Távolabbról kezdem a felvezetést, hogy a legmegfelelőbb pozícióból tudd megfigyelni a folyamatot.
Eddigi ismereteim alapján úgy épül föl a világunk, hogy minden Földre érkező szellem, aki az emberi testben való életet választja, szűkebb, vagy népesebb családba születik, ez alól nincs kivétel.
 
Az a szellem, aki nem természetes úton, tehát valamely lombikprogram segítségével érkezik, Ő is automatikusan két különböző emberhez kapcsolódik, neki is ők a szülei, a legszűkebb családja, mint mindenki másnak.
A lehetséges variációkat lehetne még folytatni, hogy mi a helyzet pl. az inkubátorban hagyott, vagy a később más életkorban örökbefogadott gyermekekkel, de az biztos, hogy genetikailag kivétel nélkül mindenkinek van családja. Aztán hogy ez a földi életben később hogyan alakul, illetve hogyan alakul át, az már egy bonyolultabb kérdéskör, amiről majd a későbbiekben írok még.
 
Az is fontos, hogy létezik egy irány, állásfoglalás, aminek jómagam is helyt tudok adni, miszerint a szellemvilág nagy egységében is fellelhetők a különbözőségek, mégpedig családokra osztva. Eszerint 21 szellemcsalád létezik, amiből az egyik a Magyar.
 
Földi leszületéseink folyamatában több szellemcsaládot is van lehetőségünk megismerni, kipróbálni, hogy ebben a 3D-s világban széleskörű tapasztalást tudjunk begyűjteni magunknak, amely tapasztalások mindegyike a lelkünk fejlődését hivatott elősegíteni.
 
Egy szó, mint száz, a család fogalma minden ember számára alapértelmezett minőség, mégpedig több szinten, szellem, lélek, érzések, gondolkodás, közös vállalások, biológia, genetika szintjein is. Éppen ezért minden ember sajátjának tekinti, és keresi a közösséget, a kapcsolódási pontokat, az ismert, és vágyott érzést, amit minden ember a tudatalattijából már jól ismer.
 
Talán sokan vagytok úgy, mint én, hogy ismeretlen helyen, ismeretlen emberek között néhány ember olyan benyomást kelt bennem, mintha ismerném, miközben soha nem találkozunk ebben az életben, de mégis „tudom”, hogy ismerjük egymást, sőt olyan érzésem is lehet, mintha családtagom lenne, pedig tudom, hogy nem az.
 
Nem mintha bizonygatni szeretnék bármit is, de talán ez a példa is azt mutatja, hogy a felszín alatt, milyen összetett, és már csak az érzések szintjén tudatosult formában van módunk emlékezni arra a csodás, komplex „család” érzésre, amire 3D-s fizikai lényünk jelenlegi formában csak különleges alkalmakkor válik képessé.
 
Jelenleg sok szempontból egy nagyon egyedi szituációban éljük földi életünket.
 
1. Emberemlékezet óta nem voltunk annyian ezen a bolygón emberi testben, mint most.
2. A nagy számok törvénye szerint egyre többen keressük a kapcsolódást lokális, és globális családtagjainkkal.
3. Egyre többen keressük a kapcsolódást önnön saját magunkkal, a lehető legfontosabb párkapcsolatunkkal.
4. Erre válasz lépésként a Föld számunkra ismert életében eddig soha nem tapasztalt módon van jelen az a globális, és összehangolt elbizonytalanítás, összeugrasztás, és félelemkeltés, amit a híresztelések szerint ugyan csak “bizonyos családok” irányítanak.
5. Amennyiben ez igaz, akkor megállapíthatjuk, hogy összefogtak, és nyíltsisakos hadviselést folytatnak a „családok”, a családok ellen.
 
Természetesen a Föld életében a hadakozás, a pozíció nyerés vágya koránt sem új dolog. Ami új, az az összefogás, és az egyetértés mértéke, és ennek a globális hatása az emberiségre.
 
Sok – sok kérdés merült fel még bennem a téma kapcsán, de csak egy költői kérdést teszek fel ezen rövid írás végére:
Milyen csodálatos együttműködés, lokális, és globális egymásra találás, milyen belső egyensúly, milyen tiszta, lélek alapú élet magja van már csírájában a felszín alatt az emberiség lelkében, amit ennyire szeretnének valakik csírájában elfojtani?
 
Ez a hét az igazságosság hete, és ezen a héten a hit gyertyája ég.
 
Mondjuk ki az igazat, és higgyünk az igaz szó erejében.
A világegyetemben rend van, ez a rend pedig bennük is bennünk van.
 
Kapcsolódjunk össze saját magunkkal, keressük a kapcsolódást embertársainkkal, különösen igaz ez családtagjainkra, úgy lokálisan, mint globálisan.
A szeretet az az erő, ami egyben tartja a világegyetemet, még a Te 200 trillió sejtedet is, és a szeretet az az erő, ami mindenen áthatol, így mindent áthat.
 
Keressük a kapcsolatot ebben a minőségben, önmagunkkal, egymással, és családtagjaikkal!
 
Varga János
Aranymetszés mentor
Ez egy kicsit hosszú lesz, de érdekes, ígérem! 😀
 
A minap kezembe került ez a régi fotó, amelyen a családom látható. Most jöttem rá, hogy talán ez az egyetlen kép, ahol együtt vagyunk: a szüleim, az öcsém, és mind a négy nagyszülőm. Csak a kisebbik öcsém hiányzik a képről, mert akkor ő még nem született meg.
Sok szép emléket hozott fel ez a kép, eszembe jutottak a régi karácsonyok… 🥰
 
…amikor apukám fából készített nekem babakocsit, amikor elmentünk sétálni a Mamával szenteste délutánján, míg anyuék díszítették a fát… 🥰
Ezek olyan élmények, amelyek beleégnek az ember lelkébe, és amikor felnő, próbálja ő maga is ugyanazt a szeretetet, melegséget átadni a saját gyerekeinek.
 
Én is így tettem, és hol sikerült, hol nem… nyilván mindannyian követünk el hibákat, ahogyan biztos a mi szüleink és nagyszüleink is.
De nem az a dolgunk, hogy ítélkezzünk felettük, vagy éppen saját magunk felett, hanem az, hogy szeretettel másként cselekedjünk, éljünk tovább.
 
Nem csak a szép, szeretetteljes dolgokat kapjuk meg, és adjuk tovább, hanem az ősök fájdalmait, veszteségeit, háborús élményeit, gyermekvesztést, halált, vagyonelkobzást és elhallgatott családi titkok lenyomatait is.
Gyakran nem is vagyunk vele tisztában, hogy hogyan, és mennyire ismételgetjük az őseink cselekedeteit, rosszabb esetben traumáit, amire például egy családállítás során fény derülhet.
 
Ezzel én is így jártam, amikor egy dédnagymamámmal kapcsolatban kaptam olyan információkat, amik rádöbbentettek a fenti igazságra, hogy mekkora jelentősége van a generációs örökségemnek.
 
A családi trauma akkor tud feloldódni, ha valaki a családban hajlandó vele szembenézni, és integrálni, ezzel felszabadítva az utódokat a traumaismétlés terhe alól.
Evvel nem csak a saját életét váltja meg, hanem az utána jövő generációkét is.
 
Amikor a mentorprogramban a konzultációk során családkutatást végzünk, akkor a felmenőidről általad ismert információkat rendszerezzük, és megkeressük azokat az ismétlődő mintákat, amik akadályoznak téged abban, hogy a saját életedet éld.
Már maga a tudatosítás is oldás, de ennél még tovább megyünk.
 
Az oldás során a helyedre kerülsz a családi hierarchiában, helyére kerül a tisztelet, a szeretet, és már nem akadályozó tényezőként, hanem támogató erőként lesz jelen az életedben.
 
Bert Hellinger, a családállítás atyja szerint:
“Valamit elengedni annyit jelent, mint megváltozva tovább menni.”
 
Ez is az önismereti folyamat fontos állomása, amelyben szívesen segítek, ha kéred. 🥰
 
Könyves Tóth Tünde
Aranymetszés mentor
Én, aki a matematikában nem nagyon jeleskedtem a diákévek alatt kijelenthetem, hogy kicsit sem voltunk barátok a számokkal. Ezért meg sem fordult a fejemben soha, hogy a számok mekkora jelentőséggel bírnak majd az életemben.
 
Ma 21. éve (ami ha összeadjuk 2+1=3) december 03-án (mind a két szám összeadva 3 – 3), kifordult az addigi életünk a sarkából. Bár akkor csak azt láttuk, hogy túléltünk egy frontális ütközést egy kamionnal, amiben az egész családunk ottmaradhatott volna, de szerencsére fizikailag mindenki megúszta könnyebb sérülésekkel.
 
Ekkor volt a fiam 2,5 hónapos, a kislányom 8 éves, az édesanyjuk 32 én 35 éves, és ezeket a számokat ha összeadjuk 8 + (3+2=5) + (3+5=8) = 21, ami összeadva ugyancsak 3.
A három a tanítóság száma, bár akkor erről mit sem tudtunk. Örültünk, hogy élünk, és az, hogy ez az ütközés életünk legnagyobb tanítójává fogja kinőni magát, egyikünk fejében sem fordult meg. Mint ahogy azt sem gondoltuk, hogy ez az ütközés csak az a hógolyó volt, amiből később lavina lett, ami vitt mindent, ami az útjába került. Vitt hazugságot, hitrendszert, gondolkodásmódot, elképzelést, vágyat, beidegződést, és senki nem gondolta azt sem, hogy a lavina csak a folyamat kezdete, mert a hótömeg eltakarítása jelentette az igazi kihívást.
 
Fel sem tudom fogni, hogy mennyit tanultam az elmúlt 21 év alatt. Az külön jelentőséggel bír, hogy ezeknek a tanuláspiramisoknak a legmagasabb csúcsai a családom tanításai.
Mint ahogy azt sem tudtam, de még csak egy kósza gondolattal sem sejtettem, hogy az ütközés pillanata egy csapásra változtatta meg, és formálta át az életemet, és váltam mezőgazdasági vállalkozóból gyógyítóvá, tanítóvá.
 
Sokat hallhattatok tőlünk a sebezhetőségről már eddig is, és sokat fogtok még ezután is, hiszen ebben van az az erő, ami képes a sarkaiból kiforgatni a régi világodat, és képes óriási erővel a megfelelő, a helyes, a lélek, az önazonos irányba fordítani, és felemelni, megtanít szárnyalni, repülni téged is.
Igen ám, de a magosság előtt, illetve a folyamat közben éppen úgy, ahogy az aranymetszés csigavonala mutatja nekünk, kikerülhetetlenül meg kell éljük a mélységeket is, hiszen ez az élet rendje, folyamata.
 
Kezdjük a sebezhetőséget velem. Mit tanultam meg ezalatt a 21 év alatt?
• Ezt a világot, az ezotéria, a spiritualitás világát megismerve egycsapásra úgy éreztem, hogy hazaértem, pedig erről a világról nulla ismeretem volt ez előtt, olyat sem ismeretem, aki olyat ismert…
• Elindultam az önismeret rögös útján, amiről számomra csak jóval később derült ki, hogy az egyik oldalán a pokol van, a másikon pedig a mennyország.
• Önmagamat egyre jobban megismerve, rátaláltam egy új, ismeretlen önmagamra, aki az addig biztonságot nyúltó család védőhálóját elkezdte nagyon szűknek érezni.
• Egyre jobban szerettem, tiszteltem önmagam, és a családomat is, és ennek ellenére folyamatosan nőtt a távolság köztünk, egyre inkább nem tudtunk közös nevezőt találni.
• Időközben megismertem Tündit, és 2016-ban a családomtól visszaköltöztem a szüleimhez, és Tündivel elkezdünk egy új életet építeni, kicsit együtt, kicsit külön, ingázva Szentes, és Budapest között. Folyt az élet tovább, lépkedtem családtól, családba.
• Addig is sokat tanultam, de az elmúlt 5,5 év olyan mélységeket, és olyan magasságokat, olyan meghalásokat, és olyan újjászületéseket hozott, amit csoda, hogy kibírtam ép ésszel.
• A gyermekeim részéről a totális megtagadástól, az őszinte egymásra találásig, a legmélyebb elkeseredéstől az összeborulásig minden volt, és nagyon hálás vagyok nekik, mert a legnagyobb tanításokat kaptam tőlük.
• Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy gyermekink édesanyja azóta sem áll velem szóba, úgyhogy még korántsem sikerült mindent megoldani, de ami késik, az nem jön időben, mint tudjuk…
• Tündi gyermekei, és családtagjai viszont teljes értékű családtagként fogadtak, és tartanak számon a mai napig, ami nagy öröm.
• Mint ahogy az is, hogy a kislányom bő egy hónap múlva ad életet második unokámnak, és a kisfiam pedig a nyár végén hozzánk költözött, így újra együtt élünk.
 
Tudom, hogy benned, aki ezeket a sorokat olvasod, sok gondolat felszínre került, keresed a kapcsolódást, hogy mivel tudsz egyetérteni, illetve mivel nem.
Ez a hét az igazság hete, és ezen a héten a hit gyertyája ég!
 
Ezen a jeles napon több szempontból is fontosnak érzem kimondani az igazságot, azt az igazságot, ami a lelkem legmélyének igazsága, és tanúbizonyságot tenni abbéli hitem felöl, miszerint a család a legfontosabb kapocs, és kötelék, akkor is, amikor minden veszni látszik.
 
Hálás vagyok az életemért, a döntéseimért, a megtapasztalásaimért, csodálatos szüleimért, az intézményért, amit egy szóban úgy foglalhatunk össze, hogy család.
 
Aranymetszés mentor

Tudod mi az a  vállalkozás impotencia? 

Ha már 5 éve egy helyben toporog a vállalkozásod, és képtelenség felállítani, akkor bizony te is ezzel küzdesz.

Olyan ez, mint amikor már kettesével szeded a Viagrát, amitől vannak ugyan látszat sikereid, de sokkal több kárt csinálsz, mint hasznot ahelyett, hogy megkeresnéd a probléma valódi okát.

 

Egy nagyon jó barátom keresett meg néhány éve a problémájával. Napi 16 órákat dolgozott, önmagára a legkevésbé sem volt ideje, a  30 alkalmazottját, és a cég minden ügyét egy kézben koordinálta, mindenre is Ő figyelt. Csak közben az Ő élete, gyermekeivel, feleségével való kapcsolata a tönk szélére került. Ő a munkába, a felesége az alkoholba menekült, miközben nevelte a gyermekeiket. 

Soha, semmire nem volt idő, az intim életről már ne is beszéljünk. A férfi egy igazi tisztaszívű zseni, aki apukájától vette át a családi vállalkozás irányítását, és mindent is megtett, hogy az lendületesen növekedjen. 

Egyszer összecsaptak a hullámok a feje fölött: a bevételek, a partnerek, a gyerekek, a feleség, a szülők, a testvér, egyszóval mindenkit legszívesebben kilőtt volna a Holdra. 

Úgy járt, mint az az autós, aki behajtott az egyirányú utcába szemben a forgalommal, és bemondta a rádió, hogy egy őrült mit csinál, mire ő felkiáltott: “ nem egy, mind!” 

Ezek a problémák összeadódva a belső hiányokkal, lélek, érzés, energia, öröm, motiváció, valóságos atombombaként robbant benne, és felhívott, na most csinálj valamit, mert most kész… 

A jobb időket is megélt éves bevétel ekkorra már a felére csökkent, és érezte, hogy valamit tennie kell, és erre egyedül abban a helyzetben képtelen volt. 

 

Elmondtam neki, hogy a Céglélek nem hogy fél, de 2 Milliárd forintos éves forgalommal lenne nyugodt, igen ám, de mit kell ehhez tennie?

Ne szaladjunk ennyire előre, tisztázzuk mi is az a Céglélek? 

Ugyanúgy két lábon áll, mint te:

1. Láb

Amikor létrejön a cég, vállalkozás, van küldetése, energiája, születésnapja, végigmegy azokon a fejlődési szakaszokon, amit gyermekbetegségeknek szoktunk hívni, és természetesen van a cégednek lelke, mint ahogy neked is. Amikor a vállalkozó, vagy tulajdonosok, döntéshozók “egy mindenkiért, mindenki egyért” összeforrt lelkülete kompatibilis a cég mint önálló identitás lelkületével, folyamatos, és exponenciális a fejlődés, ha nem, akkor ingadozás, és hanyatlás az eredmény.

2. Láb

Amikor megalapítasz egy céget, vállalkozást, ami szerencsés esetben az elején még inspirál, tölt, energetizál, szárnyakat ad, (tehát nem kényszervállalkozás) az olyan, mint amikor szerelmes vagy a leendő párodba. Minden vele töltött perc maga a csoda, mindent is imádsz ami vele kapcsolatos, és minden vágyad a házasság, család, de egy idő után pont azokat a dolgait utálod benne a legjobban, amiért beleszerettél.

Ilyenkor nemcsak a lendület fogy el, hanem a lelkület is. Lélektelenné, üressé, görcsössé válik a folyamat. Ezen a ponton nem számít mennyi időt, agyat, erőt, tudást, tapasztalatot, furfangot teszel bele, mert éppen a legfontosabb rész esik ki. Olyanná válik a céged, mint egy rosszul eltalált vad, fut még egy ideig, egyre jobban fog vérezni, és a végén kimegy belőle az erő, és hosszú szenvedés után befejezi földi életét.

A fent említett cégnél a Céglélek 1. két milliárdra volt kalibrálva, a valódi vezetés ennek a negyedét tudta csak működtetni, a többi egergiát mind az erőlködés emésztette fel ahelyett, hogy a fejlődést szolgálta volna.

Amikor rádöbbensz, hogy ez így nem mehet tovább, azt érzed, hogy “át kellene szállnom egy másik vonatra”.

Igen ám, de ahhoz ennek, amin most ülsz le kell lassítania, meg kell állnia, csak akkor tudsz róla leszállni. Tehát első körben le kell lassítani, meg kell állni.

Ezzel teremted meg magadnak a lehetőséget, hogy keress egy új úti célt, új járatot, ami már nem a hangos zötyögős Zsuzsi vonat,  hanem  a TGV  (franciául: „Train à Grande Vitesse”)

Ilyenkor mindig “lapot terítünk”, nincs takargatás, sumákolás, ezek az igazság pillanatai, ami elsőre ritkán kellemes, de annál fontosabb. 

Az említett barátommal először meghatároztuk a célt, majd felállítottuk a fontossági sorrendet, meghatároztuk a lépéseket. Itt az volt a legfontosabb, hogy a cégvezetőnk le tudjon jönni a pályáról, és olyan legyen a cserejátékos, aki gólerősebb nála, vagyis eredményesebben tudja irányítani a cég napi logisztikáját, hogy a csúcsvezetőnek, “csak” a csúcs döntéseket kelljen meghoznia.

A barátom napokon belül megtalálta a megfelelő cégvezetőt, aki a gondok legnagyobb részét levette a válláról, így 16 óráról 3 – 4 órára csökkent a munkaideje, és most, miközben a doktoriját végzi, a vállalkozás növekszik a maga ütemében, rendeződött az egészsége, és kapcsolata önmagával, a gyermekeivel, és a feleségével is.

Te mit csinálsz, amikor elindul a dominósor, dőlnek a lapok, egyik a másik után, mennyire érzed impotesnek magad a vállalkozásodban, aki Viagrával tömi magát, hogy a megszokott, de ma már sokkal inkább csak látszat teljesítmény megmaradjon? 

Tudatában vagy, hogy a vállalkozásod lelke, hajtóereje, mozgatórugója Te magad vagy?

Még többet akarsz dolgozni, de arra már most sem vagy képes? 

Érzed, hogy elfogyott a belső kapacitásod, az erő tartalékod, és ha így folytatod tovább, rámegy az egészséged is?

Értem én, hogy nagy a fájdalomtűrő képességed, azt is értem, hogy olyan vagy mint az üveg, na nem azért mert ugyan úgy lehet rajtad átlátni (nem, nem, azt nem engednéd meg senkinek), hanem azért, mert te nem hajolsz meg, inkább törsz. 

 A vállalkozásod, és a tested tünetei is jelzik, vagy sokkal inkább igyekeznek a füledbe ordítani, hogy az agyad, az egód is meghallja, hogy hahó, ez az út a vesztedbe visz!

Megéled a dupla frusztrációt, mert azt érzed, még többet kellene dolgoznod, de a mostani tempót is alig bírod, és a bevételeidet illetően is totál kiszámíthatatlan a helyzet. 

Nem tudsz pályázni, fejleszteni, a béreket, fizetéseket nem, vagy csak késve, akadozva tudod kifizetni. Az egód által felkínált látszat menekülési útvonalak, amik rendszerint vegytisza pótcselekvések, ahelyett, hogy értéket, energiát termelnének neked, további költségvetési hiányt okoznak energetikailag, és anyagilag egyaránt.  

A TGV-n utazás olyan élményt ad, mintha relaxálva üldögélnél a nappalidban, a legkényelmesebb fotelodban, miközben közel 600 km/órával  száguld a vonat. 

Az egyik vonaton temérdek a dolgod,  zötyög, hangos, és lassan is halad, nézhetnéd a tájat, de ki ér arra rá? A másik száguld amit meg sem érzel, és kényelmesen nyugodtan tudsz foglalkozni az igazán fontos dolgokkal, önmagaddal.

Érted már mi a különbség, hogy mi a titok? Amikor már az eddigiektől teljesen eltérő módon gondolkozol, és cselekszel, sokkal többre jutsz a vállalkozásodban, és az életedben is. 

A külső, a pénz, az egzotikus utak, az előkelő társaság önmagában képtelen harmóniát, békességet, nyugalmat, lelki békét teremteni, energetizálni, viszont ez fordítva nagyon is igaz.

Amikor befelé indulsz el, méghozzá az életed legkalandosabb utazására, olyan semmihez sem fogható élmények sorát tudod megélni, ami automatikusan változtatja meg az életminőséged, energiaszinted, gondolkodásmódod, ami az anyagi világban, vállalkozásodban is valódi, kézzel fogható, mérhető komoly eredményeket generál. 

Amikor felveszed az új nézőpontot, megvizsgálod, hogy hol van ebben a megrekedt helyzetben a te szereped, és felelősséged, és milyen eszközeid vannak, milyen képességekkel rendelkezel a probléma megoldására, már akkor elindul a változás.

Mint azt érzed, a  megoldást nem csak, vagy nem elsősorban a külvilágban fogod megtalálni, hanem azokban a belső értékeidben, erőforrásaidban, amikkel mindig is rendelkeztél, csak talán Te magad sem tudtad, hogy léteznek, és hogy  pontosan mik is ezek.

Az életed éppen akkor áll a talpára, ha hajlandó vagy a fejére állítani a korábbi nézőpontodat, életedet, és elindulsz befelé, önmagadba, mert a problémákból kivezető út befelé vezet!

Amikor elkezdesz cselekedni, már oldódik a félelem, mert az ösztönös részed átadja a terepet a tudatos, teremtő önmagadnak, és képessé válsz ráhangolódni a valódi vágyaidra, és arra, hogy hogyan érd el a kívánt állapotot.

Mi az eredmény?

Elkezded őszintén, nyitott lélekkel, és tudatos szellemben vezetni a vállalkozásod, és olyan új lehetőségeket ismersz, tanulsz  meg, amelyeket eddig sosem.

 

Az Aranymetszés Módszerrel olyan cégeknek, vállalkozásoknak segítünk, akik érzik, hogy szúr a szög, akik szintugrás előtt vannak, de nem tudják hogy lépjék meg, honnan vegyék elő a lendülethez a tudást, támogatást, vezetést.  

Amennyiben érintett vagy, mert benned is megvan az igény, a vágy, és képesség is a minőségi váltásra, mint az elején példaként felhozott barátomban, kérj perspektíva konzultációs időpontot! 

Nézzük meg közelebbről a problémád, és a beszélgetés során eldől, hogy tudunk-e együtt dolgozni?!

Részlet a Dr. Strange című filmből:

 

  • Mester:….Felejtsen el mindent, amit tud.
  • Dr: Járt itt egy ember, aki nem tudott járni.
  • Mester: Igen, de csak beképzelte.
Read more