne a kislány, elmúltak a fájdalmak, és a ráncok, elmúlt a kérdezősködés, és a pusmogás is, és a felső vezetés is megkereste, hogy terveik vannak vele.

Az identitás rabságból szintugrás, ezt nevezem sikernek, büszke vagyok rá!

Ha bevallod magadnak, ha nem, Te is biztosan viselsz valamilyen álarcot. 🙂

Kommentben írd le, hogy mit tapasztalsz magadban, és a környezetedben ezzel kapcsolatban, milyen gondolatokat ébresztett benned ez a történet!

Jelölj be ismerősnek, írj nekem messengeren, ha bármi kérdés felmerült benned ennek kapcsán!

Kattints ide a kapcsolatfelvételhez!

Varga János

A szintugrásban lévő vállalkozók mentora

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

Ha már kamasz korodban kidobott apád az utcára…

Ha már kamasz korodban kidobott apád az utcára, akkor ne csodálkozz ha a vállalkozásodban is a folyamatos meddő küzdelem és a megfelelési kényszer lesz az úr.

Éppen azért küzdesz annyira, mert titkon arra vágysz, hogy folyton lenullázd magad. Lehet, hogy téged a folyamat motivál, az eredmény pedig megbénit?

Ez elég perverz, nem gondolod?

De miért is csinálod ezt magaddal?

Gyakori tévhit, hogy egy vállalkozónak bátornak, vakmerőnek kell lennie ahhoz, hogy sikeres legyen. Azonban a folyamatos macsóskodás oda vezethet, hogy már magáért az „én vagyok a falu bikája” érzésért csinálod az egészet, és az eredmény egyrészt nem prognosztizálható, másrészt már nem is számít. Elég, ha látják, hogy Te milyen erős, jómódú, jóképű és sikeres vagy…

Ez az ész nélküli folyamatos pörgés pótcselekvés, amellyel folyamatosan bizonyítani akarod az ellenkezőjét annak, amit gyerekkorodban a fejedre olvastak, hogy nem vagy elég jó! Maga a folyamatos cselekvés hamis biztonságérzetet ad, ám eredményt annál kevésbé tudsz elérni általa. 

Felmerül a kérdés, hogy miért jó ez neked, hogy valójában mi ezzel a célod, és hogy van-e egyáltalán konkrétan megfogalmazott, határozott cél, amit el szeretnél érni? Nyilván nincs, mert ha lenne, akkor már rég elérted volna. Vagy mindig vannak új célok, de valahogy a lényeg mégis elveszik a nagy hajsza közben…

Ha gyerekkorodban azt kaptad, hogy semmirekellő vagy, semmit sem teszel és gondolsz jól, és éppen azokra az emberekre, a szüleidre nem számíthatsz, akik a legközelebb állnak hozzád, akkor az alapvető életbe vetett hited, az ősbizalmad sérült meg. 

Ezek után még mindig csodálkozol, hogy megbénít téged az elért eredmény, a siker, és a beteljesülés lehetősége?

Ez az érzés végigkíséri az életedet, és felnőtt korodban is jelen van, bár akkor már kevésbé emlékszel a valódi okaira.

Folyamatosan keresed a stabilitás érzését különböző pótcselekvések formájában, ami nem hoz valódi megoldást. 

  • Hajszolod az anyagi biztonságot, de igazán sosem éred el, mert meg sem tudod fogalmazni, hogy mi az az összeg, amitől már biztonságban éreznéd magad.
  • Folyamatosan új lehetőségek után kutatsz, és új dolgokba fogsz bele, mert azt hiszed, hogy ezzel együtt majd egyszer megtalálod a valódi motivációd, ami biztonságot adhat.
  • Eközben egyre nagyobb energiát emészt fel az újabb és újabb projektekbe való befektetés időben, szellemi téren és természetesen pénzben is. 
  • Túltolod az élvezeteket, ( túlevés, túlivás), túlhajtod magad a munkában, és/vagy az edzőteremben, ezzel a pótcselekvéssel menekülve a problémák elől, aminek biztos kiégés a vége.

Úgy jársz, mint  ahogyan az a vállalkozó barátunk is, aki megjárta a hadak útját külföldön, dolgozott liftszerelőként, és volt igazgatótanácsi tag is, még sem találta meg azt a célt, és eszközt, amivel az érzelmi és anyagi stabilitást el tudta volna érni az életében.

Amikor találkoztunk Gáborral, már sok mindenen túl volt. Külföldön élt és dolgozott, ahol már próbálkozott néhány üzleti és life coach-csal, elolvasott egy sor könyvet, még sem találta azt, hogy mi akadályozza meg a „nagy ugrást”, amivel megválthatja az életét.

Amikor hazajött, először Jánossal kezdtek el dolgozni, de egy ponton a családi kapcsolatok tisztázása okán én is bekapcsolódtam a folyamatba. 

Gábornak kifejezetten rossz viszonya volt a szüleivel, a testvérével, úgy érezte, hogy sosem kapta meg azt a szeretetet, amire vágyott volna. Egy sor megaláztatás érte gyermekkorában, volt, amikor kamaszként szó szerint kidobta az apja az utcára télvíz idején, és csak a nagymamájánál talált menedéket. Úgy érezte, hogy a testvérét sokkal jobban szeretik, és kivételeznek vele, pedig semmivel sem volt sem okosabb, sem szebb, mint ő. 

A kitaszítottság érzés, a „mindig bizonyítanom kell” nagyon erősen élt benne világ életében.

Ezzel a családi „hátizsákkal” indult neki az életnek 18 évesen. 

A családkutatás során kiderült, hogy a család egy része az ötvenes években váratlanul és megmagyarázhatatlanul külföldre költözött, és megszakítottak minden kapcsolatot az itthoniakkal. Ezzel Gábor a gyökereit is elveszítette, nem csak a saját magába vetett hitéért kellet küzdenie, hanem azért is, hogy meg tudja stabilan vetni a lábát az életében. 

 

Nagyon mélyen élte meg a gyökértelenség érzését, folyamatosan bizonyítani akart, újabb és újabb projekt ötleteket gyártott, és egy részüket meg is tudta valósítani. Azonban amikor valamivel elkészült, valamit sikerre vitt, újra elveszítette a motivációját, és tovább állt. 

Azt érezte, hogy folyamatos küzdelem az élete, és már csak magáért a küzdelemért csinálja, amit csinál, ugyanúgy, mint ahogyan gyermekkorában is tette. 

Ez a minta volt jellemző az emberi és a párkapcsolataira is. Három házassággal a háta mögött úgy gondolta, neki már nem lehet boldog párkapcsolata sosem. Úgy döntött, inkább egyedül marad, abból nem lehet baj. 

A beszélgetésünk eredményeként meg tudta fogalmazni a legnagyobb félelmét:

„Ha megszerzem, mit kezdek vele? Mi van, ha sikerül?”

„Alig várom, hogy legyen végre nulla… hogy lenullázzam magam.”

Mindezek a félelmek a családi „örökségben” rejtőztek, egyrészt anyai, másrészt nagyszülői generációs stresszként.

Ezek miatt a tudatalatti félelmek miatt hajszolta magát újabb és újabb projektekbe, és természetesen azok kudarcába is. 

Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók között is gyakori tudatalatti program az önszabotázs, a félelem a kudarctól, és ami meglepő, a félelem a sikertől is! Innentől kezdve teljesen mindegy milyen célt tűz ki maga elé az ember, a kudarc garantált.

Azt mondják, “bolond hajónak bolond a kapitánya”, másképpen fogalmazva: “Cél nélküli hajósnak nem kedvez semmilyen szél!” 

A folyamatos keresés, és kapkodás mögött tudatalatt a teljes kétségbeesés rejtőzik, amit semmiképpen nem akarsz sem látni, sem érezni. Ezek a pótcselekvések akkor következnek be, amikor nem találod a saját helyed a vállalkozásodban, nem élvezed azt, amit csinálsz, és folyamatosan megkérdőjelezed saját magad, nem bízol a saját képességeidben, mint ahogyan kisgyermekként megkérdőjeleztek téged a szüleid.

Előbb utóbb ez kiégéshez vezet abban az esetben, ha nem tudsz rátalálni a téged akadályozó tudatalatti programokra, saját magadra, a számodra működő útra és célokra. 

A kiégés nagyon gyakori téma a mai vállalkozói világban, és amikor a valódi okokra és megoldásokra egy szakértő rá tud mutatni, akkor ez a nézőpontváltás azonnali eredményeket tud hozni, és hosszú távon is egy új perspektíva nyílik meg az ember előtt.

 

 

Mi hozta el az áttörést Gábor életében?

Gábor szenvedélyesen kereste a megoldást, mert sebezhető lenni, és nem félt belemenni a múlttal és a családjával kapcsolatos érzéseibe, és ennek meg is lett az eredménye. 

A Te esetedre is érvényes, hogy a megoldás sokkal közelebb van, mint gondolnád! 

Nem a lehetőségek hajszolásában van a kiút, hanem abban, hogy akár a régi célok és motiváció mentén, de más módon cselekedj! Szembe kell nézni azzal, ami már hiába erőlteted, de nem működik. Nem a külvilágban kell keresni a megoldást, hanem éppen belül, a korlátozó érzelmeidben. 

A tanácstalanság és a gyökértelenség érzése blokkolóan hat a tetteinkre, és ha egy szakértő segítségével tisztánlátást nyerünk saját magunkkal, a blokkoló hitrendszereinkkel, a valódi belső erőforrásainkkal, és a képességeinkkel kapcsolatban, akkor a továbblépés már nem is olyan félelmetes.

Fel kell építeni a biztonság érzeted, az ősbizalmat magadban, amelynek a segítségével már képes leszel birtokolni és megtartani is mindazt, amit elértél, amit létrehoztál.

Gábor esetében a tudatalatti programok feltárása és feloldása egyértelműen jó eredményt, tisztánlátást hozott. Nem akadályozták már a haladásban béklyóként a régi családi titkok és minták. Nagy és őszinte beszélgetések után rendeződött a szüleivel a kapcsolata, a munka, a pénzügyei, és egy rövid idő múlva megismerkedett élete szerelmével.

Beleadott apait, anyait, és mindent megcsinált, amit kértünk tőle, és ennek meg is lett az eredménye.

Rád is ez vár, ha hajlandó vagy szembenézni a saját életed „démonjaival”, tudatalatti félelmeivel. Amikor visszanyered az ősbizalmad, az “éppen elég jó vagyok”, és a “mindig minden körülmények között biztonságban vagyok” érzés segít abban, hogy képes légy elérni és megtartani az elért sikert, eredményt.

Ekkor már jól érzed magad az életedben, a vállalkozásodban, nő a teljesítményed és a motivációd. 

Kiszabadulsz az identitás rabságból, kialakul az az énkép, aminek a segítségével harmóniába kerülsz önmagaddal, a teljesítményeddel, és megtalálod a saját helyed a vállalkozásodban.

Ennek köszönhetően szintet tudsz lépni, és sokkal nagyobb értéket, profitot tudsz teremteni.

 

Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa c. könyvében igy fogalmazott: 

„Az igazi tanuláshoz energia, szenvedély és égő tudásvágy szükséges”.

A saját magadról való “tanulás” a leggyümölcsözőbb befektetés, amit csak tehetsz ebben a helyzetben. 

Használd ezt a tudást az életed más területeinek a jobbítására is, hiszen a helyes motiváció, az erős énkép , és az önbizalom/ősbizalom hiánya kihat az emberi kapcsolataidra, és az egészségedre is!

Változtasd meg a hozzáállásod és a nézőpontod, és átfogó minőségi változást tudsz teremteni az életedben!

Keresd a megoldást égő szenvedéllyel, és keresd meg hozzá a számodra hiteles és képzett szakembereket!

Az Aranymetszés Módszerrel olyan cégeknek, vállalkozásoknak segítünk, akik szintugrás előtt vannak, de nem tudják hogy lépjék meg, honnan vegyék elő a lendülethez a tudást, támogatást, vezetést.  

Amennyiben érintett vagy, mert benned is megvan az igény, a vágy, és képesség is a minőségi váltásra, mint az elején példaként felhozott barátomban, kérj perspektíva konzultációs időpontot! 

Nézzük meg közelebbről a problémád, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni?

/0 Hozzászólás/Szerző:
, , , ,

A szintugrás, mint esély

Amikor ott állsz a kalandparkban az indító torony tetején, és enyhe pánikrohamod van, ha lenézel.  Amikor vízszintesen lógsz, bekötve a biztosító felszerelésben, bukósisakban, és azt kívánod, bárcsak otthon maradtál volna. Egyre kevesebb a levegő, és halálfélelmed van… és akkor elindulsz… Repülsz mint a madár, a tériszonyod ellenére, 80 km/ órás sebességgel az erdő és a tó felett, az 1 km hosszú drótkötélpályán, és ÉLVEZED, és azt érzed, hogy ÉLSZ! Na ez a szintugrás élménye, mert olyan mértékben haladtad meg önmagad, ami eufórikus örömöt okoz, és már soha többet nem fogsz félni a repüléstől! 🙂

A szintugrás előtti állapotot arról ismered fel, hogy az életed egy kicsit megáll, lelassul, beszűkül, és jó esetben világossá válik a számodra, hogy változtatnod kell valamin, mert ez így nem megy tovább.

De mi az az EZ?

Azt mondták az ókori bölcsek, hogy egy dolog biztos az életben, ez pedig a VÁLTOZÁS!

A változástól való félelem az emberiség alapvető, egyik legnagyobb félelme, amit már nagyon régóta próbálnak megfejteni, orvosolni, de igazán csak Te magad tudsz rájönni arra, hogy mire van szükséged. Csak Te indíthatod el a változást, a Te világos szándékod hozhat megoldást a problémádra.

 

Új utak

Megrekedt az életed, a munkád, a vállalkozásod, a párkapcsolatod? Igen, akkor változtatni kell valamin, de ez olyan nehéz…

Vizsgáld meg először is, hogy mi az, amibe beleragadtál! Megvan-e a tisztánlátásod a helyzeted felett! A legtöbbször ez nincs meg, hiszen éppen ezért akadtál el, mert van egy úgynevezett vakfoltod a saját problémáddal kapcsolatban. Amikor ezt felismerted, az már fél siker, mert  megszületett benned a hajlandóság a probléma orvoslására.

A következő fontos dolog, hogy tisztázd magaddal, hogy kérsz-e, illetve kitől kérsz segítséget?

Ha nem kérsz segítséget, akkor is információt kell gyűjtened a megoldáshoz, pl: be kell szerezned néhány könyvet, hogy megszerezd a tovább lépéshez szükséges ismereteket. Például amikor pályamódosításon gondolkodsz, akkor valószínű új dolgokat kell megtanulnod, esetleg egy új szakterületet kell elsajátítanod.   

Azért hoztuk létre az Újratervezés 10+1 lépésben munkafüzetünket, hogy a kezdő lépéseket könnyen meg tudd tenni, és hogy a külső, és belső erőforrásaid tisztázásával közelebb kerülj a saját megoldásaidhoz, a belső harmóniádhoz. A munkafüzetet ide kattintva tudod letölteni!

Amikor külső segítségre van szükséged, akkor meg kell találnod azt a szakembert, akiben megbízol, és hiteles a számodra. Ő rá tud világítani arra a vakfoltra, amelyre Neked nincs rálátásod.

Először is egy másik nézőpontból kell megvizsgálnod a jelen helyzetedet, és a saját felelősséged ezzel kapcsolatban. Azután érdemes a látszólagos vakság okait is felszínre hozni, és feloldani, ami már tovább enged látni az orrodnál. 🙂 Ha sikerrel jár a közös munka, akkor felszabadulsz, és új lendületet vesz az életed, sikerül meghaladnod önmagad.

Új emberek, új lehetőségek jönnek szembe, amiket már képes vagy meglátni, és beépíteni az életedbe. Döntésképessé válsz, mert már ismered az új célt és motivációt, ami tovább visz az utadon.

Ezt a szintugrást segítjük mi is az Aranymetszés Mentorprogramban, akár magánéleti, akár szakmai, vagy a vállalkozásoddal kapcsolatos elakadásról legyen is szó.

Az identitásrabságban szenvedő embereknek segítünk, hogy képesek legyenek meghaladni önmagukat.

 Keress meg bennünket, ha tisztánlátást szeretnél a problémáddal kapcsolatban, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni?!

/0 Hozzászólás/Szerző:
, , ,

Hogyan készülj a nyitásra?

Már egy éve be vagyunk zárva, és mindenki azon gondolkodik, hogy mikor lesz már vége ennek az őrületnek? Felröppent a hír, hogy jön a harmadik hullám, és a média még mindig a járványpánik fenntartásán munkálkodik. A nyitás lehetősége mégis ott lebeg a fejünk fölött, néhány környező országban már tettek is lépéseket ebbe az irányba. Nem szeretnék politikai és gazdasági kérdésekbe belemenni, nincs erre szükség, hiszen minden ép ésszel, józanul gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy mi folyik körülöttünk. Sokkal fontosabb az, hogy hogyan tudjuk ebből a helyzetből a legjobbat kihozni mind magunk, mind pedig a tágabb környezetünk, a családunk, és globálisan a világ számára.

Beégett az agyunkba, a retinánkba, a lelkünkbe, a tudatalattinkba a „MARADJ OTTHON!”, és ennek maradandó következményei lesznek, ha nem vagyunk elég tudatosak, és nem szabadítjuk fel magunkat a korlátozó hitrendszerek alól. Hiányzik az érintés, a társas kapcsolatok elszigetelődtek, amit ideje újra behozni az életünkbe.

Nagyon sokat beszéltünk már itt a weboldalunkon, a Facebook oldalunkon, és csoportunkban is arról, hogy mennyire fontos a tudatosság, az, hogy a pozitív dolgokon, gondolatokon tartsuk a fókuszt, hogy ép elmével és ép lélekkel tudjuk támogatni a pozitív változást az életünkben.

 

Fókusz a pozitívON!

Miért fontos a fókuszáltság?

Minden percben teremtünk, akkor is, ha csak megfigyeljük a környezetünket. A 20, század végén folytatott kutatások szerint lehetetlen egyszerűen csak megfigyelni a körülöttünk lévő világegyetemet, mert a megfigyelés maga is teremtés, és ezt a teremtést a tudat hajtja végre.

Az isteni mátrixban nem létezik elkülönülés, mi vagyunk a művész, aki fest, mi vagyunk a vászon és az ecset, és mi magunk vagyunk a kép is.

Az ősi kultúrákban az emberek közel voltak a földhöz, ismerték a természeti törvényeket és egységben éltek velük. Aztán történt valami, és elkezdtek elkülönülni a földtől, és kezdték elfelejteni, hogy kik is ők valójában. Ennek eredményeként napjainkban a civilizációnk sokkal inkább a körülöttünk lévő világra összpontosít, a bennünk lévő helyett.

Ráadásul az áll az életünk középpontjában, hogy hogyan kerüljük el a betegséget ahelyett, hogy egészségesen élnénk, hogyan maradjunk ki a háborúból ahelyett, hogy részt vegyünk a béke megteremtésében, és hogyan hozzunk létre új fegyvereket ahelyett, hogy igyekeznénk egy olyan világot kialakítani magunk körül, ahol a fegyveres konfliktus idejétmúltnak számít.

Ha így élünk, az csak a túlélésről szól, és a megfelelő megoldás az lenne, ha új irányt kezdenénk keresni.

A világunkban minden kapcsolatban áll mindennel!

 

Mi személyesen is kapcsolatban állhatunk mindennel, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egy kicsit változtatnunk kell azon, ahogyan magunkat szemléljük a világban!

Ahhoz, hogy használhassuk az univerzum erejét, úgy kell tekintenünk magunkra, mint a világ részére, nem pedig egy tőle különálló dologra!

A világunkban minden kapcsolatban áll mindennel!

Nézzünk egy példát! Képzelj el magad elé egy zsálya mezőt! A növények a föld alatti láthatatlan gyökérrendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz, ez egy hatalmas zsályacsalád, amelyben az egyik tag élményeit, érzelmeit valamilyen mértékben a többiek is érzékelik. Ráadásul együtt olyan erővel rendelkeznek, amely sokkal nagyobb annál, mint amekkorát egyenként birtokolnának.

Hogyan képzeld ezt el? Biztosan láttad az Avatar című filmet, amelynek a gyönyörű képi világa nagyon szépen bemutatja, hogy hogyan kapcsolódhat minden élő minden élő javára egyaránt.

Ahogyan a növények rendelkeznek a képességgel, hogy egyenként és együttesen is megváltoztassák a világukat, ugyanúgy nekünk, embereknek is megadatott ez a képesség.

Számos tudományos kísérlet bizonyítja, hogy az érzelmeink hatással vannak a DNS-ünkre, a DNS-ünk hatással van a környezetünkre, így tudatosan hatással lehetünk a testünkre és a minket körülvevő világunkra is!

Gregg Braden: Az isteni mátrix című könyvében így ír erről:

„1.  Van ”ott kint” valami: egyenergiamátrix, amely minden egyes dolgot összeköt minden mással a világegyetemben. Ez az összekötő mező a magyarázat a kísérletek meglepő eredményére.

2. A testünk DNS-e hozzáférést biztosít számunkra a világegyetemet összekötő energiához, és az érzelem a kulcs a mezőhöz való hozzáféréshez.

Ráadásul a kísérletek megmutatják, hogy kapcsolatunk a mezővel létezésünk lényege…

Tehát az isteni mátrixon keresztül mindnyájan az elképzelhető legközvetlenebb módon kapcsolódunk egymáshoz.”

A hála energiája a legmagasabb rezgésű energia

És most térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz: miért fontos a fókuszáltság?

Tudatában vagy, hogy milyen szoros kapcsolatban vagy a minket körülvevő világgal, és benne minden létezővel? Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy tudatosan olyan gondolatokat, érzéseket ossz meg a környezeteddel, amelyek a jól léted, és a többiek jól létét is szolgálják.

A pozitív gondolkodás és kommunikáció nem egy rózsaszín szemüveg, amin keresztül csak a jót látod, és elvakultan hajtogatod a pozitív megerősítéseket.

Rendszeres napi gyakorlat: A pozitív gondolkodás lényege, hogy igyekezz meglátni a csodát, a jót magad körül, és erre fókuszálj! Tedd a mindennapjaid részévé a hála gyakorlatot, amely során minden reggel végig gondolod, miért lehetsz ma hálás, és éld át ezt az érzést minél mélyebben, áramoltass hálát az életedbe!

Nem tudsz a világ és a magad javára tenni, ha leválsz az egységről! Éppen az a cél, hogy egységes jóakaratot, szeretetet, elfogadást és bizalmat áramoltassunk a közösség minden része felé. Hogy ne harcoljunk valami ellen, hanem tegyünk együtt a békéért!

Az Aranymetszés Mentorprogramnak a személyes fejlődésed szolgálata a célja, de ha ezt a gondolkodásmódot elsajátítod, és beépíted a hétköznapokba, akkor nagyon nagy változást tudsz generálni a saját életedben, magad körül, és együtt is nagy fejlődésen mehetünk keresztül. 🙂

Hogy hogyan készülj a nyitásra?

Ne a harmadik hullámnak adj energiát a figyelmeddel, hanem hangolódj rá nyitott szívvel és lélekkel a nyitásra, nyitottságra, a szeretetre, a kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre! Ez egy álomvilág, amiről beszélek? Igen, az! 🙂 Az az új ÁLOM-VILÁG, amit együtt tudunk megteremteni saját magunknak, és az utánunk következő generációknak!

Légy hálás azért, amit az elmúlt egy évben megtapasztaltál magaddal kapcsolatban, mert mindannyiunknak nagyon mélyre kellett nyúlnunk, hogy fejlődni tudjunk általa. A felszínre került érzések és szembesülések önmagunkkal és a világgal megmutatják, hogy hogyan éljük tovább az életünket másként, mint 2020. márciusa előtt tettük. Ennek a szükségszerűsége már mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Szeretgesd meg a családod, a szeretteid, találkozz a barátaiddal, menj ki a természetbe, és szívd be a friss levegőt, a közelgő tavasz és szabadság illatát!

Készülj a nyitásra, és öltöztesd fel a lelked szeretettel és hálával! 🙂

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

2021 a fordulat éve

Ez az évünk az 5-ös szám bűvöletében telik majd, hiszen 2+2+1=5. A számmisztika szerint ez a szám a Kreativitás, művészetek, szárnyalás száma.

 

Amennyiben 5-ös az életfeladatod, akkor a kreativitás, ötletesség, ötletgazdagság, és ezzel együtt a szabadság és a szárnyalás is nagyon fontos az életedben. Jó vagy minden alkotó folyamatban, legyen az bármely életterületen, akár munkában, magánéletben. A művészek gyakran születnek ezzel az életfeladattal.

Erős a szabadságvágy benned, nem hagyod megbéklyózni magad, hajt az idealizmusod. Mindig mozgásban vagy, tanulsz, keresed az új inspirációt, és mindazt, amit megismersz, megosztod másokkal is.

Nehezen viseled, ha korlátoznak a szabadságodban, véredben van a kalandvágy.  Mindig kész vagy a változásra, az alkalmazkodásra, de ha valaki birtokolni akar, akkor elmenekülsz a kapcsolatból. Akkor érzed jól magad a bőrödben, ha szárnyalhatsz.

Globálisan nézve, az 5-ös év a fordulat éve, amikor olyan váratlan események jöhetnek, amikre nem tudsz felkészülni. Akkor tudod jól megélni ezt az időszakot, ha áramlásban tudsz lenni, és követve az eseményeket, igyekszel a legjobbat kihozni a lehetőségeidből, amikor hullámlovasként tudsz úrrá lenni a tenger habjain. De hogyan is lehet ezt jól csinálni?…

Áramlás

Tudod mi a különbség az áramlás és a sodródás között?

Amikor sodródsz, akkor tehetetlenül visz az ár a vad folyómederben, miközben egyik szikláról a másikra csapódsz. Ez egy kiszolgáltatott, fájdalmas, és félelmetes folyamat, amit képtelen vagy irányítani.

Az áramlás egy egészen más érzés, akkor hagyod magad a víz által lebegni, de pici, apró mozdulatokkal irányítod a mozgásod, lebegsz a vízen, kihasználod az erejét, és TE IRÁNYÍTASZ!

Ahhoz, hogy ezt képes légy megtenni, ahhoz tudatosságra van szükség, arra, hogy jelen tudj lenni a pillanatban, és hogy tudd, hogy mi az a biztos alap, amire bármikor bátran támaszkodhatsz. Ez a biztos alap a lélekjelenléted, a belső stabilitásod, ami bármilyen helyzetben a segítségedre van a megoldásban.

Lélekjelenlét

Mit jelent a lélekjelenlét?

Amikor jelen van a lélek… 🙂  Biztosan kerültél már olyan váratlan helyzetbe, amikor a pillanat tört része alatt kellet döntést hoznod, reagálnod, vagy akár menteni a kialakult helyzetet. Lehetett ez baleset, egy rossz mozdulat, egy kellemetlen szituáció, amiben gyors megnyilvánulásra volt szükség. Ilyenkor az egó, az elme nem kerül pozícióba, hogy elkezdje elemezni, „túlagyalni” a problémát. Ekkor a lélek, aki mindig ott van veled, és a legjobbat szeretné Neked, ő az, aki által rögtön gyorsan tudsz reagálni, menteni a helyzetet.

Amikor egy váratlanul felbukkanó őz miatt félrecsapod az autó kormányát, amikor a gyermeked lelép az ágyról, és te éppen el tudod kapni, vagy amikor egy számodra nehéz, kihívásokkal teli helyzetben megtalálod a megfelelő szavakat önmagad védelmében, képviseletében.

2020-ban felértékelődött ez a képességünk, hisz olyan világ jött, amire nem volt még példa a mi életünkben. Az maradt talpon gazdaságilag, fizikailag, és az tudott túlélni egészséges testtel és lélekkel, aki áramlásban volt, helyesen érzékelt és reagált a kihívásokra.

 

Itt az idő!

2021-ben egy következő lépcsőfokra lépünk, energetikailag olyan fordulat jön, aminek a jelentőségét talán még nem is tudjuk felfogni…

Valahol azt olvastam néhány napja, hogy „a politika nem tudja felülírni az asztrológiát”! És valóban, most elképesztő erejű változásokat hozott, és hoz az ég januárban. 🙂

A számodra azonban ezek a változások akkor érzékelhetők, akkor tudsz velük azonosulni, ha önmagad belső tisztulását végig tudod vinni, meg tudsz harcolni, le tudod győzni a saját belső sárkányod, és lelkileg megerősödve, stabilan, kiteljesedve tudsz szembenézni a kihívásokkal. Az 5-ös év váratlan fordulataira csakis így lehet felkészülni!

Ehhez elengedhetetlen a befelé fordulás, az önismereti munka, amiben mi, az Aranymetszés Mentorprogramban minden tudásunkkal és szívünkkel, lelkünkkel támogatunk Téged! 🙂

Békés, boldog új évet kívánunk bőségben és egészségben mindenkinek! 🙂

Tündi és János

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

Blackjack, avagy 21-ezés 2021-ben

A Blackjack-et hivatalosan az 52 lapos francia kártyával játsszák dzsókerek nélkül, de ugyan úgy lehet magyar kártyával is játszani, a lényeg, hogy minél közelebb legyünk a 21-hez, minél kevesebb lappal a kezünkben, de nem lehet több ennél a lapok értéke. Mindig az nyer, akinek 21-e van, ha több játékosnak is van, akkor az erősebb lapok…, de nem szeretnék a játék szabályaiban mélyen elmerülni. Mindez azért jutott eszembe, mert 2021 itt van a sarkunkban, és érdekes belegondolni, hogy vajon nyerő lesz – e, és amennyiben igen, mennyire lesz az?

Ha már a nyerésről esett szó, van egy film, a 21 – Las Vegas Ostroma, amit ajánlok mindenki figyelmébe. Van benne egy feladvány, a Monty Hall paradoxon: „Képzeld el, hogy egy vetélkedőben szerepelsz, és három ajtó közül kell választanod. Az egyik mögött kocsi van, a másik kettő mögött viszont kecske. Tegyük fel, hogy te az 1. ajtót választod, mire a műsorvezető, aki tudja, melyik ajtó mögött mi van, kinyitja a 3. ajtót, megmutatván, hogy az ajtó mögött kecske van. Ezután hozzád fordul, és megkérdezi: „Nem akarja esetleg mégis a 2. ajtót választani?” Vajon előnyére válik, ha vált?” (forrás: Wikipédia)

Igen, ez azért érdekes, mert amikor itt vagyunk 2021. előtt, akkor két ajtó közül lehet választani: vagy maradsz a régi beidegződéseid mellett, és kitartasz a megszokott életed kitaposott ösvényén, mondván a biztosat a bizonytalanért nem hagyjuk el, ugye? Vagy módosítasz, váltasz, annak ellenére, hogy mindezidáig úgy gondoltad, hogy…,- most mégis egy ismeretlenebb ajtót, és ezzel új utat nyitsz, az új életed felé.

„A megoldás, a helyes válasz az igen, az esélyeink az autó megnyerésére megduplázódnak, ha váltunk”. (forrás: Wikipédia)

Lehet, hogy most ez egy kicsit bonyolult, de igyekezz megfogni a lényegét, mint ahogy én is tettem. Amikor figyelsz, nyitott szemmel (mind a két fizikai szemeddel, és a harmadik, intuitív szemeddel), akkor a 2021-es év LEHET nyerő a számodra. Az, hogy tényleg az lesz – e, tudod kin múlik? Egyedül rajtad!

A 2020-as évben két kettesünk volt, és nézd mit hozott. A 2-es alapvetően a női minőség száma, ami a befogadó, a sötét, a mély, de egyben a kétség, és a kettősség száma is. A 2+2=4 pedig a mérnökség, a biztonság, a precizitás, a keretek között való gondolkodás, de egyben a kockaság, a merevség, a korlátoltság száma is. A 2-esek 2021-ben is megmaradnak, de lesz ott egy 1 – es is, ami az élre állást, a vezetést, az irányítást jelenti. Ami arról szól, hogy amennyiben a női finom energiákat akár nőként, akár férfiként volt lehetőséged ebben az évben befogadni, akkor jövőre praktikus ennek mellé tenni a finomra hangolt irányítás felfoghatatlanul hatékony erejét is. Ez a következő év legfontosabb üzenete. Ez a HÍD visz át a 2022. három kettese évébe, de az még messze van, addig még sok dolgot kell (szükséges – praktikus – időszerű) elvégezzünk, és ezt a sok – sok mindent, mindenkinek önmagában.

Ilyenkor sok – sok elemzés lát napvilágot az asztrológia, asztrozófia, a tarot… irányaiból, ami azt igyekszik megmutatni neked, hogy mi a jó irány, a jó út, ami könnyebbé teszi az eligazodást az életben, a következő évben. Elárulom ez ugyan mind nagyon jó, és lehet nagyon közel is a valósághoz, de a te életedre egy elemzés sem tud konkrét tanácsot adni, mert azt a pillanatnyi döntéseid sorozata fogja meghatározni. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen tudással rendelkezel, milyen a gondolkodásod, mennyire vagy tudatos, és az adott pillanatokban mennyire vagy éber, mennyire figyelsz, és mikor milyen döntéseket hozol.

Az élet lehet lutri a számodra, ahol mások játszanak veled, ahol folyton rossz a leosztás, rossz a lapjárás, és többször vagy vesztes, mint nyertes, és még meg is vígasztalod magad, hogy persze, mert az élet olyan, mint a kártya, szerencsejáték.

Viszont amikor a kezedbe veszed az irányítást, megtanulod a szabályokat, kihasználod a lehetőségeket, elmerülsz az érzékelés birodalmában, az lesz az érzésed, mintha többé soha nem lennél „vak”. Ekkor már nem csak azt látod, hogy nálad milyen lapok vannak, hanem azt is, hogy milyen lapjai vannak a játékostársaidnak.

Az élet nem egy kártyatrükk, egy szemfényvesztés, egy illúzió, illetve attól függ, mit hiszel róla. Az élet lehet egy tudatos, és mégis meglepetésekkel teli csodaözön, ami a folyamatos egészség mellett még örömöket, sikerességet, eredményességet is garantál, amennyiben benne élsz, és nem sodródsz általa, vagy mész vele szemben, akkor is megajándékoz, ha elmúlt már Karácsony.

 

Ezért mi most is úgy döntöttünk, hogy a 2021-es évet azzal kezdjük, hogy 19-re lapot húzunk annak a biztos tudatában, hogy a kihúzott lap 2-es lesz, és megütjük a főnyereményt. 🙂

A mottónk: Azt figyeld, hogy a rád dobott kövekből hogyan tudsz világítótornyot építeni, ahelyett, hogy a kövek okozta fájdalmakra fókuszálnál, és hagynád, hogy azok maguk alá temessenek!

2021-ben ez fokozottan érvényes lesz, és a saját biztos alapjaink létrehozásával az építkezésnek egy egészen új módját kell elsajátítanunk.

Ebben a szellemben, a saját tapasztaltainkra építve az Aranymetszés Mentorprogramban azoknak a hölgyeknek és érzékeny férfiaknak tudunk segíteni, akik bizonytalanságot élnek meg, esetleg válsághelyzetben vannak és nem tudják hogyan tovább. Akik keresik a megoldást, hajlandóak változni és változtatni akkor is, ha ki kell lépniük a komfortzónájukból. Akik szeretnék felfedezni, kik is ők valójában, és szeretnék helyreállítani a testi- lelki egészségüket, a természetes arányokat, a rendet, a stabilitást az életükben. 

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

Újjászületés

Mindenkinek elkezdődik az élete valahol, és valamikor. De vajon azzal tisztában vagyunk-e, hogy ez egy folyamat része, hogy volt számos ez előtti életünk, és amikor ezt az aktuálisat leéljük, követi ezt számos következő élet is?

Bepréselődünk egy fizikai valamibe, elkezdődik egy őrült tánc, egy tágulás, egy növekedés, egy álladó változás, egy teljes bizonytalanság. Folyamatosan az a kérdés cikázik bennem, néha az őrülete határáig sodorva a kétségbeesés áradatában, hogy ez mi, mi történik velem? Egyáltalán én vagyok-e ez a valami, ez az izé? Őrülten kutatok az emlékeimben, de egyáltalán nem találok semmit, csak a nagy ürességet, miközben olykor eláraszt a mindent átölelő teljes egység, a béke, a harmónia, élvezem a lebegést, a biztonságot, és a tökéletes egységet élem meg. Arról, hogy ez mi, fogalmam sincs, egy dolgot tudok, ha tudom egyáltalán, hogy ehhez a változás cunamihoz van valami közöm, de hogy mi az, azt nem tudom, és azt sem tudom, hogy az én, vagy az önmeghatározás mi fán terem. Egyszerűen osztódom, szaporodom, növekszem, betöltöm a rendelkezésre álló teret, és továbbra sem tudom biztosan mi következik?

Miközben ebben a jelenlegi felejtés állapotában, bizonytalan tudatállapotban olykor szellemi, és lelki egységben, olykor kétségbeesve fejlődöm, a rend, a tökéletes tervezettség, a teljes törzsfejlődés evolúciós folyamata, édesanyám áldott állapotban léte, és a kinti világban a várakozás szerelmetes csodája szövöget hálót, amibe majd belepottyanok a napvilágra érkezésem pillanatában.

Ez egy verzió arra, hogy hogyan élhettem én meg a fogantatás, és az az utáni időszakot. Lehet, hogy elgondolkoztál már te is ezen, és más emberként, más vallási, kulturális, szociális közegből adódóam te másként látod, de egy biztos, hogy most itt vagy, és ezeket a sorokat olvasod. Mit jelent ez? Keresed a megoldást az életed egy, vagy számos kérdésére, problémájára. Mivel duális világban élünk a dolgok párban járnak, mindennek van ikerpárja, ikertulajdonsága, így minden problémának van megoldás párja is.

Miért a fogantatás utáni időszakot hoztam fel példaként? Azért, mert az élet tele van bizonytalansággal, és kérdéssel már a kezdetektől fogva, ahogyan az élet hajnalán jelen van a tökéletes rend, az isteni csoda is minden pillanatban.

2020 emberpróbáló év volt, felül kellett bírálnod mindent, amit valaha gondoltál az életedről, magadról, és az emberi kapcsolataidról. Ebben az évben elkerülhetetlen volt a metamorfózis, az újjászületés, amit ha sikerült végigvinned, forradalmi változásokat indított el az életedben.

Bármilyen nehéz élethelyzetben, életszakaszban is voltál, vagy most is abban élsz, mi a csoda megszületésében, felszínre kerülésében, a változásban tudunk profi módon bábáskodni melletted!

Az Aranymetszés Mentorprogram alapítói ebben a helyzetben egy olyan megoldást alkottunk meg, mely mindig is jelen volt az egész világon, és mely hozzásegít téged ahhoz, hogy az eddig felborult egyensúlyt újra vissza tudd hozni az életedbe! A világegyetem, a természet mindig is a harmóniára törekszik, ezt a harmóniát adjuk vissza neked programunkkal, mellyel megmutatjuk, hogyan tudsz minden helyzetben a jóra fókuszálni úgy, hogy közben látod és érted a rossz oldalt is!

/0 Hozzászólás/Szerző:
,

A vírus másik arca, avagy a mentor is ember

Mindannyiunkat érinti az a vírus mizéria, ami a világban folyik. Nem szeretnék ebbe mélyebben belemenni, sem pro, sem kontra. Mindösszesen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy muszáj szembenéznünk azzal, hogy mire tanít bennünket ez a szélsőségesen bekorlátozott, frusztrált, agressziótól sem mentes helyzet.

Én is megbetegedtem, és 3 hétre arra kényszerített a vírus, hogy leálljak, pihenjek, aludjak, és magammal foglalkozzam. Előtte hosszú hónapokon keresztül kizsákmányoltam a testem, a lelkem, és széthajtottam magam, mindezt a „jó ügy” érdekében, jó szándékkal, azonban közben elveszítettem önmagam. Kiégtem, elveszítettem a motivációt, gépiessé váltak a napok, és az erőm utolsó morzsáival próbáltam fenntartani ezt az állapotot, mert abban a hitben voltam, hogy mindaz, amit teszek, annak beérik a gyümölcse, és akkor majd megpihenhetek végre.

A testem és a lelkem megálljt parancsolt, ami így utólag visszanézve az eseményekre, várható és elkerülhetetlen volt. Először megrémültem, hogy nem fogok tudni dolgozni, és akkor mi lesz? Mi lenne…? 🙂 Az a bizonyítási vágy, ami bennem volt már kevésnek bizonyult arra, hogy fenntartsam ezt az önpusztító életmódot, amire ítéltem magam.

Úgyhogy kénytelen voltam pihenni…végre… Aludtam, aludtam, és aludtam… Filmet néztem, olvastam, és gyógyultam. Nem voltam életveszélyben, egy szokványos influenza tüneteit mutattam, ami őrületes fáradtsággal és gyengeséggel párosult. Most már jól vagyok, de közben olyan dolog történt velem, amire már régóta várok, de a saját önpusztításom egyre messzebb távolított tőle.

Nagyon sokat beszélgettünk Jánossal, és ő mindig azt mondta, hogy a feladat itt az újjászületés, a metamorfózis, és muszáj szintet lépnünk. Ettől először dühös lettem, mert abszolút nem láttam, hogy hogyan is tudnék újjászületni. Olyan fáradt és fásult voltam, hogy az ürességen túl semmit sem éreztem, és nem volt egy ép saját gondolatom. Na innen szép felállni! 🙂

Néhány napra egyedül maradtam, és a kezembe került Philip M. Bailey: Homeopátiás pszichológia című könyve. Tudtam milyen homeopátiás alkat vagyok, és elolvastam a rólam íródott részt.

Sepia vagyok, „boszorkány” , a bölcs nő, spirituális képességekkel, misztikus gondolkodással, önálló és gondolkodó nő, akinek mindenekfelett az a célja, és élete értelme, hogy önmaga legyen. Emellett szüksége van egy erős férfi támogatására, aki nem leuralja, hanem engedi önmagának lenni. Általában hallgat intuitív megérzésiről, és képességeiről, mert azt gondolja, hogy akinek szüksége van rá, az úgyis megtalálja. Ha feladja önmagát, akkor depresszióssá válhat, elveszíti a motivációját, és már nem képes használni a képességeit. Az elköteleződés önmaga és a kapcsolata iránt feszültséget szül, ha nem tudja a kettő közti egyensúlyt megőrizni.

Erről az énemről teljesen megfeledkeztem az utóbbi időben… Ez a felismerés olyan lavinát indított el bennem, ami felér egy újjászületéssel! Visszakaptam önmagam, újraértékeltem az életem, összeállt a kép. Az utóbbi időben abszolút feladtam önmagam és mindent a közös munkának rendeltem alá. A történetet árnyalja az, hogy Jánossal nem csak a munkában vagyunk társak, hanem a magánéletben is egy pár vagyunk, így minden gondolatunk, és célunk közös. Azt gondoltam, hogy az, mit csinálok magammal, az így rendben van, bennem volt a jószándék, és a tenni akarás, de „túltoltam” a dolgot.

Elkezdtem átértékelni a dolgaimat, a napirendem, a fontossági sorrendet, hogy kinek a véleménye, útmutatása számít, és megfogalmazni azt, hogy valójában milyen életre vágyom.

Mindig ezt mondom nektek is, akik hozzám fordultok segítségért, hogy találjátok meg azt az érzést, életérzést, stílust, ahogyan élni szeretnétek, hiszen az érzés az, ami teremt. Mégis én is ember vagyok, és belecsúsztam egy ilyen önpusztító folyamatba. 🙂

Korántsem vagyok készen, hisz az önismeret és öntapasztalás egy élethosszig tartó folyamat, de visszataláltam az életem vezérlő fonalához, mint Ariadné a Minotaurusz barlangjában. 🙂

Ez a felismerés nem arról szól, hogy választanom kell a párom és a saját életem között. Éppen az a feladat, hogy megtaláljam elsősorban önmagamban azt az egyensúlyt, ami már épít engem, és építi a kapcsolatot is.

Visszatérve az eredeti gondolathoz: mire tanít engem a vírus?

Arra, hogy nem zsákmányolhatom ki senki és semmi kedvéért a testem és a lelkem. A jószándék kevés, minden körülmények között meg kell őriznem önmagam. Ha pihenésre van szükségem, akkor tegyem meg, ha tanulásra van szükségem, akkor keressem meg azokat a forrásokat, akitől érdemes tanulni. Ha segítségre van szükségem, akkor kérjek segítséget!

És ami a legfontosabb: a megoldás mindig bennünk van! A mostani helyzetben nem lehet elégszer elmondani, hogy induljatok el befelé, és keressétek a saját megoldásaitokat, a saját belső pótolhatatlan, egyedi nagyszerűségeteket! Lehet, hogy ehhez a vírus segít nektek egyedül lenni, home office-ban, karanténban, vagy betegen otthon pihenve. Nem számít! A saját harcát, forradalmát mindenkinek magában kell megvívnia, a belső tisztázásokat, az önmunkát nem lehet megúszni! Mindehhez azonban nem feltétlenül van szükséged a vírusra, ezen a folyamaton egészségesen is végig lehet menni! Ez az év erről szól, a belső sárkányaink, a vívódásink feldolgozásán keresztül egy új életminőségről, ami már a saját utunk megtalálásán keresztül egy új világba visz.

 

Lehet, hogy ezt az utat egyedül kell megtenned, de ha van melletted egy támogató társ, az sokat könnyíthet a helyzeteden. Mi is végig mentünk ezen a folyamaton az utóbbi hetekben, hosszú órákon keresztül beszélgettünk erről, és igyekeztünk mindketten a saját jól működő megoldásunkat megtalálni.

A mentor is ember, és neki is meg kell vívnia a saját belső harcait. 🙂

Mi lehet, hogy előrébb tartunk a folyamatban, mint Te, de hidd el, mi is voltunk ott, ahol most Te tartasz. Arra tettük fel az életünket, hogy a hozzád hasonló tudatosodásra törekvő embernek segítsünk a saját tudásunk, tapasztalatunkon keresztül, hogy nektek könnyebb legyen, mint annak idején nekünk volt.

A mi erősségünk az őszinte, nyílt kommunikáció, a tisztelet és a szeretet egymás felé, és felétek is, mert azt valljuk, hogy csak így lehetünk hitelesek emberként, társként és szakemberként. Azt gondoljuk, hogy a közeljövőben csak az tud megmaradni a szakmai palettán segítőként, aki önazonos, hiteles, és felvállalja önmagát.

Az Aranymetszés Mentorprogramnak is az a fő célja, hogy hozzásegítsük a hozzánk fordulókat az önazonosságukhoz, ami a legnagyobb erény és belső erőforrás ma.

Hatalmas változásban van a világ, és akkor tudod a legtöbbet tenni a pozitív fordulatért, ha önmagadban rendet teszel. A belső béke tudja elhozni a külső békét is, és minél többen teszünk ezért, annál hamarabb bekövetkezik a fordulat.

Hálás vagyok ennek a helyzetnek, Jánosnak és saját magamnak, hogy ezek a felismerések megszülethettek bennem!

Keressétek meg a saját Ariadné fonalatokat! 🙂

Vigyázzatok és figyeljetek magatokra, és a szeretteitekre! 🙂

/0 Hozzászólás/Szerző: